2020. február 24. Hétfő, Szökőnap.
 
Mesterséges vért készítettek KolozsváronForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-11-11 08:28:48
Tengeri féregbõl származó fehérjét tartalmaz az a mesterséges vér, amelyet a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vegyészeti szakán állítottak elõ. Súlyos vérveszteséggel járó balesetek kezelésére szánják, egyelõre az állatkísérleteknél tartanak.

Biztató eredménnyel jártak az elsõ, egereken végzett kísérletek a mesterséges vérrel – közölte a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vegyészeti karán dolgozó kutatócsoport a Mediafax román hírügynökséggel. A szer vizet, különbözõ sókat és egy tengeri féregbõl származó fehérjét, hemeritrint tartalmaz. Ennek a légzõfestékfehérjének a kémiai szerkezete gyakorlatilag megegyezik az emberi hemoglobinéval. A mesterséges vér ezen kívül albumint is tartalmaz, ami stabilabbá teszi a vegyületet.

A kísérletek 2007 óta folynak dr. Radu Silaghi-Dumitrescu vezetésével. A kutató szerint a mesterséges vérnek mindenekelõtt nagyon stabilnak kell lennie kémiai szempontból. „Azért alkalmazzuk a hemeritrint, mert ez sokkal inkább ellenáll a stresszhatásoknak, mint a hemoglobin” – mondta a kutató. Az elsõ állatkísérletek szerint a szer nem okozott mellékhatásokat. „A végsõ cél az, hogy az emberi szervezet se utasítsa el a szert” – magyarázta Silaghi-Dumitrescu.

Világszerte több kutatóközpontban kísérleteznek mesterséges vérrel, de eddig még egyetlen készítmény sem került be a rutinszerû betegellátásba. Az amerikai Baxter Healthcare készítményének klinikai tesztjét például az 1990-es években állították le, miután kiderült, hogy a HemAssistot kapó betegek nagyobb arányban hunytak el, mint akik hagyományos vérátömlesztésen estek át. Amennyiben valamelyik kutatócsoport sikert ér el, a mesterséges vér segítségével fokozatosan megoldódhatnak a vérellátási problémák, ami mindennapos probléma a sürgõsségi betegellátásban. A kolozsvári tervek szerint még egy-két évig folynak az állatkísérletek. Miután a kutatók meggyõzõdtek róla, hogy a szernek valóban nincsenek káros mellékhatásai, következik a humán klinikai szakasz, elõbb önkéntesen vállalkozókkal, majd még több beteg bevonásával.

A kutatócsoport nem állandó jelleggel akarja kiváltani a vért, hanem az a cél, hogy a készítménnyel pár órára, esetleg egy napra biztosított legyen a szervezet oxigénellátása, vagyis addig, amíg helyre nem áll a normál vérképzõdés, vagy vérpótlást kap a beteg. A végsõ cél egy olyan por elõállítása, amelybõl víz hozzáadásával máris elkészíthetõ a mesterséges vér. A száraz kiszerelés elõnye, hogy nem kell hûteni, és szavatossági ideje is jóval nagyobb – magyarázta a kutató. „Az Afganisztánban harcoló katonák magukkal vihetik a hátizsákban, és ha szükség lesz rá, pótolják a vért” – mondta errõl a kutató.

Radu Silaghi-Dumitrescu második doktori címét bioszervetlen kémiából szerezte az Egyesült Államokban, a Georgiai Egyetemen. A hemeritrin felhasználásának ötlete is amerikai tanulmányai idején született. Ezután a nagy-britanniai Euro Blood Substitutes kutatócsoportban dolgozott. A Kolozsváron folyó kísérletek eredményeit elõbb szakfolyóiratokban tervezi közölni, és ha valóban beválik a mesterséges vér, szabadalmaztatná is a szert.


Egyre nagyobb az igény


Az egészségügyben óriási igény mutatkozik az emberi vérre, és ez az igény a jövõben a népesség növekedésének következtében még tovább fog növekedni. Az Egyesült Államokban átlagosan 2 másodpercenként van valakinek szüksége vérátömlesztésre, ekkora igények fedezésére pedig még a napi 41 ezer vérdonor adománya sem elegendõ. A világ szegényebb országaiban még ennél is rosszabb a helyzet, így nem csoda, hogy a szakértõk évtizedek óta igyekeznek olyan mesterséges vért létrehozni, amely szükség esetén helyettesítheti a természetes vért.

Ismerve az ereinkben keringõ folyadék komplexitását, ez persze jelenleg még hiú ábrándnak tûnik, így a jelenleg folyó kutatások többsége arra koncentrál, hogy a vér legfontosabb és leginkább életbevágó funkcióját, az oxigénszállítást megoldani képes keveréket állítson elõ. Ezek a készítmények elsõdlegesen egészségügyi vészhelyzetek esetén lehetnének bevethetõk, amikor nagy vérveszteség, fertõzés vagy mérgezés miatt sürgõs vérátömlesztésre van szükség. A mûvér egyik nagy elõnye a donoroktól származó folyadékkal szemben, hogy biztosan teljesen steril, illetve megfelelõen elõállítva jóval hosszabb ideig eláll és kevésbé kényes, mint a természetes változat, így katasztrófahelyzetekben könnyebben kezelhetõ.

Az erre alkalmas mûvér elõállítására az elmúlt évtizedek során több kísérlet is történt, az eredmények azonban többnyire kiábrándítóak, olykor kifejezetten katasztrofálisak voltak. A Baxter Healthcare Corporation volt az elsõ, amely a kilencvenes években emberi pácienseken is kipróbálta készítményét, hamar világossá vált azonban, hogy a HemAssist-ot kapó betegek jelentõsen nagyobb arányban halnak meg, mint a donorvérben részesülõk, így a teszteket gyorsan lefújták. Pár évvel ezelõtt egy hasonló próbálkozás óriási botrányt robbantott ki, amikor kiderült, hogy a Northfield Laboratories nevû cég öntudatlan baleseti sérülteken teszteli saját keverékét, azok beleegyezése nélkül.

Az oxigénszállításra alkalmas szintetikus vér elõállítása során a legnagyobb kihívást a hemoglobin helyettesítése jelenti, az emberi vér oxigéntranszportját végzõ molekula ugyanis nagyon sérülékeny a sejtmembrán védelme nélkül, és gyakorlatilag bármilyen apró környezeti változás a lebomlásához vezethet. Egy darabig próbálkoztak ugyan szarvasmarhák vérébõl származó hemoglobinnal, amely némiképp ellenállóbbnak bizonyult, de rövidesen kiderült, hogy elõszeretettel köti meg a nitrogén-oxidot, amelynek jelenléte viszont magas vérnyomáshoz vezethet.

A hemoglobin alapú készítmények tehát egyelõre nem tûnnek túl sikeresnek, egy romániai kutatócsoport azonban más megoldást választott, és legutóbbi eredményeik alapján közel állhat a megoldáshoz: az általuk laboratóriumi körülmények közt elõállított vér ugyanis meglepõen jól szerepelt az elsõ tesztek során. A vízbõl, sóból és albuminból „összekotyvasztott” anyagban egy különleges forrásból származó protein gondoskodik az oxigén transzportjáról: a tengeri férgekben megtalálható hemeritrin.

A hemeritrin alkalmazásával a szintetikus vér számos korábbi problémája megoldódott, többek közt jelentõsen megnõtt a keverék stressztûrõ-képessége is − látszólag mellékhatások nélkül. Az elsõ teszteket egereken végezték, és várhatóan még egy ideig a rágcsálók lesznek a mûvér kizárólagos recipiensei, amíg a lehetõ legmeggyõzõbben sikerül igazolni, hogy a készítmény nem jelent veszélyt a szervezetre. A kutatás vezetõje, Radu Silaghi-Dumitrescu, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kutatója összességében azonban úgy gondolja, hogy további két évnyi munkát követõen a szintetikus vér készen állhat az emberi tesztelésre. A következõ idõszakban kollégáival azt fogja vizsgálni, hogyan reagál az egerek szervezete, ha hosszú órákig, netán napokig a szintetikus vérre kell támaszkodnia, amíg vérképzõ szervei lassan pótolják a hiányzó természetes vért.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!