A világhírû tudós azután nyilatkozott, hogy a nyugati parti amerikai nagyvárosban találkozott Áder János köztársasági elnökkel, aki öt észak-amerikai régió magyar közösségét keresi fel az 1956-os forradalom évfordulójának alkalmából.

Oláh György elmondta: egyebek között arról beszélgetett az államfõvel, hogy hogyan lehetne az olajat helyettesíteni és üzemanyagot termelni olyan összetevõkbõl, amelyek fellelhetõk Magyarországon. Amibõl Magyarországon van sok, az pezsgõ meleg víz és palában feszívott földgáz. Mindkettõt fel lehet használni egy új folyékony üzemanyag gyártására - nyilatkozott a professzor.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország kedvezõ természeti adottságait már a rómaiak is kihasználták, akik fürdõt építettek Aquincumban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pezsgõ meleg vízre alapozva Izlandon egy profitalapú metanolgyárat hoztak létre. "A nagy különbség az, hogy ez az Izland kis sziget az Atlanti-óceán északi részén, míg Magyarország Európa szívében fekszik" - mondta Oláh György.

Azt mondta, az általa és a munkatársai által elvégzett kutatás-fejlesztések lehetõvé teszik a Makónál talált palagáz felhasználását. Kitért arra, hogy a Massachusettsi Mûszaki Egyetemenkidolgozták annak a módját, hogy hogyan lehet metanolt nehéz jármûvek, akár mozdonyok meghajtására, univerzális üzemanyagként felhasználni.

"Magyarország ebbe bele tudna kapcsolódni, mert a természet által adott körülmények között ez Magyarországon megoldható. Ha Izlandon megoldható lett az, hogy metanolt gyártanak bugyborékoló meleg vízbõl, akkor lehet Magyarországon is ezt csinálni, és lehet a palában lévõ földgázból is csinálni" - nyilatkozott Oláh György.

A metanol (metil-alkohol, faszesz, CH3OH) a legegyszerûbb telített alkohol (az alkoholok homológ sorának elsõ tagja). A faszesz (triviális) elnevezés abból adódik, hogy korábban száraz fa lepárlásával állították elõ, bár a faecet desztillálásával, függõen a készülék minõségétõl, metil-alkoholon kívül metil-acetát, aldehid és némi etil-alkohol is keletkezik.

A metanolt gyakran használják belsõ égésû motorok üzemanyagaként, a salakmotorok is metanollal mennek, többnyire benzinnel 20-40% arányban keverve. Különösen gyakori ilyen célú felhasználása különleges autóversenyeken, repülõmodellekben, de a bioetanol mellett a biometanol felhasználása is egyre inkább teret hódít magának egyes országokban. (Biometanolról akkor beszélhetünk, ha az üzemanyag alapanyaga fa, vagy valamilyen más mezõgazdasági termék, szerves anyag.) Hagyományos benzinmotorokban – módosításuk nélkül – csak 10-20% metanol-tartalmú benzines üzemanyag-keverékek használhatóak.

Szintén használnak metanolt oldószerekben, valamint vízzel keverve fagyálló folyadékokban. Ilyen célú felhasználása azonban mérgezõ hatása miatt igen korlátozott.

A metanol leggyakoribb felhasználása azonban más vegyületek szintéziséhez, gyártásához mint alapanyag szolgál. Metanolból állítanak elõ többek között formaldehidet, ecetsavat, dimetil-étert, metil-terc-butil-étert (MTBE), valamint különbözõ mûanyagoknak, festékeknek stb. is az alapanyaga.

További felhasználási területe várható az üzemanyagcellák elterjedésével. Ezekben a metanol katalizátor segítségével ég el a levegõ oxigénjében, és így közvetlenül (igen jó hatásfokkal) szolgáltatnak elektromos energiát. Várható ezen felhasználási mód elterjedése a hordozható elektromos készülékekben.

Korábban a fa lepárlásával (pirolízissel és desztillálással) nyerték, de ma már legtöbbször szén-monoxidból és hidrogénbõl állítják elõ katalizátor jelenlétében (a szén-monoxid és hidrogén gáz keverékét szintézisgáznak nevezzük). Laboratóriumi elõállítása lehetséges még klór-metán szubsztitúciós reakciójával (a klór-metánban a klórt hidroxi-csoportra cseréljük), még inkább észtereinek (pl. oxálsavas-dimetil-észter) lúgos hidrolízisével.