A Benedek Elek Gyógypedagógiai Iskola az elsõ olyan közintézmény az országban, amely csaknem nulla energiaigényû épületben mûködik. A falak csaknem fél méter vastagok, az ablakok háromrétegûek - a jobb szigetelés miatt az épület költségkímélõ is. Az igazgató szerint alig egy év alatt több millió forintot sikerült már megspórolniuk.

Harminc százalékkal csökkent ennek az épületrésznek az energiaköltsége, de ebben nemcsak a fûtés, hanem az áram is benne van, mert akkora felületek, ablakok, fényvetõk vannak beépítve, amik miatt nem szükséges a lámpák felkapcsolása - mondta Csécsi Barnabás Sándor.

Egy uniós szabály miatt hamarosan már csak ilyen minimális energiaigényû középületeket lehet építeni - az elõírásokat most határozta meg a Belügyminisztérium. A követelmények lényege, hogy az épület építéséhez és mûködtetéséhez a lehetõ legkevesebb energiát használják fel, vagyis így a költségeket is a lehetõ legkisebbre szorítsák le. A középületeknél ez 2015-tõl, más épületeknél pedig 2018-tól lesz kötelezõ.

Szaló Péter területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár azt mondta: a közel nulla energiaelhasználású épület annyival egészülne ki, hogy a költségoptimalizált szint mellett még legalább 25 százalékot megújuló erõforrásból kell fedezni, napkollektorral, napelemmel, földhõhasznosítással. Ez utóbbi elõírást azonban a középületekre csak 2019-tõl, más épületekre pedig 2021-tõl kell alkalmazni. Európa többi országában is hasonlóak a követelmények: Dániában például már 2015-tõl csak passzívházakat lehet építeni, Belgiumban pedig már jövõre életbe lép ez a szabály.