Varga: A változások fõ célja a kiskeresetûek adócsökkentése

A nemzetgazdasági miniszter a jövõ évi adótörvényeket ismertetõ elõterjesztõi expozéjában azt mondta: a javaslat alapján 2014 a vállalkozások számára a stabilitás, a kiszámíthatóság és az egyszerûsítés, a kiskeresetû családoknak pedig az adócsökkentés éve lesz. Hozzátette: a kormány célja a családok adó-, járulék- és illetékterheinek további csökkentése, pénzügyi biztonságuk növelése, a vállalkozói környezet javítása, az adminisztrációs terhek mérséklése és a gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedések körének bõvítése. A családi adókedvezmény kiterjesztése nagyjából 260 ezer kiskeresetû családot hoz az eddiginél kedvezõbb helyzetbe, akár havi több tízezer forinttal is több pénz maradhat náluk - hangsúlyozta. Azok a családok, amelyek eddig nem tudták teljes mértékben kihasználni a kedvezményt, ezután azt az egyéni egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék terhére vehetik igénybe.

Varga Mihály elmondta, jövõre megszûnnek azok a korlátok, amelyek a hitelintézeteket megakadályozhatták abban, hogy elengedjék az adósok tartozását: a bankok által elengedett kölcsön akkor is adómentesnek minõsül, ha a hitelt nem biztosítja a lakásra bejegyzett zálogjog, a hitelintézetnek pedig nem kell kamatkedvezménybõl származó jövedelmet megállapítania, és közterheket fizetnie, ha azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen adós fizetõképességét helyreállítsa. Kitért arra, hogy új elemekkel bõvül az illetékmentes vagyonszerzések köre, egyszerûsödnek a lakás- és telekszerzés szabályai. Januártól illetékmentes lesz a házastársak közötti vagyonmozgás, ideértve a házassági vagyonközösség megszüntetésével történõ vagyonszerzést.

Az elsõ lakásvásárlókat támogatja az, hogy életkortól függetlenül kérhetõ az adóhatóságtól 12 havi pótlékmentes részletfizetés - ismertette. Újdonság az is, hogy jövõre már nem kell telekadót fizetni a belterületi, egyhektáros vagy annál kisebb földek után, ha teljes területük mezõgazdasági mûvelés alatt áll. A vállalkozói környezet javításának eszközeként említette a miniszter, hogy 40-rõl 60 százalékra nõ annak a társaságiadó-kedvezménynek a mértéke, amelyet a kis- és közepes vállalkozások a tárgyieszköz-beruházás céljából felhasznált kölcsönök kamatai után vehetnek igénybe. A társasági adózást érintõ változás, hogy az éttermi költségek számla nélkül is elszámolhatók lesznek, ha bankkártyával fizetnek értük.

Varga Mihály szólt arról is, hogy nem minõsül majd fõállású kisadózónak az, akit több munkaviszonyban együttesen heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatnak, illetve aki után más vállalkozásban már megfizették a járulékokat, így számos kisadózó havi tételes adója az eddigi összeg felére, 25 ezer forintra csökken. A legalább heti 36 órás munkaviszonnyal is rendelkezõ nyugdíjas egyéni és társas vállalkozók után megszûnik a fix összegû egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.

A szabad vállalkozási zónákban mûködõ vállalkozásoknál - folytatta Varga Mihály - bõvül azoknak a munkavállalóknak a köre, akik után kedvezményt lehet érvényesíteni a szociális hozzájárulási adóból. A hallgatói munkaszerzõdés alapján dolgozó fiatalokat mentesítik a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól. Varga Mihály kiemelte, hogy jövõre is fennmarad a bankadó, míg az energiaellátóknak - a társasági adózásban alkalmazott gyakorlatnak megfelelõen - adóelõleget kell fizetniük. A következõ évtõl a sok hozzáadott cukrot tartalmazó, alacsony gyümölcstartalmú szörpök és sûrítmények is a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartoznak.

Az adótörvénycsomag része a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítása is, amelynek legfontosabb eleme, hogy a közúti határátkelõhelyek üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok az adóhatóságtól a rendõrséghez kerülnek. A miniszter kiemelte továbbá, hogy kizárják a könyvviteli szolgáltatást végzõk éves kötelezõ továbbképzésének szervezésébõl az offshore jellegû, illetve nem átlátható tulajdonosi szerkezetû szervezeteket.

Fidesz: a családokat és a kkv-kat segíti a javaslat

A Fidesz szerint a kormány világos gazdaságpolitikai céljai a jövõ évi adótörvényekben is tükrözõdnek: a családok, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat kívánja kedvezõbb helyzetbe hozni, míg a jövedelmezõ nagyvállalatokat, a többi közt a banki és az energiaszektort terhelné jobban. A kormánypárt vezérszónoka, Dancsó József világos értékválasztásnak nevezte, hogy a kabinet inkább a fogyasztást sújtaná terhekkel, és nem a jövedelmeket. Felhívta a figyelmet a családi adókedvezmény kiterjesztésére.

MSZP: kudarcos a kormány adópolitikája

Kudarcosnak nevezte a kormány adópolitikáját az MSZP vezérszónoka, Tukacs István. Szerinte a törvényeken nem finomhangolást, hanem "plasztikázást" végez a kormány. A szocialista politikus szerint a kabinet az áthárított adóterhek miatt inkább növelte az adókat. Kifogásolta, hogy a kormányzat nem csökkenti az alapvetõ élelmiszerek áfáját, mint mondta, már emiatt sem támogatják az elõterjesztést. Kritikával illette azt is, hogy a három vagy több gyermeket nevelõ, alacsony jövedelmû családok szerinte továbbra sem tudják maradéktalanul igénybe venni a családi adókedvezményt.

KDNP: a stabilitás az egyik fontos értéke a javaslatnak

A stabilitást nevezte a jövõ évi adótörvények egyik fontos értékének a KDNP vezérszónoka, Aradszki András. Azt mondta, a fõ adónemek kulcsai nem változtak, új adót a javaslat nem tartalmaz, és ez azt eredményezi, hogy a gazdaság szereplõi és a magánszemélyek is kiszámítható körülmények között tervezhetik a jövõt. Hozzátette: a KDNP határozott kérése volt a törvényjavaslatban szereplõ rendelkezés, amelynek alapján január 1-jétõl bõvül a gyermekek után járó adókedvezmény.

Jobbik: Az egykulcsos rendszer nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket

A Jobbik szerint az egykulcsos adórendszer nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, mivel 2010-hez képest nyolcszázezerrel többen élnek a létminimum alatt. Errõl Volner János beszélt az általános vitában. Kifejtette: míg a kormányváltás idején 3,2 millióan éltek a létminimum alatt, jelenleg négymillióan. Az Európai Unió húsz legszegényebb régiójából négy Magyarországon található - mondta. Úgy értékelte, hogy a gazdasági növekedés csak egy-két póluson érezhetõ. Volner János azt mondta, 2010-ben, az egykulcsos adórendszer bevezetése elõtt bruttó 94 ezer forint - ami most a minimálbér - több mint 11 ezer forinttal többet ért.

Az LMP adócsökkentést akar

A munkát és a fogyasztást terhelõ adók csökkentését sürgeti az LMP. Vágó Gábor, a párt vezérszónoka azt mondta, adódna lehetõség a munkát terhelõ adók további csökkentésére, mégpedig olyan szintre, hogy ne csak a munkavállalók, hanem a munkaadók is jól járjanak. Az LMP képviselõje a fogyasztást terhelõ adókról szólva a 27 százalékos áfa csökkentését szorgalmazta, mert az szerinte ma megfojtja a belsõ fogyasztást, és nagy lehetõséget ad a "feketézésre". A politikus kritizálta az adórendszer állandó változékonyságát is.