2024. április 20. Szombat, Tivadar.
 
Nátha és influenzaszezon: így kerülhetõ ki a betegszabiForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-11-18 13:19:32
Milyen állapotban van a szervezetünk õsszel, mennyire emlékszik még a nyári feltöltõdésre? Mikor kezd legyengülni, és milyen tüneteket érdemes már komolyan venni?

Nem véletlen, hogy az õsz egyet jelent a nátha- és az influenzaszezon startjával: a légúti megbetegedéseket okozó, cseppfertõzéssel terjedõ kórokozóknak ugyanis kedvez az ilyenkor teljesen megszokott hûvös, esõs és szeles idõ. De akaratlanul is óriási szívességet tehetünk a vírusoknak, ha például a csökkenõ hõmérsékleti értékeket figyelmen kívül hagyva lenge öltözékben ütünk rést a védekezõ rendszerünkön. A fûtés miatt kiszáradt orr vagy szájnyálkahártyán keresztül szintén könnyen bejuthatnak az emberi szervezetbe a lesben álló vírusok. Mindezek ellenére még mindig nem késõ felvenni a kesztyût a vírusok ellen.

„A szervezetünk õsz elején még remek állapotban van, és ha teszünk is ezért, akár tél végéig így maradhat” – mondta el megkeresésre Ipolyi-Topál Gitta, orvos-blogger. A nyári napsugár feltöltött minket D-vitamminal, aminek nem csak a csontok egészségében, hanem – egyebek mellett – a szervezet védekezõképességében is óriási szerepe van, segít kivédeni a fertõzéseket. Éppen ezért már õsz elején érdemes elkezdeni a pótlását, „vényre felírva kétszázötven forint az 1000 nemzetközi egységes, 30 darabos kiszerelés.” A jelenlegi ajánlás szerint napi 1500-2000 NE (nemzetközi egység) plusz bevitele javasolt.

Aktív élet télen is

Bármennyire is vonz az otthon melege, a nyári aktivitásunkat tilos feladnunk, ha a ködös reggeleken nem tudjuk rávenni magunkat egy szigetkörre – habár a friss levegõn kiszelõztethetjük a tüdõnket – akkor menjünk fitneszterembe, napi 30-60 perc mozgással – legyen az futás, séta, biciklizés – már sokat tehetünk magunkért.

Miért is fontos ez? A szervezetünk a hideg beálltával takarékos üzemmódra kapcsol, lassul az anyagcserénk, elkezdõdik a raktározás. Ellenállhatatlan vágyat érzünk a melegítõ ételek – az édesség is – után, így tudatosan figyelnünk kell arra, hogy továbbra is változatosan étkezzünk, hozzájussunk a létfontosságú vitaminokhoz. Szirmák Eszter belgyógyász szerint táplálkozásunk lehetõleg legyen zsír- és sószegény, míg zöldségben, gyümölcsben gazdag. A nyári pihenés után mindenképpen stresszesebb környezetbe kerülünk, így ne csodálkozzunk azon, ha feszültebbek vagyunk – segít, ha kikapcsolásként olyan tevékenységekkel is foglalatoskodunk, amelyek ellazítanak. Legyen az jóga, valamilyen meditációs technika, egy jó zene, gyógytea vagy szauna.

Megelõzés: nincs biztos módszer

Noha egészséges életmóddal, folyamatosan erõsített immunrendszerrel valamennyire ki lehet védeni a megbetegedést, biztos módszer a meghûlés, nátha elkerülésére nincs. (Influenza ellen kérhetõ oltás, de ez sem ad száz százalékos védelmet). Ahogy Vernes Réka háziorvos fogalmazott, egyéni fogékonyságtól függõen évi két-három megbetegedés teljesen normális. Természetesen vannak hajlamosító tényezõk, ha valaki például dohányzik, a légutak nem tudják könnyen felvenni a harcot a vírusokkal. Míg a tüdõbetegség, szívbetegség, bélbetegségek – vagy az erre alkalmazott kezelések – is okozhatnak krónikus immungyengeséget.

Mivel a betegség cseppfertõzéssel is terjedhet, az õszi téli idõszakban különösen fontos a higiénia, ha hazaérkeztünk mossunk alaposan kezet. Ne nyúlkáljuk a szánk, orrunk, szemünk környékén, mivel a káros mikroorganizmusok ezeken a területeken könnyebben bejuthatnak a szervezetbe. Betegen lehetõleg ne menjünk tömegbe, kerüljük a gyermeket, a legyengült, idõs embereket.

Természetes gyógymódokhoz is fordulhatunk, az internet például tele van ilyen módszerekkel (nem árt azonban ez ügyben is konzultálni a háziorvosunkkal). A Die Welt egyik cikkében például a sósvizes inhalálást népszerûsíti, az idézett tüdõspecialista javaslata szerint egy liter felforralt vízben három teáskanál sót kell feloldani, majd a felszálló gõzt az orron át mélyen belélegezve naponta egyszer, hat percen át inhalálni. A kúra állítólag 72 százalékkal csökkenti a vírusok átadását, így hatásos lehet a fertõzés terjedésének megakadályozásában.

A megelõzéshez vagy a gyors gyógyuláshoz éppúgy hozzátartozik az is, hogy ha már tapasztaljuk az elsõ tüneteket, rögtön reagálunk, tehát mindig legyen otthon fájdalomcsillapító köhögéscsillapító, vény nélkül kapható nátha elleni szerek, amelyekkel lerövidíthetjük, vagy elviselhetõbbé tehetjük a betegséget. A köhögés, a láz, a torokfájás, az izomfájdalom mind figyelmeztetõ jelek lehetnek. Noha a megfázás és az influenza is hasonló panaszokkal jár, van azért néhány eltérés, amibõl megállapítható, hogy éppen melyikhez van szerencsénk.

Nátha vagy influenza?

Több mint kétszázféle vírus képes megfázást okozni. A megfázás tünetei rövid, 1-2 napos lappangási idõ után jelentkeznek. Elõször száraz, kaparó vagy éppen csiklandozó érzés keletkezik a torokban, majd megindul az egyre fokozódó orrfolyás – a nátha legjellemzõbb tünete a híg, vizes jellegû orrfolyás –, majd az egész testben szétterjedhet a fájdalom. A betegség lefolyása során az orrváladék besûrûsödik, és sárgás színûvé válik. Ami a meghûlést leginkább megkülönbözteti az influenzától, az hogy a beteg általában nem lázasodik be, a hõemelkedés azonban jellemzõ lehet a tüsszögés, a könnyezés, a fáradtság és a levertség mellett.

Influenzánál ezzel szemben jól meghatározott vírusok okozzák a fertõzést, és a tünetek – magas láz, izomfájdalom, fejfájás, fáradtságérzés – általában súlyosabbak, mint náthánál. A fertõzõdéstõl a tünetek megjelenéséig 1-4 nap telik el, de a beteg már a tüneteket megelõzõ nap, illetve azok kialakulását követõen még 3-7 napig fertõzhet. Heveny felsõ légúti megbetegedés formájában zajlik le, orrfolyással, orrdugulással, ritkán hányinger, hányás és hasmenés is kísérheti, de nem jellemzõek a gyomor-bélrendszeri tünetek. A szövõdmények kialakulása – például tüdõgyulladás – is sokkal gyakoribb és súlyosabb is, mint egy sima megfázásnál. A betegek döntõ többsége egy-két hét alatt teljesen felépül, súlyos, esetleg életveszélyes szövõdmények fõleg idõsebbeknél, krónikus betegeknél alakulhatnak ki.

Az influenza vírusai mutációk révén folyamatosan változnak, és ennek köszönheti, hogy kijátszhatja a gazdaszervezet immunrendszerét. Ezért kell minden évben beoltatni magunkat, mert az elõzõ oltás már nem véd meg az aktuálisan „tevékenykedõ” vírusoktól. Idõseknek és valamilyen alapbetegség miatt veszélyeztetetteknek ingyenesen jár az oltás a háziorvosnál, érdemes kikérni.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!