A pénteki Magyar Közlönyben megjelent jogszabály visszautal a kéményseprõ közszolgáltatási törvényre, amely a nyitott égésterû gázüzemû tüzelõberendezések üzemeltetése esetén egyes épületekben kötelezõvé teszi a szén-monoxid-érzékelõk felszerelését október 15-tõl. Ilyen épület a bölcsõde, az óvoda, az iskola, a szálláshely és a kórház is, amennyiben a tüzelõberendezés a közösségi térben, vagy pedig a vele légtér-összeköttetésben lévõ helyiségekben van.

Az olyan új épület, amelyben nyitott égésterû tüzelõberendezés üzemel, csak akkor kaphat használatbavételi engedélyt, ha – a jogszabályban meghatározott mûszaki követelményeknek megfelelõ – szén-monoxid-érzékelõ berendezést helyeznek el benne. Ennek az az oka, hogy a nyitott égésterû berendezés nem az épületen kívülrõl kapja az égéshez szükséges levegõt, hanem az épületen belüli levegõt használja erre a célra, ezért ha nincs megfelelõ levegõ-utánpótlás, tökéletlenné válik az égés, és ez szén-monoxid-termeléssel jár.

Ezeket a kötelezõen felszerelt érzékelõket kell ellenõrizniük a kéményseprõknek, és amennyiben azok mûködése nem szabályos, akkor értesíteniük kell a tûzvédelmi hatóságot.

Miután sem a kéményseprõknek – sem egyetlen hatóságnak – sincs információja arról, hogy konkrétan mely épületeknek kell október 15-tõl rendelkezniük szén-monoxid-érzékelõkkel, ezért a kémények évente esedékes ellenõrzése során a tulajdonosnak kell nyilatkoznia arról, hogy neki kötelezõ-e felszereltetni az érzékelõt.

Eddig a becslések szerint Magyarországon 100-500 ezer lakás rendelkezik szén-monoxid-riasztóval, azonban szakértõk szerint tízbõl nyolc lakásban hamis biztonságérzetben élnek a lakók az olcsó mûszerek miatt. Laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott vélemények szerint a magyar piacon 3-20 ezer forint közötti összegért kapható riasztók közül a 10 ezer forintnál olcsóbbak nem kellõen megbízhatóak.