A kormányülésen kedden nem került szóba az élelmiszeráfa csökkentése, amikor a 2014-es adótörvény-javaslatról tárgyaltak – mondta lapunknak egy kormányközeli szereplõ. Forrásunk annak ellenére is határozottan állította ezt, hogy az elmúlt hónapok egyik slágertémája volt a kérdés.

A kormány bõ két éve vizsgálja a húsáfa csökkentésének kérdését, a baromfi- és a sertéságazat feldolgozóinak erõteljes lobbijától kísérve. Az érvek szerint a legálisan termelõk versenyképességét rontja a magas áfa, a feketegazdaság aránya jelentõs az iparágban emiatt. Az agrártárca több elõterjesztést is készített, Fazekas Sándor miniszter maga is kiállt a csökkentés mellett, amely azonban jelentõs költségvetési bevételkieséssel járna.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is azt mondta a múlt hét végén a Népszabadságnak adott interjúban: „örülnék annak, ha a jövõ pénteken már úgy adnánk be a parlamentnek az adótörvényeket, hogy pont van a kérdés végén, és csökkenne egyes húsfélék áfakulcsa. De nem vagyok jós, lehet, hogy csak a parlamenti vita során dõl el a kérdés. Számunkra az a fontos, hogy ha csökkentjük az adót, az jelenjen meg az árakban is. Szempont a 2,9 százalékos államháztartási hiánycél tartása is 2014-ben”. Az esetleges csökkentés költségvonzatáról a nemzetgazdasági miniszter hozzátette: tízmilliárdos nagyságrend a minimum, a fedezetet pedig a tartalékok jelentik.

Ugyanakkor a miniszter korábban azt is hangsúlyozta már: az uniós szabályokra is figyelni kell, hiszen nem lehet egy-két konkrét termék áfáját csökkenteni a szabályok szerint. A kérdés tehát az, a költségvetés megengedheti-e magának azt a kiesést, amellyel egy, az uniós szabályoknak is megfelelõ, ugyanakkor érezhetõ árcsökkenést (vagyis nagyobb, akár 22 százalékpontos mérséklést, vagyis 5 százalékos áfakulcsot jelentõ) szélesebb körû intézkedés járt volna.

A kérdés valószínûleg eldõlt. A köztévé tegnap reggeli mûsorában Giró-Szász András kormányszóvivõ például az áfacsökkentés kapcsán arról beszélt, hogy az áfacsökkentésnek csak kellõ kidolgozottság után lehet eredménye. Emlékeztetett arra is, hogy a Gyurcsány-kormány idején volt áfacsökkentés, de három hónap után vissza kellett emelni a forgalmi adót a korábbi szintre.

A jövõ évi adómódosítások kérdéses pontja a tranzakciós illeték szabályainak módosítása lehet még. Az már szinte eldõlt, hogy a bankkártyás fizetések után nem kell majd megfizetni a 0,3 százalékos adót. Ugyanakkor kérdés, miként valósítják meg, hogy a 150 ezer forintos értékhatárig ne kelljen a havi két készpénzfelvételért fizetni. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslata az alapszámla kötelezõ bevezetése volt (itt maximum ezerforintos havi számlavezetési díjat írtak volna elõ a készpénzfelvétel ingyenessége mellett). A Fidesz-frakció viszont egyszerûen kötelezte volna minden esetben az ingyenesség biztosítására a bankokat a meghatározott feltételek teljesülésekor. Ez a számlevezetési és egyéb díjak növekedését hozná magával, miközben jogtechnikailag is nehezebb az elõírást megfogalmazni.

Azt, hogy az NGM javaslatának van még bõven esélye, mutatja: noha Rogán Antal frakcióvezetõ azt közölte, már a hét elején benyújtják saját javaslatukat, ez mindeddig nem történt meg.