A szerbiai magyar nagykövetségnek tûnt fel elõször, ahol tucatjával kérték a házasságlevelek honosítását. Az ügyben nyomozás is kezdõdött. "Névházasságokkal segítették a határátlépést, ami egészen újszerû elkövetési mód, és a minõsítése sem egyszerû" – magyarázta a Kékfény címû mûsorban Téglás Péter, a Kiskunhalasi Járási Ügyészség vezetõ ügyésze.

Szerbia nem tagja az Európai Uniónak, ezért egy ottani állampolgár csak körülményesen kaphat tartózkodási vagy munkavállalási engedélyt a tagországokban. A gyanú szerint ezt akarták kijátszani a névházasságokkal, amelyek jelentõs kedvezményeket is biztosíthattak a szerb férjeknek. Nem kell bujkálni a hatóságok elõl vagy lopakodni a zöldhatáron, egy házasságlevél mindent megold. Jelentkezõk akadtak bõven, Kiskunhalason és környékén keresték a könnyen megvásárolható nõket - hangzott el a mûsorban.

"Könnyen jött pénzt reméltek az üzlettõl, 100-150 ezer forintot is kereshettek, ráadásul azt is megígérték nekik, hogy nem származik hátrányuk az ügyletbõl" - mutatott rá Ábrahám István. Hozzátette: gyakran azt is közölték a nõkkel, hogy 3-4 hónap elteltével már el is válhatnak újdonsült férjüktõl. Aki vállalta a névházasságot, azt életkora és fényképe alapján összepárosították egy szerb férfival. A házasságkötés napján futár ment a menyasszonyokért. Azt minden nõ csak a határ felé menet tudta meg, hogy történetesen ki is lesz a férje, nem válogathattak. A házasságkötést mindig Szerbiában bonyolították le.

A boldogító igen

A legtöbb házasságot Szabadkán kötötték. Itt mindent elõkészítettek, a kiutazó nõknek csak annyi dolguk volt, hogy az anyakönyvvezetõ elõtt kimondják a boldogító igent. A férfiak többsége szerb állampolgár volt, és korábban már dolgozott az Európai Unióban, sokukat illegális tartózkodás vagy munkavégzés miatt már kiutasították valamelyik tagállamból. A házasság révén viszont kikerülhették a szigorú szabályokat.

Az Európai Unión kívüli ország állampolgára a házasság után úgynevezett családtagi kártyát kap, ez igencsak megkönnyíti a dolgát. "Majdnem ugyanazokat a jogokat élvezi, mint egy uniós állampolgár" - mondta a Kékfénynek a Bács-Kiskun Megyei Rendõr-fõkapitányság határrendészeti szolgálatvezetõje. Gulyás Zsolt hangsúlyozta: a kártyával az illetõ munkát vállalhat, családot alapíthat, iskolába járhat, az adott ország törvényeitõl függõen pedig akár szociális ellátást is kaphat.

Bejelentett lakcím

A színjáték így megérte a szerb férfiaknak, akik 2 ezer eurót is kifizettek a házasságok szervezéséért. És a házasság csak az elsõ lépés volt. Ezután az anyakönyvi papírokat honosították Magyarországon, és már az új okmányokkal jöttek be az országba. Nem idõztek itt sokáig, nyugatabbra kerestek boldogulást, ehhez pedig újra a magyar feleségeket használták fel.

"A házasságkötés után a feleségek kimentek például Németországba vagy Ausztriába, bejelentkeztek egy adott lakcímre, ezzel legalizálták saját és házastársuk ott-tartózkodását, majd hazajöttek" - magyarázta Gulyás Zsolt. Németországban ezrek kaphattak így letelepedési engedélyt - jegyezte meg a mûsorban Téglás Péter vezetõ ügyész, hozzátéve: akire rá tudják bizonyítani ezt a cselekményt, azt rapid eljárással kiutasítják.

Embercsempészet?

A recept elsõ ránézésre jogszerûnek tûnhet, az ügyészség szerint azonban nem az. Téglás Péter azt mondta: jogi álláspontja alapján embercsempészetrõl van szó. A Kékfény úgy értesült, hogy a védõk álláspontja más. Szerintük nem történt embercsempészés, legfeljebb egy, az új Btk.-ban július 1-je óta hatályos bûncselekményrõl lehet szó. Ez a családi kapcsolat létesítésével visszaélés, amikor valaki kifejezetten azért házasodik meg, hogy elõsegítse egy külföldi bejutását az unióba.

Az ügyész szerint ezt csak akkor alkalmazhatnák idehaza, ha a házasságokat Magyarországon kötötték volna. Ám nem itt kötötték õket, hanem Szerbiában. Magyarországon akkor történt bûncselekmény, amikor a szerbek a színjátékkal szerzett okmányokkal beléptek a határon - érvelt az ügyész. "Ha a bíróság elõtt megáll az embercsempészet minõsítése, akkor a hölgyek azok, akik segítették a tiltott határátlépést. A bûn elkövetõje a nõ, a szerb férfiak menekültek, akiket nem gyanúsíthatunk embercsempészés bûntettével" – emelte ki Téglás Péter. A nõk tehát egytõl öt évig terjedõ szabadságvesztést kockáztatnak, a férjek viszont semmit.

Nagy bajban

Az ügynek jelenleg 11 gyanúsítottja van, köztük egy Magyarországon élõ szerb férfi és magyar élettársa, akiket elõzetes letartóztatásba helyeztek, másik négy ember pedig nem hagyhatja el lakhelyét. A nyomozók szerint egy komoly bûnszervezetre bukkantak. A nõk most nagy bajban vannak, a válás pedig drága és hosszú eljárás lenne. Ráadásul, ha a hölgyek - tényleges kedvesüktõl - idõközben gyermeket szülnek, akkor a baba apjának a családjogi törvények szerint a távoli szerb férjet kellene tekinteni. Abszurd csapda, amely egy igennel kezdõdött, és egy nemmel koránt sincs vége.