Az évtizedeken át százaknak, sõt ezreknek munkát adó gyárak, ipari szövetkezetek csõdbe jutása olyan súlyos sokkot okozott az érintett településeken, amibõl a helyi munkaerõpiac napjainkig sem volt képes magához térni.

Berettyóújfaluban például ma nagyjából annyi regisztrált állástalant tartanak nyilván, ahányan a pártállam idején a helyi Elzett Mûvekben dolgoztak.

De a biharkeresztesiek is egyre erõsebb nosztalgiával gondolnak vissza azokra az idõkre, amikor a helyi fa- fém- és építõipari szövetkezetbe autóbuszokkal szállították a dolgozókat Komáditól Nagykerekiig.

Komádiban a hajdanvolt kendergyár elvesztése okozott pótolhatatlan veszteséget; már legalábbis ami a helyi foglalkoztatottság akkori és mai mértékét illeti. A szituáció valamennyi esetben nagyon hasonló volt: ezek a szocialista vállalatok, amelyek annak idején valójában a látens munkanélküliséget voltak hivatottak elfedni, piaci körülmények közé kerülve pillanatok alatt ellehetetlenültek.

Debrecenbõl például a komplett élelmiszeripar eltûnt, igaz, érkeztek helyettük magas hozzáadott értéket elõállító, ezért ma is versenyképes cégek.