Megfelelõ felkészüléssel megerõsödhet a szarvasmarha-ágazat, miután az EU-ban 2015-tõl megszûnik a jelenleg mûködõ tejkvótarendszer, amely tagországonként határozza meg az évente elõállítható tej mennyiségét - közölte az agrárgazdaságért felelõs államtitkár az MTI-vel.Az ágazat az utóbbi években mindössze 80 százalék körül használta ki a rendelkezésre álló, évi 2,1 milliárd kilogrammos tejkvótakeretet, azonban a korlátok megszûnése nyomán várhatóan megélénkülõ piaci versenyben "jó eséllyel helyt állhatunk" - mondta Czerván György.

Bár a 2014-2020 közötti idõszakra csökken a európai uniós Közös Agrárpolitika költségvetése, Magyarország mégis csaknem 2 milliárd euróval többet kap, mint a jelenlegi idõszakban. Ebbõl a többletforrásból pedig akár a tejágazat is részesülhet. A nyerstejtermelés aránya a mezõgazdasági kibocsátásból tavaly 6,8 százalék volt - jelezte.Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a tejkvóta bevezetését még a második világháború utáni élelmiszerínség nyomán sok országban hirtelen felfutó tejtermelés váltotta ki, ami túltermeléshez vezetett. A rendszer azonban mostanra okafogyottá vált, és a kvóta már nem jelent valódi termelési korlátot a tagállamok többségében. A világpiacon egyre növekszik az élelmiszereken belül a tejtermékek iránti kereslet. A hazai tejtermékek elsõsorban a környezõ országokban, valamint az arab piacon hódíthatnak.

A szarvasmarhatartás iránti kedv jelenleg is erõsödik, és adott esetben akár húzóágazat szerepre is alkalmassá válhat - mondta Czerván György. A két évvel ezelõtti 691 ezerrõl 758 ezerre növekedett az állatszám, amely a következõ években tovább gyarapodhat. A tárca az idén az állattartóknak hozzávetõleg 40 milliárd forint támogatást nyújtott különbözõ forrásokból. Fõ törekvés, hogy a növénytermesztés és az állattartás közötti aránytalanság mérséklõdjön, az állattartás által több vidéki család jusson megélhetéshez. A nagyobb tehénszám, a több tej a belföldi fogyasztás növekedését is elõsegítheti. Ez annál is inkább indokolt - hangsúlyozta az államtitkár -, mert a jelenlegi évi fejenkénti 152 kilós tej- és tejtermékfogyasztás elmarad az uniós átlagtól.

Az iskolatejprogram keretében igényelhetõ nemzeti támogatást a tárca az idén az általános iskolások mellett az óvodásokra is kiterjesztette. Tavaly pedig egyeztetéseket folytatott az áruházláncokkal arról, hogy reklámaikban a kereskedõk kiemelt figyelmet fordítsanak a hazai elõállítású termékek népszerûsítésére. Ennek eredményeként az import tej iránti kereslet az év elsõ felében 43 százalékkal csökkent, miközben az itthoni tejbõl több fogyott, mint korábban. Az államtitkár utalt rá: a hazai tejtermékfogyasztás növelésében kiemelt szerepe lehet a sajtoknak is, mivel az egy fõre jutó 5,4 kilogrammos fogyasztással "elmaradunk" az uniós 17,1 kilós átlagtól.

Az extra minõségû magyar tej elõnyeinek kamatoztatására pedig indokolt a hazai tejfeldolgozó-ipar további fejlesztése, annak érdekében, hogy "nyerstej helyett minél nagyobb arányban feldolgozott termékekkel versenyezzünk a külpiacon" - hívta fel a figyelmet Czerván György.