Az élethez való, mindenekfelett álló joghoz kapcsolódva legyen alapvetõ joga mindenkinek az elérhetõ, megfizethetõ ivóvízhez jutás, a vízbázisok mai hasznosítása során pedig garantálják, hogy az ne veszélyeztesse a következõ nemzedékek ellátását - foglalta össze a magyar kezdeményezést Szabó Marcel, a jövõ nemzedékek érdekeinek védelmével megbízott helyettes ombudsman, aki azt is javasolta, hogy mindezek érdekében az ENSZ partnereként együttmûködve közösen lépjenek fel a világszerte a jogvédõ intézmények.

Szabó Marcel kezdeményezésérõl szeptemberben Genfben már tárgyalt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa rendes ülésének egyik kísérõrendezvényeként megtartott nemzetközi tanácskozás.A víz-világtalálkozó elõkészítésének részeként a svájci városban megfogalmazták azt a célkitûzést is, hogy a világszervezetben 2015 után legyen az egyik központi téma az ivóvízellátás helyzete és jövõje.Szabó Marcel a víz-világtalálkozó kísérõrendezvényén is beszélt arról, hogy az ivóvízhez való jog súlyosan sérül a növekvõ vízhiány, a globális vízkereskedelem által elõidézett egyenlõtlenségek és a gazdag országok erõfölénnyel való visszaélése következtében.

A magyar zöldombudsman javasolja, hogy az alapvetõ emberi jogok védelmét szolgáló nemzeti intézmények, ombudsmanok hívják fel a társadalom és a döntéshozók figyelmét egyfelõl a ma élõk egyenlõségének követelményére, azaz, hogy a legszegényebbek is juthassanak hozzá megfizethetõ ivóvízhez, másfelõl a nemzedékek közti egyenlõség, a jövõ nemzedékek iránti felelõsség követelményére.Szabó Marcel elmondta: szakértõk szerint a túlzott vízkitermelés és vízhasználat az elmúlt fél évszázadban jelentõsen csökkentette a talajvíz mennyiségét, bizonyos területeken már szinte teljesen kiapasztotta a forrásokat. A még megmaradt szennyezetlen vízkészletek használata, birtoklása miatt egyre gyakrabban törnek ki fegyveres konfliktusok, vízháborúk például Latin-Amerikában és Afrikában.

Felhasználható vizeink egy része nem vagy csak nagyon hosszú idõ elteltével megújuló, felszín alatti vízforrásokból származik. Rendkívüli elõvigyázatosságra, óvatosságra, és a jövõ nemzedékekkel szembeni igazságosság követelményének maximális figyelembevételére van szükség ezek használata, hasznosítása terén - mondta az ombudsmanhelyettes.Az ivóvíz biztosítása szolgáltatássá, üzletté, jól jövedelmezõ iparággá vált az utóbbi évtizedekben. Ennek veszélyes következménye a pazarlás, az ivóvízbázisok felelõtlen használata, szennyezése, ami már globális fenyegetést jelent. Az üzleti érdekek egyoldalú érvényesítésével szemben fel kell lépni. Magyarországnak jelentõs ivóvízbázisai vannak, amelyek megóvása kiemelkedõ nemzeti érdek. Az ivóvíz pedig nem tekinthetõ pusztán árunak, amelyhez csak az juthat hozzá, aki képes fizetni érte - hangsúlyozta Szabó Marcel.

Szorgalmazta azt is, hogy az ENSZ hivatalos partnereiként tevékenykedõ nemzeti jogvédõ intézmények közösen vállalják fel a jövõ nemzedékek érdekeinek képviseletét. A magyar javaslat szerint ezzel kiegészíthetnék a rövidesen munkába álló, a jövõ nemzedékek érdekeiért felelõs ENSZ-fõbiztos tevékenységét, nemzeti szinten segítve munkáját.Ez a kezdeményezés is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az ENSZ fõtitkára a Nemzedékek közötti szolidaritás és a jövõ generációk szükségletei címû 2013-as jelentésében a magyar ombudsmani hivatalt a jövõ nemzedékek érdekeit védõ hat legfontosabb nemzeti emberi jogi intézmény között nevezte meg - fûzte hozzá Szabó Marcel.