A miniszterelnök-helyettes azután nyilatkozott a sajtónak, hogy a minisztérium épületében kerekasztal-megbeszélést tartottak a témáról a Kúria, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, az Alapvetõ Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara és a Legfõbb Ügyészség vezetõinek, képviselõinek részvételével.

Navracsics Tibor elmondta: a fogyasztási szerzõdésekkel kapcsolatos illetékességi szabályok módosítására vonatkozó törvényjavaslat már a parlamentben van, december elejére pedig döntés várható az ügyvédi kamara és a közjegyzõi kamara végrehajtási kérdésekkel kapcsolatos javaslatairól. A miniszter szerint alapvetõ kérdés a devizahiteles szerzõdések érvényességének, az egyoldalú kamatváltozásnak és az árfolyamrésnek az egységes megítélése. Hangsúlyozta: ellentmondó az ítélkezési gyakorlat abban, hogy egy devizahiteles konstrukció mitõl, milyen jogcímen, illetve mennyiben - egészében vagy bizonyos részeiben - érvénytelen, továbbá mik ennek a jogkövetkezményei.

Tisztázandónak nevezte, hogy az egyoldalú kamatváltozás terheit ki viselje. Felvetette azt is, hogy az árfolyamréssel kapcsolatban fontos volna egy iránymutatás, amely rendezi, miként kell figyelembe venni ezt a tényezõt. Arra a felvetésre, hogy az árfolyamréssel kapcsolatos új szabály visszamenõleges hatályú lenne, a miniszter megjegyezte: nem látja annak az esélyét, hogy ezt a Bankszövetség elfogadja, ez késõn jött javaslat.

A sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy ki viseli az árfolyamváltozások kockázatát, meg lehet-e változtatni utólag a szerzõdéseket, a miniszter úgy reagált, hogy ha van más megnyugtató megoldás, akkor utólag nem lesz szükség "belenyúlni" a szerzõdésekbe, ami csak akkor lehet indokolt, ha tömeges, közérdekre kiható sérelem merül fel. Most nincs szó szerzõdésmódosításról - tette hozzá. Ismertette: a tanácskozáson a Kúria képviselõje jelezte, a legfelsõbb bírói fórumon zajló munkát nehezíti, hogy konkrét devizahiteles perek még nem nagyon jutottak el hozzájuk. A miniszter elmondta, hogy a jogalkalmazó szervekkel folytatott konzultáció alapját a Bankszövetség javaslata adta ugyan, ám az nem oldja meg a devizahitelesek problémáját, attól "nem vagyunk kijjebb a vízbõl".

A Bankszövetség javaslatában többek között az szerepelt, hogy az árfolyamgátat a jövõben jogszabály határozza meg. Ezt az Országgyûlés lényegében megvalósította akkor, amikor kiszélesítette az árfolyamgátba belépés lehetõségét - mondta a miniszter. A Legfõbb Ügyészség - szoros együttmûködésben a Kúriával - részt vesz az egységes joggyakorlat kialakításában, és már a találkozó elõtt írásban jelezte, hogy jogalkalmazóként szeretne közremûködni a jogszabályváltozások elõkészítésében - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy meddig kellene megszületnie a devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi döntésnek, azt mondta a miniszter: még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy határidõt szabjon az igazságszolgáltatásnak, ezért nem akar válaszolni erre a kérdésre.

A találkozón felmerült javaslatokat a miniszter két csoportba sorolta. Egyik részük a jövõre nézve kezelné a devizahitelesek problémáját. Ilyenek többek közt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) felvetései, amelyek egyebek mellett arra vonatkoznak, hogy ne az alperes pénzintézet - jellemzõen budapesti - székhelye, hanem a felperes devizahitelesek lakóhelye határozza meg a bíróság illetékességét. Erre azért van szükség az OBH szerint, hogy területileg jobban el legyenek osztva az eljárások, a Fõvárosi Törvényszék polgári ügyszakán folyamatban levõ ügyek több mint fele ugyanis devizahiteles eljárás, és további, "robbanásszerû" növekedés várható. Az OBH javasolta azt is, hogy a devizahiteles perek elindulásakor a felek között legyen kötelezõ egyeztetés.

A kerekasztal-megbeszélésen felvetõdött javaslatok másik része a jelenre vonatkozott, elsõsorban arra, hogy a Kúriának iránymutatást kellene adnia a devizahiteles szerzõdések érvényességével, az egyoldalú kamatváltozással és az árfolyamréssel kapcsolatban - mondta a miniszter. Navracsics Tibor jelezte azt is, hogy a jövõ hétre konzultációt kért Darák Pétertõl, a Kúria elnökétõl. A keddi megbeszélésen részt vett Navracsics Tibor és a minisztérium három államtitkára mellett Székely László ombudsman, Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke és Tóth Ádám, a közjegyzõi kamara elnöke, a többi szervezet alacsonyabb szinten képviseltette magát.