Az Országgyûlés hétfõn döntött a jövõ évi adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatokról, a jogszabály zárószavazást várhatóan a következõ héten tartják.Az elõterjesztõ költségvetési bizottság az áfacsalások és a számla nélküli értékesítés visszaszorítását várja az élõ- és a félsertés áfájának csökkentésétõl, amelyrõl Orbán Viktor miniszterelnök korábban hangsúlyozta, a munkahelyvédelmi akcióterv, nem a szociális intézkedések része. "Valamelyest talán az ár is csökkenhet", de most nem a fogyasztói árakat érintõ áfacsökkentésrõl van szó, hanem munkahelymegvédésrõl - mondta.

A képviselõk - szintén a szakbizottság javaslatára - határoztak arról, hogy az adóhatóság mulasztási bírság mellett 12 napra bezárathatja azt az üzletet, amely megszegi a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket.Akik nem üzlethelyiségben végzik tevékenységüket, és megsértik a pénztárgépekkel összefüggõ szabályokat, a mulasztási bírságon felül maximum félmillió - magánszemélyeknél legfeljebb 200 ezer - forintos büntetéssel sújthatók.

Az adózók és érdekképviseletek jelzéseire hivatkozva a parlamenti bizottság azt kezdeményezte, hogy a vállalkozások a fõállásúnak minõsülõ kisadózók után nagyobb összegû, 75 ezer forintos tételes adót fizethessenek, így a kisadózók magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra szerezhetnének jogosultságot. A Ház ezt is támogatta, a társadalombiztosítási és munkanélküli ellátások alapja ebben az esetben 136 250 forint lesz.

Szintén megszavazták a közmûvezetékadó-kedvezmény bõvítését, így a hírközlési vezetékek után 200 kilométerig nem kell adót fizetni, 350 kilométerig 70 százalékos, 500 kilométerig pedig 25 százalékos kedvezmény vehetõ igénybe. Az indoklás szerint a kedvezményt azért kell kiterjeszteni, hogy a ritkán lakott vidékeken élõk is megfelelõ távközlési infrastruktúrával rendelkezzenek.Elfogadták azt is, hogy üzlethelyiség nélkül is lehet saját elõállítású szõlõbort kóstoltatni és értékesíteni.

A parlament egyszerûsített adózást tett lehetõvé a külföldi elõadómûvészeknek, például zenészeknek, színészeknek, táncmûvészeknek és cirkuszi elõadóknak. Ha ezt választják, a teljes bevételük - beleértve a nekik biztosított szállás ellenértékét is - 70 százaléka után kötelesek megfizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót, a fennmaradó 30 százalék pedig a tevékenységükkel összefüggõ költségek fedezetét biztosítja. A bevétel évi kétszázezer forintig adómentes.

Döntöttek a Nemzet Mûvésze-díj, valamint a vele járó életjáradék adómentességérõl is (az új mûvészeti díj bevezetésérõl a közeljövõben határozhat az Országgyûlés).A parlament kiegészítette a látvány-csapatsportoknak nyújtható támogatások jogcímeit, így az adózók az amatõr sportszervezetek versenyeztetési költségeire is adhatnak majd támogatást az országos sportági szakszövetségeknek.Jóváhagyták azt a módosító javaslatot is, amely alapján január 1-jétõl a halottszállító autók után nem kell regisztrációs adót fizetni.

Ugyanakkor a plenáris ülés elé sem jutott el a KDNP-s Aradszki András azon javaslata, amely a motorkerékpárok regisztrációs adójának csökkentését - sõt, a 80 köbcentisnél kisebb motoroknál a jelenleg 20 ezer forintos adókötelezettség eltörlését - célozta. Ezt már a bizottsági szakaszban sem támogatták a kormánypárti képviselõk. Ugyanígy járt a fideszes Révész Máriusz javaslata, amely a három vagy több gyermeket nevelõ szülõket foglalkoztatók adókedvezményét hosszabbította volna meg két évvel.

Az áfacsökkentés kiterjesztésében bíznak

A sertéságazat szereplõi bíznak abban, hogy az állami költségvetés teherbíró képességének erõsödésével a tõkehúsok és a hústermékek is a kedvezményes forgalmiadó-kulcs alá kerülnek, ahogy a többi élelmiszergazdasági ágazat azon termékei is, ahol a feketegazdaság szintén súlyos nehézségeket okoz a legális piaci szereplõknek.

A jövõbeli lépések nélkül a magyar élelmiszergazdaság, és ezen belül a hazai húságazat teljesítményének növekedése nem képzelhetõ el - közölte a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Magyar Húsiparosok Szövetsége. A két szakmai szervezet közös közleményben kiemelte: üdvözlik a kormány döntését, amelynek értelmében az élõsertés és a félsertés áfakulcsa 5 százalékra csökken január 1-jével. A szervezetek emlékeztetnek: a sertéságazat évek óta kilátástalan küzdelmet folytat a feketegazdaság szereplõivel. Az illegális termelés, feldolgozás és kereskedelem részaránya egyes termékek esetében már csaknem 50 százalékra tehetõ, amelynek táptalaja a 27 százalékos áfakulcs.

Adófizetõ vágó- és feldolgozó cégek váltak fizetésképtelenné, magukkal rántva sertéstartó vállalkozások sokaságát is. A folyamat hozzájárult ahhoz, hogy a sertéslétszám 3 millió alá csökkent, így a még mûködõ ipari üzemek alapanyag-behozatalra kényszerültek. Az ágazatot a teljes csõd fenyegette, ami munkahelyek tízezreinek eltûnését eredményezhette volna - írja közleményében a két szakmai szervezet, hozzátéve azt is, hogy a kormány döntése a transzparens csatornákon való sertéstermelés és feldolgozás életben maradásának alapját jelenti.