Giró-Szász András hangsúlyozta: ezzel az adó-, illetve járulékmegtakarítás a kiskeresetûek esetében a bruttó bér 16 százalékáról annak 33 százalékára emelkedik. Közölte azt is: az intézkedés mintegy 260 ezer családot érint. A kormányszóvivõ a kabinet legfontosabb adópolitikai céljáról, a kiskeresetûek adócsökkentésérõl szólva kiemelte: a családtámogatáson keresztül megfelelõ alapot kívánnak biztosítani a családtervezéshez és a gyermekvállaláshoz.

"A kiskeresetûek adócsökkentése a családi adókedvezményt újabb 260 ezer családra terjeszti ki", vagyis a gyermekeket nevelõ családok teljes körére - hangsúlyozta, hozzátéve: eddig mintegy 600 ezer családot érintett, a jövõben viszont mintegy 900 ezer családra, majdnem 5 millió állampolgárra terjed ki a kedvezmény. Példaként mondta: a két gyermeket nevelõ, bruttó 90 ezer forintos összjövedelemmel rendelkezõ családok havonta 5600 forintos nettó jövedelemnövekedéssel számolhatnak, míg bruttó 110 ezer forintos családi jövedelem esetén 2400 forintnyi többlettel.

Három gyermek esetében, bruttó 100 ezer forintos kereset esetén havi nettó 17 ezer forinttal több marad a családi kasszában, 200 ezer forintos bruttó jövedelem mellett havi 34 ezer forint. Két magyar átlagjövedelem esetén, vagyis bruttó 400-450 ezer forintos összjövedelem mellett 35 ezer forintot jelent a megtakarítás - fûzte hozzá.

A kormány által elfogadott és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által pénteken az Országgyûlés elé terjesztendõ jövõ évi adóváltoztatásokkal kapcsolatban azt mondta: 2013-ban elérkezett Magyarország ahhoz a ponthoz, hogy a hazai adórendszerben már nincs szükség további nagy léptékû intézkedésekre, sokkal inkább hosszú távú, stabil intézkedések irányába fordul a magyar adópolitika.

Az adórendszer szerkezeti átalakítása lezártnak tekinthetõ - jelentette ki, majd úgy folytatta: 2014 a finomhangolás éve a magyar adórendszer vonatkozásában. "Az elõzõ három év egyértelmûen bizonyította az egykulcsos adórendszer eredményességét" - fûzte hozzá -, az egész adórendszer átalakításának köszönhetõen az elmúlt három évben 1500 milliárd forintot meghaladó összeg maradt az embereknél.

Közölte azt is: az õszi adóváltoztatások célja, hogy a kiskeresetûek jelentõs adókedvezményben részesüljenek, emellett a gazdálkodói környezet mûködését könnyítõ feltételeket kívánja megteremteni a kormány. A kabinet ezzel csökkenteni kívánja az adminisztrációs terheket, segíteni a vállalkozói környezetet.

"A kormány nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a jövedelemadók súlyát ne a munkára terhelt adókra, hanem a fogyasztásra, a forgalmi típusú adókra helyezze" - emelte ki, és emlékeztetett arra, hogy a családi adózás bevezetésével évente eddig 180 milliárd forintot hagyott a családoknál az állam, a mostani lépés ezt az összeget növeli.

Egy esetleges áfacsökkentést firtató kérdésre a kormányszóvivõ azt mondta, hogy a magyar politikatörténetben már találkoztunk áfacsökkentéssel, a 2006-os választások elõtt. Szerinte az átgondolatlan változtatásnak semmilyen hatása nem volt, a választásokat követõen vissza is vonták - emlékeztetett.

Kijelentette: "nem gondolom, hogy egy megalapozatlan és nem kellõ módon elõkészített áfacsökkentés bármilyen módon szolgálhatja akár a nemzetgazdaság, akár a fogyasztók érdekeit". Az adóváltozásokról szólva közölte: nincs adónövekedés a csomagban, és számtalan, külsõ szervezet által kért egyszerûsítés, módosítás található abban. A szervezetek között említette a borászokat, az iparkamarákat, az ásványolaj-szövetséget.

A beígért húsáfa és a problémás luxusadó

A húsipart érintõ áfacsökkentés, mint az ágazatot megmentõ intézkedésígéretként tûnt fel. Az ágazati szereplõk tavaly ilyenkor már a kormány segítségét kérték, és sokan elmondták, hogy a magas, 27%-os áfa sem segíti a szektort a talpon maradásban. Idén áprilisban a Vidékfejlesztési Minisztérium arról beszélt, 5%-os áfa bevezetését javasolják a sertéságazatban. Lázár János pedig szeptember elején mondta azt, a kormány a sertés- és a baromfihúsok áfájának 10 százalék alá csökkentését tervezi a jelenlegi 27 százalékról. A szakmai szervezetek többnyire öt százalékos áfát javasolnak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium részérõl pedig az hangzott el többször, vizsgálják, van-e lehetõség az áfacsökkentésre. Varga Mihály már korábban is arra hivatkozott, a korábbi áfacsökkentés sem váltotta be a hozzá fûzött reményeket. Az árak ugyanis nem csökkentek az áfacsökkentésnek megfelelõen. Vita lehet még arról is, hogy milyen körre terjesszék ki az áfacsökkentést, bár az áfa irányelvei itt nem adnak túlzott mozgásteret, nem lehet specifikált termékekre új áfakulcsot bevezetni.  Tehát úgy tûnik, a döntés még mindig nem született meg, bár az adótörvényeket ma be fogják nyújtani. Azonban még a benyújtott adótörvény alapján sem tudhatjuk majd biztosan, hogy 2014-ben lesz-e húsáfa, hiszen módosító javaslatok még ezután is kerülhetnek a csomagba.

A luxusadó is régi történet. Még Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterként említette többször, hogy a kormány szeretne több sávos áfarendszert, de az EU nem engedi. Ugyanis csak egy általános áfakulcs lehet. Orbán Viktor is elmondta, hogy a kormány szeretne luxusadót. Itt egyrészt szintén az áfaszabályozás jelenthet gondot, újabb magasabb kulcsként ugyanis nem lehet bevezetni, ám jövedéki adóként sem, mert azt csak az ún. ABC-termékekre (alkohol, benzin, cigaretta) lehetséges. Az áfakulcsok átszabása viszont elég nagy átalakítást feltételezne, így férhetne csak be a rendszerbe még egy kulcs, ehhez át kellene alakítani a kedvezményes kulcsok körét, aminek viszont szinte biztos, hogy lenne vesztese is.