Általános hiedelem, hogy aki fel akarja frissíteni az agyát vagy próbál kicsit "észhez térni", annak koffeint kell bevinni a szervezetébe. Ez többnyire kávé formájában jut be, ám a mai fiatalok körében a feketénél jóval elterjedtebb az energiaital fogyasztása. Azt már számos kísérlet bebizonyította, hogy ezek túlzott fogyasztása káros hatással van az emberi szervezetre, érrendszeri betegségeket, végsõ esetben pedig akár maradandó kárt is okozhat a szívünkben. Most azonban egy svájci kutatócsoport arra világított rá, hogy a koffein mértékletes fogyasztása is végzetes hatásokkal bírhat.

Köztudomású, hogy az emlõsöknél a nemi éréskor igen nagy szerepe van az alvásnak. Azt is tudjuk, hogy az agy ebben az életszakaszban fejlõdik a leggyorsabban. Egy patkányokkal végzett kísérlet pedig azt is kimutatta, hogy ha ebben az idõszakban koffeint juttatunk az agyba, akkor a fejlõdési folyamatok lelassulnak – számol be az eredményekrõl a Science Daily.

A gyerekek és a fiatalok átlagos koffeinfogyasztása az elmúlt 30 év során 70 százalékkal nõtt. És nem is tûnik úgy, hogy ez az emelkedés a közeljövõben megállna, ugyanis az üdítõitalokat gyártó cégek egyik legprosperálóbb üzletága a koffeintartalmú energiaitalok forgalmazása. Ennek a fejlõdésnek azonban nem örül mindenki, vannak, akik az energiaital-fogyasztás káros egészségügyi hatásaitól tartanak. A Reto Huber vezette zürichi kutatócsoport most új érveket hozott a koffein hatásairól szóló vitában. Patkányokon kísérletezve kimutatták, hogy a nemi érés fázisában levõ rágcsálók agyába juttatott, az embernél napi 3-4 csésze kávénak megfelelõ koffein mennyisége megzavarja a mély alvást, és megkésett agyfejlõdést okoz. Az energiaitalokkal szemben tehát nem árt az óvatosság.

Az embernél, akárcsak a patkányoknál a pubertáskor az az idõszak, amikor a mély alvás intenzitása és idõtartama eléri a csúcspontját, és ezzel párhuzamosan az agyban megerõsödõ szinapszisok (idegsejtkapcsolatok) is ekkor érik el a legmagasabb szintet. „A gyerekek agya elképesztõen rugalmas még annak köszönhetõen, hogy rengeteg idegsejtkapcsolat van benne” – magyarázza Huber. „Majd amikor a pubertáskorban az elkezd átalakulni, nagyon sok kapcsolat megszûnik, mások pedig megerõsödnek. Ezt tekinthetjük a tanulás idegrendszeri megfelelõjének. Így válik az agy egyre hatékonyabbá és erõsebbé. Ez az átalakulás leginkább a mély alvás közben történik.”

Huber és munkatársai 30 napos patkányoknak különbözõ mennyiségû koffeint adagoltak öt napon át, majd az agyuk elektromos aktivitását rögzítették. Azt tapasztalták, hogy mély alvásra jellemzõ agyhullámok korlátozottak a 31.-tõl a 41. napig, azaz bõven a koffein beadása után is. A csupán vizet ivó patkányokhoz képest a koffeint kapó állatok agyában messze több idegsejtkapcsolatot találtak a kísérlet végén. Ez azt jelenti, hogy ezek a patkányok lassabban fejlõdtek; a változás azonban nemcsak az agyuk szerkezetét érintette, a viselkedésük is megváltozott. A kutatók azt vették észre, hogy a koffeint fogyasztó patkányok - szemben társaikkal, akik ebben az életkorban a legérdeklõdõbbek - félénkek és óvatosak maradtak.

Kamaszkorban az agy nagyon fontos változásokon megy keresztül. Ezért például ebben az idõszakban derülhet ki számos mentális betegség. És ugyan az emberi agy sokban különbözik a rágcsálókétól, mégis számos folyamat párhuzamos az agy érése során. Huber és munkatársai arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyermek- és fiatalkori koffeinfogyasztás akár ártalmas is lehet. Bár az emberre tett hatás megértéséhez még további vizsgálatokra lesz szükség.