Nem független a többedik, de akár az elsõ gyermek vállalása attól, milyenek a szülészetek, milyen élmény marad a szülés – indokolta a kezdeményezést Benkõ Ágota, a Népesedési Kerekasztal koordinátora.

Bababarát szülészetek már léteznek, baba- és mamabarát osztályok azonban még nincsenek Magyarországon – magyarázta a különbséget Dékány Ágnes szülész-nõgyógyász. Elõbbi célja a szoptatás segítése, támogatása, az édesanya és a gyermek egy szobában való elhelyezése, a kezdeményezés ezt egészítené ki – részletezte.

A baba- és mamabarát minõsítés a szülés idõszakáról, a szülésbe való beavatkozásról, az anyuka és a kisbaba egységként való kezelésérérõl „szól elsõsorban” – fogalmazta meg Dékány Ágnes, példaként említve, hogy a kisbabát a szülés után nem vinnék el az anyukájától, hanem – ha mindkettejükkel rendben van minden – az édesanya rögtön megkaphatná a csecsemõt, és „nem zavarja meg ezt olyan beavatkozás, amely késõbbre halasztható”.

A javaslatot eljuttatták a minisztérium képviselõinek, az ügy most a döntéshozók kezében van – tette hozzá Benkõ Ágota.

Nagyon magas azoknak a fiataloknak a számaránya, akik azt mondták kérdésünkre: nem szeretnének gyereket – hívta fel a figyelmet ugyancsak a 180 percben Dávid Bea, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének igazgatója. A megkérdezettek 14 százaléka válaszolt úgy a gyermekvállalásra vonatkozó kérdésre, hogy „attól függ” – tette hozzá a szakember, megjegyezve: a 24-25 éves korosztály csupán 5 százalékának van gyermeke.

A megkérdezett lányok 27, a fiúk 29 éves korukban szeretnék elsõ gyermeküket, azaz a gyermekvállalás 4-5 évvel is kitolódott a 20 évvel ezelõtti adatokhoz képest – mondta Dávid Bea.

Az igazgató emlékeztetett rá: régóta tudni, hogy egy társadalom akkor reprodukálja magát, ha legalább 2,1 gyermek születik egy családban, ez a szám azonban jelenleg 1,3. A folyamat nem a rendszerváltozáshoz köthetõ, a tendencia korábban kezdõdött – jegyezte meg.