Egy év múlva megjelenik a Google minimalista operációs rendszere, a Chrome OS, de az újságok és a blogok már teleírták az internetet a jóslataikkal. Egyesek a Microsoft és a Windows halálát várják, mások szerint a Chrome OS sikere elenyészõ lesz. Megpróbáljuk tágabb perspektívába helyezni, cáfolni a tévedéseket.

1. Nem lehet egy év alatt összerakni egy operációs rendszert

A Windows, az OS X és a Linux fejlesztése is körülbelül húsz évvel ezelõtt kezdõdött, és egyik sem tökéletes. A kritikusok szerint még a Google sem elég okos ahhoz, hogy egy év alatt összerakjon egy teljesen új operációs rendszert, amivel célba veheti a nagyobb riválisait. Csakhogy a Google operációs rendszerének a nagy része már régen elkészült, és milliók használják nap mind nap. A videólejátszó a YouTube, a zenelejátszó a Last.fm és a Blip.fm, fájlrendszert helyettesítõ online tárhelybõl meg olyan sokféle van, hogy azokat felsorolni sem érdemes.

A Chrome OS elnevezése megtévesztõ, mert a Google valójában nem operációs rendszert készít, hanem a böngészõjét módosítja úgy, hogy az Windows, Linux és OS X nélkül is elinduljon a hardvereken. Csupán mûszaki szempontból lényeges, hogy a háttérben egy linuxos rendszermag fut, a felhasználó ugyanis minden fontos feladatát a böngészõben intézi el.

2. A komoly feladatok elvégzéséhez erõs számítógép kell

A Google a netbookok piacát nézte ki a Chrome OS-nek, tehát a felturbózott böngészõ internetezésre szánt számítógépeken fut majd. Persze a Chrome OS bejelentése megint elõrángatta a fiókból azokat az érveket, hogy a gyenge számítógépekkel nem lehet komolyabb feladatokat elvégezni. Persze, a netbook nem multimédiás feladatokra van kitalálva, de akit ez zavar, cipeljen magával ötkilós, 21"-os laptopot, a kedvenc oprendszerével.

A Google a Chrome OS-szel azt üzeni, hogy minden feladatra megvan a megfelelõ célhardver. A kütyük tárhelye ma már akkora, hogy teljesen fölösleges számítógépre másolgatni a fájlokat. A legújabb kütyük vezeték nélkül összekapcsolódnak, a tévé a mobilról lejátssza a fotókat, a fényképezõk automatikusan feltöltik a képeket a netre, és a zenelejátszók is simán ráköthetõk az erõsítõre. Az hétköznapi számítógépes feladatokra elég egy böngészõ, játékra ott a konzol, videók és zenék merevlemezes set top boxról is lejátszhatók, sõt, a profibbak a fájlcserélõ hálózatokról töltenek le tartalmakat.

3. A Google kinyírja a Microsoftot (vagy fordítva)

Szó sincs ilyesmirõl, de sokkal jobban hangzik egy cikk címében, mint a valóság. A Google akkor sem tudná kinyírni a Windowst, ha a világ legjobb böngészõje lenne a Chrome, illetve a Chrome OS. Valószínûleg nem is ez a célja.

A Google egy meghatározott csoportnak készíti a termékét, azoknak az embereknek, akik az idejüket nem videóvágással, képszerkesztéssel és portálépítéssel töltik, hanem szövegszerkesztéssel, emailezéssel, csevegéssel, játékkal, információgyûjtéssel és online videózással.

Iparági jóslatok szerint a netbookok és a hasonlóan gyenge teljesítményû, de nagyobb méretû CULV-laptopok uralják majd a laptoppiac 40-50 százalékát. Magyarán a Chrome OS a világ laptoppiacának körülbelül a felét veszi célba.

Sikeres lehet-e a Chrome OS?

Érdemes megnézni a világ második legnépszerûbb operációs rendszerének, a Mac OS X-nek a helyzetét. Az OS X globális piaci részesedése 9,6 százalék, és a növekedését erõsen korlátozza, hogy csak az Apple gépeire telepíthetõ fel. A Chrome OS hátránya, hogy a Windows 7-tel kell versenyeznie, de a Microsoft operációs rendszerének sok lényeges funkciója nem lesz elérhetõ a gyengébb gépeken. A 10 százalékos részesedés megszerzése nem tûnik elérhetetlen célnak, és már ez is sikernek mondható.