A fogyasztók kevésbé foglalkoznak a tojások megfelelõ jelölésével, annál inkább azok árával – állítják a termelõk. Hozzáteszik, ezért van piaca itthon mindenféle származású és méretû tojásnak. A vásárlók korrekt tájékoztatása jegyében a kilós ár, amivel kiszûrhetõ például a kisméretû tojással való ügyeskedés, már megjelenik a dobozokon. Ennél azonban többre, a magyar tojás védelmére is szükség van.

Most többféle kezdeményezés indul párhuzamosan – magyarázza Végh László, a Magyar Tojásszövetség elnöke. Az egyik ilyen a koronás tojás védjegyének bevezetése – mondta.  Hozzátette: a hazai termelõk több mint a fele már jelezte igényét a koronás védjegy használatára, így nyújtva minõségi garanciát a fogyasztók részére, valamint vállalva az évente több alkalommal elõforduló ellenõrzéseket. Másik kezdeményezés az áfacsökkentés – mondta az elnök. A tojás piac évi hétmilliárd forintnyi áfakockázatot jelent a magyar államnak – fûzte hozzá. Azt kívánja még a szövetség elérni, hogy a kilós ár látható módon legyen feltüntetve. Nagyjából 1,8 millió tojótyúkra lenne szükség Magyarországon, hogy a dömpingszerûen beérkezõ külföldi tojást megállítsuk. Ehhez azonban a szakma összefogása is kell - tette hozzá Végh László.

Eláraszt minket az uniós tojás

A vidékfejlesztési tárca támogatja a tojástermelõk koronás védjegyének használatát, amennyiben a termelõk megegyeznek abban, hogy ezzel akarják a vásárlók számára jelölni a magyar tojást - mondta Poprády Géza, a Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára a Magyar Tojóhibrid-tenyésztõk és Tojástermelõk Szövetségének szeptemberi közgyûlésén. Végh László, a szövetség elnöke elmondta, hogy csak a termelõk kisebb hányada támogatja a védjegy használatát, a nagyobb termelõk és forgalmazók azonban nem. Az államtitkár elmondta: a szaktárca a fogyasztók érdekeit tartja szem elõtt, azt, hogy megbízható forrásból jussanak jó minõségû élelmiszerhez. A legjobb, ha magyar termelõ állítja elõ, mivel akkor a hazai hatóság felügyeli a folyamatot.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) minden védjegyet támogat, így a tojástermelõkét is - mondta Oravecz Márton, a hivatal elnöke, aki szerint a hivatal minõsítése növeli a fogyasztók bizalmát. Hozzátette: vállalják a termelõk ellenõrzését. A termelõkhöz negyedévente jutnának el az ellenõrök, de ha gyors intézkedésre van szükség, akkor azonnal lépnek és riasztják a társ-hatóságokat - például a rendõrséget és az adóhivatalt - is. Ha külföldi tojásra kerül magyar védjegy, akkor nemcsak szankcionálják az elkövetõt, hanem kizárják a védjegy használók körébõl is.

A 400 tojástermelõbõl 120 tagja a szövetségnek. A közgyûlési vitában elhangzott, hogy a csúcson évi 4,3 milliárd darab tojást állított elõ Magyarország, amelybõl 500 milliót exportált. Ma az import 500 millió darab. Ezt a mennyiséget 1,8 millió jérce tojja, amelyek nem idehaza keltek, nem itt elõállított tápot esznek, és nem magyarok a gondozóik. Ma olcsóbb az import tojás, mint a magyar elõállítású, de ez csak addig tart, ameddig meg nem szûnik a hazai tojástermelés, mert utána drága lesz az import - állították a vitában felszólalók.

A visszaesés legfõbb oka, hogy az Európai Uniós tojásfelesleg – legtöbb esetben dömpingáron - azonnal megjelenik a magyar piacon, ha a tagállamokban túltermelés lép fel. Ez nemcsak az itthoni árakat töri le, hanem képes kiszorítani a magyar terméket a hazai piacról, illetve a tyúktelepítés mértékére is erõsen hat. Mintegy 1,8 millió többlettyúkra lenne szükség ahhoz, hogy az országból az importtermékeket újra ki lehessen szorítani.

Javaslatként fogalmazódott meg, hogy a tojásra a jövõben ne a darabonkénti, hanem a kilogrammonkénti árat írják rá nagyobb számmal. A darabonként olcsó import tojás ugyanis kicsi méretû, így becsapják a vevõt. Végül úgy döntött a közgyûlés, hogy két hét múlva újabb összejövetelen döntenek a védjegyrõl, amelynek használatáért - tojásonként - 2 fillért kellene fizetni.

A termelõk szerint a mai helyzetben az egyik megoldás az lenne, ha a tojás áfája 27 százalékról 10 százalék alá csökkenne. Javíthatná az állattartók helyzetét az is, ha változnának a tojásár feltüntetésérõl szóló jogszabályok. A szövetség arra kéri majd a Vidékfejlesztési Minisztériumot (VM), hogy a tojásra a jövõben ne a darabonkénti, hanem a kilogrammonkénti árat kelljen nagyobb betûmérettel felírni. A darabonkénti ár ugyanis - különösen vegyes csomagolás esetén - megtévesztheti a vevõket.

Mi az Koronás Tojás védjegy?

A Koronás Tojás védjegyet a Baromfi Terméktanács 2004-ben (még "Egészséges Tojás" néven) azzal a céllal vezette be, hogy megkönnyítse a vásárlók eligazodását az információk között, s ezzel az egyszerû szimbólummal jelölje: ez a tojás garantáltan minõségi, biztonságos és magyar.

A védjegyet azon termelõk pecsételhetik a tojásra, akik vállalták és vállalják, hogy a hatályos magyar és uniós jogszabályokon túl annak a szigorú követelményrendszernek (tyúkok tartására, takarmányozására, állat- és humánegészségügyre vonatkozóan) is megfelelnek, amit a védjegy szabályzata elõír. A védjegy szabályzatának elõírásai – melyek a legújabb kutatási eredmények alapján kerültek kidolgozásra – természetesen elsõsorban az élelmiszer-biztonságot célozzák meg.

A szalmonellamentesség garantálása kiemelt jelentõségû a védjegy szempontjából. Ezen túlmenõen a rendszer magában foglalja a tojások nyomonkövethetõségét a termelõtõl a csomagolón át a fogyasztóig, valamint a termelõ és a csomagoló rendszeres és folyamatos egészségügyi ellenõrzését.

A védjegy használatára jogosultak egyik legfontosabb feladata, hogy a kiváló minõségû és mindig frissen felkínált tojásokat

•szalmonellafertõzéssel szemben védett állományok termeljék;
•a szortírozás, csomagolás, tárolás és szállítás során is védjék a fertõzésekkel szemben;
•mindent megtegyenek az állományok betegségektõl való megóvása érdekében;
•különös figyelmet fordítsanak az állatok takarmányozására;
•és minden ezzel kapcsolatos tevékenységet pontosan és naprakészen dokumentáljanak.
Ezt természetesen egy független szakmai felügyelõbizottság folyamatosan és rendszeresen ellenõrzi.

Mi a védjegy célja?

Ezen védjeggyel ellátott tojások megkülönböztetése a termékkínálatban;

•az élelmiszer-biztonság, a higiénia, a nyomonkövethetõség és a törvények betartásának garantálása a fogyasztó számára;
•a termelõk ösztönzése a minõség javítására;
•a tojásfogyasztási szokások kialakítása és befolyásolása;
•a fogyasztók emocionális és tudatos kötõdésének megteremtése e termékhez.

A szent korona embléma garantálja Ön és családja részére, hogy

•magyar alapanyagból (napos, tyúk, takarmány, gabona)
•magyar munkaerõvel
•magyar vállalkozások révén (keltetéstõl a csomagolásig)
•évi négyszeri ellenõrzés mellett kerülnek ezen tojások az üzletek polcaira.

A védjegyes tojás a tojás dobozán és magán a tojáson feltüntetett magyar korona szimbólumról ismerhetõ fel. A Baromfi Termék Tanács, a levédett tanúsító védjegy tulajdonosa szigorú szabályozással kívánja biztosítani a fogyasztók számára a biztonságos, egészséges, szigorúan ellenõrzött magyar terméket, a Koronás Tojást!

A Koronás Tojás védjegyet hat tojástermelõ cég használhatja, minden harmadik boltba kerülõ tojáson megtalálható a védjegy. A védjeggyel ellátott tojás minden nagyobb áruházláncban, de vidéki boltok egy részében is megvásárolható.

Miért kell a VÉDJEGY a tojásra?

A tojástermelõk 2004-ben, a védjegy alapításakor több problémával is szembesültek: az EU csatlakozással együtt járó szigorúbb élelmiszerbiztonsági elvárások, versenyképességük megõrzése az exportban, az import-tojások okozta erõs belkereskedelmi verseny, valamint a nyári szalmonellás megbetegedések nyomán kialakult óvatos fogyasztói hozzáállás, mind abba az irányba mutattak, hogy igény van a minõségi tojástermelésre, és az így termelt kiváló minõségõ áru megkülönböztetésére.

A nemzetközi példákat is megvizsgálva egyértelmûvé vált, hogy nem Magyarország az elsõ, ahol ezek a problémák jelentkeztek. Európa néhány országa már évekkel ezelõtt bevezette saját védjegyrendszerét (Nagy-Britannia - Lion Quality Eggs, Németország - GGE/KAT, Ausztria - Frischeier). Nagy-Britanniában a '80-as évek óta mûködik igen nagy sikerrel a Lion Quality program, melynek köszönhetõen a vásárlók 80%-a nem választ más tojást.

Az elõkészítés során a BTT együttmûködött különbözõ szakmai szervezetekkel, létrehozta a szükséges szakértõkbõl álló bizottságot, s egyeztetett a Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Agrár Marketing Centrum, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal érintett kollégáival, valamint a fent említett külföldi programok vezetõivel, ahonnan egyértelmû megerõsítést kapott. Mindezek után készülhetett el a védjegy Mûködési Szabályzata, s végül a technikai feltételek megteremtésével zöld jelzést kapott a védjegyes tojás.

2007-ben a Tojásszövetség átalakítatta a védjegy szabályzatát (anno még Egészséges Tojás néven); hogy minél több termelõ használhassa a védjegyet. A védjegy költségeit a Magyar Tojóhibrid-tenyésztõk és Tojástermelõk Szövetsége intervenciós alapjából fedezték. Az áttörés sajnos nem történt meg. Annak ellenére, hogy a védjegyhasználat ingyenessé vált, 2009 végére 9 Tojásszövetségi tag használta a védjegy logót.

2009 év végén a Tojásszövetség felhatalmazást adott a BTT titkárságának, hogy a védjegy szabályzatát szigorítsa, szakmailag aktualizálja. A szigorított szabályzatot aztán a BTT elnöksége is elfogadta. A termelést és forgalmazást 4 fõs független bizottság ellenõrzi. Az ellenõrzések takarmányozási, tartástechnológiai, állategészségügy és pénzügyi – gazdasági területekre terjednek ki. A pénzügyi ellenõrzés teljesen új elem, míg a másik három terület ellenõrzése a kezdetekben mûködött, de az elõzõ 1-2 évben nem volt megoldott.

A Baromfi Termék Tanács kezdeményezte a Szabadalmi Hivatalnál a védjegy Koronás Tojás névre történõ átnevezését (régi név: egészséges tojás). A védjegy használatáért a termelõknek fizetni kell. A BTT befizetésekbõl tudja finanszírozni a védjegymarketingjét, kommunikációját.

A szabályzat és mûködés változtatásával párhuzamosan a védjegyhasználók köre is átalakult, az összes megtermelt védjegyes tojás mennyisége és aránya azonban alig változott. Némely cég a költségeket nem tudta felvállalni, mások a szalmai elvárásokat tartották elfogadhatatlannak, míg új jelentkezõk is akadtak.

További információk: http://koronastojas.hu/