Ertl Tibor, az Egészségügyi Szakmai Kollégium neonatológiai tagozatának elnöke elmondta, hogy a védõoltást a szülõ beleegyezésével a kórházban kapja az újszülött, a sorozat öt oltásból áll. A professzor megjegyezte, korábban is megkaphatták ezt az oltóanyagot a koraszülöttek. Azzal pedig több gyermek kaphat oltást, hogy megszûnt a legfeljebb 1500 grammos súlyhatár, a 28. helyett pedig immár a 32. hét elõtt születettekre vonatkozik a rendelet.

A vírus a csecsemõk felét eléri az elsõ életévükben, a másodikban pedig szinte minden gyerek átesik a vírus okozta megbetegedésen. A vírus leggyakrabban novembertõl márciusig fertõz, és kifejezetten a koraszülöttek veszélyeztetettek.

A közönséges náthához hasonlító megbetegedést okozó vírus (respiratory syncytial) miatt megvastagodik a légutak nyálkahártyája, és minél kisebb egy baba, annál kisebbek ezek a légutak, így annál súlyosabbak a következmények. Két év alatti gyerekeknél tüdõ- és hörgõcskegyulladást okozhat a fertõzés.

Sélleiné Márki Mária, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fõigazgatója hozzátette: az oltásokra évente 1,3 milliárd forint a költségvetési keret, és az úgynevezett tételes finanszírozási szisztéma szerint egyfajta természetbeni juttatásként adja az OEP a készítményeket az intézményeknek, így nem a kórház finanszírozását terheli az oltóanyag beszerzése.

Szócska Miklós kérdésre elmondta, az intézkedésnek nincs köze a miskolci kórházban nyáron meghalt koraszülöttek ügyéhez, hiszen a rendelet már május óta hatályos, és az oltásokat novemberben kell megkezdeni, mert a vírus jellemzõen az õszi-téli hónapokban fertõz.