Január 1-jével indul a valamely magyarországi nemzetiséghez tartozó választópolgárok nemzetiségi névjegyzékbe történõ regisztrációja - közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetõje szerdán egy a nemzetiségi választójog témájában tartott szerdai budapesti konferencián.
Pálffy Ilona a rendezvényen bemutatta a nemzetiségi választópolgárkénti nyilvántartásba vétel iránti kérelem dokumentumát, amelyet még decemberben valamennyi háztartásba, valamennyi postaládába - a címzett feltüntetése nélkül - eljuttatnak majd. A kérelem-dokumentumon lehet nyilatkozni majd arról, hogy a választópolgár valamelyik magyarországi nemzetiséghez tartozónak vallja magát, és hogy ez alapján kéri a névjegyzékbe vételét.
Az íven külön lehet dönteni arról, hogy (az õszi önkormányzati mellett) az országgyûlési választásra is kéri-e a nemzetiségi névjegyzékbe vételét vagy sem. Ennek azért van jelentõsége, mert ha valaki nem akar részt venni az országgyûlési választáson (például azért, mert az adott nemzetiség létszáma eleve lehetetlenné teszi a parlamenti képviselõ bejuttatását), akkor így nem zárja ki magát abból a lehetõségbõl, hogy az õszi nemzetiségi önkormányzati választáson részt vegyen. Azok, akik nemzetiségi választói névjegyzékbe kerülnek, a tavaszi parlamenti választáson (az egyéni jelöltek mellett) nem a pártlistákra, hanem az adott nemzetiség listájára szavazhatnak.
A kérelemben nem csak a nemzetiségi választói nyilvántartásba vételt lehet kezdeményezni, hanem azt is jelezni lehet, ha valaki segítséget kér választójoga gyakorlásához. Így például a vakok és gyengénlátók Braille-írással készült értesítõt, szavazósablont kérhetnek, de a mozgásukban korlátozottak akadálymentes szavazóhelyiség biztosítását is kérelmezhetik. Ezen a kérelmen lehet majd megtiltani a központi névjegyzékben szereplõ személyes adatok kiadását kampánycélokra, hogy azokhoz ne férhessenek majd hozzá a jelöltek, illetve jelölõ szervezetek.
A dokumentum fénymásolható, azt postai úton is el lehet juttatni a választási irodákhoz, de interneten is be lehet majd nyújtani a kérelmet. A választási iroda vezetõje kitért arra is, hogy a nemzetiségi regisztráció lehetõségérõl kisfilmet készíttetnek, ami a köztévé csatornáin lesz látható. Az Országos Roma Önkormányzat budapesti székházában megrendezett konferencián szakemberek, köztük az NVI munkatársai elõadásokon, majd kérdésekre válaszolva adtak tájékoztatást a magyarországi nemzetiségek megjelent képviselõinek az õket érintõ választójogi változásokról.
Farkas Flórián, ORÖ-elnök, a Fidesz országgyûlési képviselõje méltatta és történelmi jelentõségûnek nevezte az új szabályozást, ugyanakkor úgy vélte, vannak még dilemmák is azzal kapcsolatban. Azt vetette fel, hogy ha a tavaszi országgyûlési választáson mandátumot szerez egy nemzetiségi önkormányzat vezetõje, akkor - az új összeférhetetlenségi szabályozás miatt - el kell döntenie, képviselõ vagy nemzetiségi önkormányzati vezetõ lesz. Úgy vélte, ez visszalépést jelent a korábbi szabályozáshoz képest.
A rendezvényen többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy a kedvezményes parlamenti képviselõi mandátum megszerzése csak két-három (a roma, a német és a szlovák) nemzetiség számára érhetõ el "matematikailag", így a többiek csak szószólót küldhetnek majd az Országgyûlésbe. Utaltak arra, hogy az új szabályozás lehetõvé teszi ugyan, hogy a nemzetiségek negyedannyi szavazattal (az egy mandátumra esõ szavazatszám negyedével) már képviselõt juttathatnak a parlamentbe, ám ez így is legalább 12-23 ezer szavazatot jelent, miközben több nemzetiség lélekszáma el sem éri ezt.
Azt vetették fel, ha már eleve tudható, hogy nincs esélyük a kedvezményes mandátum megszerzésére, akkor miért szavazzanak nemzetiségi listára, elvesztve ezzel a pártlistára való szavazás lehetõségét. (Aki nemzetiségi listára szavaz, nem szavazhat pártlistára, különben három szavazata lenne.) Ezzel összefüggésben Pálffy Ilona egyebek mellett arról beszélt, hogy azoknak a nemzetiségeknek, amelyek nem tudtak képviselõt küldeni az Országgyûlésbe, szószólójuk lehet, akik részt vehetnek a parlament munkájában tanácskozási joggal, csak szavazati joguk nem lesz.
A konferencián felvetõdött az is, hogy a helyi nemzetiségi választások kiírását az adott nemzetiség létszámától tette függõvé a jogszabály, a 2011-es népszámlálás adatait alapul véve. Ezzel kapcsolatban Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élõ nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes arra hívta fel a figyelmet, vannak olyan települések, ahol a "tapasztalati tények" ellentmondanak a népszámlálási adatoknak, és ahol így - a következõ népszámlálásig - nem lehet majd nemzetiségi tartani.
Kedvenc hírek
