2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Tõkés szerint a külhoni magyaroknak 2014-ben el kell menni szavazniForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-10-19 17:48:52
A külhoni magyaroknak 2014-ben élniük kell a választás lehetõségével, ha több évtized után a magyar haza lehetõséget biztosít nbekik a nemzeti kérdések ügyében a döntésre - jelentette ki Tõkés László pénteken a szlovéniai, muravidéki Gyertyánoson (Gaberje).

"Mozgósítanunk kell az újrahonosított polgártársainkat" - mondta a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke, európai parlamenti képviselõ a KMAT és a Magyar Országgyûlés nemzeti összetartozás bizottságának autonómia albizottsága által tartott együttes ülését követõ sajtótájékoztatón. Megállapította, hogy kiemelt kérdésnek számít a jövõ évi magyarországi választásokon való részvétel.

Tõkés szerint a külhoni magyarok szeretnék, ha a 2010-ben teret nyert nemzeti irányvonal 2014-ben folytatódna, felülemelkedve minden pártpolitikai kérdésen. A nemzetpolitika ugyanis nem szûkíthetõ le pártpolitikai szintre - érvelt a volt püspök. Hozzátette, hogy a mozgósításban aktív szerepet vállal valamennyi Kárpát-medencei magyar párt és szervezet.

Tõkés László azt mondta: a KMAT és a magyar parlamenti albizottság ülését a kisebbségek ügyében tett európai polgári kezdeményezések kudarca hívta életre, annak a felismerése, hogy európai szinten gyökeres változásra, elõrelépésre van szükség a kisebbségpolitika tekintetében.

"Mi még mindig mostohagyermekei vagyunk az egyesült Európának" - vélekedett a politikus, hangsúlyozva, hogy eközben például a védett növények és állatok gondját a szervezet a szívén viseli. Az Európai Parlament (EP) a cigányság ügyében európai szintû stratégiát készít, ezzel szemben az európai lakosság mintegy 10 százalékát jelentõ, 40-50 milliónyi nemzeti kisebbség ügyét "lesepri az asztalról", nem foglalkozik érdemben a kisebbségek ügyének jogi, politikai rendezésével - mondta Tõkés László.

Hangsúlyozta: ebben a kérdésben továbbra is használni akarják az eddigi, korlátozott politikai eszközöket, vagyis szóbeli kérdést nyújtanak be a kisebbségek ügyében az EP-ben, határozattervezetet kezdeményeznének, és újból próbálkoznak egy vagy több európai polgári kezdeményezés benyújtásával is.

Tõkés László arról is beszélt, hogy a határon túli magyarság számára a határok feletti nemzetegyesítés és a nemzeti közösségek önrendelkezése "a két pillére jövõképünknek, nemzeti felemelkedésünknek". A magyar kisebbség védelmében olyan monitoringrendszer kiépítésére törekszenek, amely hathatósabb védelmet nyújt a magyarellenességgel, az etnikai diszkriminációval, a beolvasztási politikával és a nemzeti térvesztéssel szemben. Kijelentette: a magyarellenesség újabb hullámai tapasztalhatók például Szlovákiában vagy Romániában, "Délvidéken a magyarverések sebei még mindig sajognak", és újabb temerini per aggasztja a magyar és a nemzetközi közösséget.

A KMAT és a magyar országgyûlés nemzeti összetartozás bizottságának autonómia albizottsága által tartott együttes ülésrõl levezetõ elnökként Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezetõ elnöke elmondta: szinte teljes létszámban részt vettek a Kárpát-medencei magyar szervezetek és pártok. Csupán az ausztriai magyarok, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt képviselõje nem tudott jelen lenni.

Az ülés házigazdája Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke volt, aki a résztvevõk között üdvözölte a határon túli szervezetek vezetõin és a magyar parlamenti képviselõkön kívül Szent-Iványi Istvánt, Magyarország ljubljanai nagykövetét is. A muravidéki találkozót követõen Tõkés László a szécsiszentlászlói (Motvarjevci) református templomban istentiszteletet is tartott.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!