A november 21-én és 22-én, Herceghalmon az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet által immár második alkalommal megszervezett tanácskozásra a világ legkülönbözõbb pontjairól érkeztek kutatók és üzletemberek, hogy áttekintsék a zsírsertésekkel kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatásokat, az így felhalmozott tudást pedig az ipari hasznosítás felé irányítsák. A mangalica iránti érdeklõdést mutatja, hogy az eseményre ellátogatott az egyik legnagyobb japán delikát sertéshúsipari élelmiszeróriás elnöke is, aki a mangalica bevezetését tervezi.

Ma már nyilvánvaló, hogy a magas minõségû sertéshús elõállításában a zsírsertés fajtáknak kulcsszerepük van. A többnyire kis populációkban, de a világ számos pontján tenyésztett zsírsertések a szektoron belül prémium szegmenst és hatalmas nemzeti, genetikai, valamint gazdasági értéket képviselnek. Ennek kiaknázása érdekében kiemelten fontos élettani és genetikai jellemzõik alaposabb megértése, kutatása. A mangalica a világon egyre ismertebb és a fogyasztók körében is egyre keresettebb fajta – mondta el Dr. Rátky József professzor, a konferenciát szervezõ Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet fõigazgatója.

mangalicaA tanácskozást Dr. Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelõs helyettes államtitkára nyitotta meg, aki ugyancsak a mangalica kiemelkedõ szerepét emelte ki. A magas minõségû sertéshús-elõállítás a 2012-ben, kormányhatározatban meghirdetett sertésstratégiai program egyik sarokköve – mondta el a helyettes államtitkár, hangoztatva az ezzel kapcsolatban felmerült élelmiszer-biztonság fontosságát. A konferencia tematikája illeszkedik a kormány 2012-ben meghirdetett sertésstratégiájához.

A mangalica a kilencvenes években ugyan kritikus helyzetbe került, de az 1995-tõl elindult génmegõrzõ programnak köszönhetõen a fajta feltámadt. Jövõre pedig további támogatásokra és a jogi környezet egyszerûsödésére számíthatnak a tenyésztõk – mondta el Bognár Lajos, hozzátéve, hogy a magas hozzáadott érétkû hústermékeinknek nagyon fontos az ázsiai piac. Nem véletlen, hogy a konferencián nem csak a tudományos élet képviselõi vettek részt, hanem a gazdasági világ szereplõi is.

Lo Chin-Hsien Ra, az 551 HORAI, az egyik legnagyobb japán delikát sertéshúsipari élelmiszeróriás tulajdonosa kifejezetten a mangalica kedvéért jött Magyarországra. Sokat hallott már a fajtáról, hazájában találkozott a mangalicából készült termékekkel. Viszonteladói rendszerén kívül 60 saját étteremmel és üzlettel rendelkezik Osakában, Japán második legnagyobb városában.

A konferencián tartott sajtótájékoztatón elmondta: a céget még az édesapja alapította, és hamarosan a fia fogja átvenni, aki két évvel ezelõtt már járt Herceghalmon. Néhány év múlva ünneplik a vállalat hetvenedik születésnapját, és erre az alkalomra szeretnék a termékeik közé emelni a magyar mangalicát is, amely azért keltette fel az érdeklõdésüket már évekkel ezelõtt, mert rendkívül jó minõségû és ellenálló fajtának bizonyult, és nem szorult az emberi egészségre káros, gyógyszeres kezelésre.

Noboru Manabe professzor, a Japán Szaporodás-biológiai Társaság volt elnöke, a Tokiói Egyetem professzora elmondta, Japánban az élelmiszer biztonsága és minõsége rendkívül fontos, ezért mûködik együtt az egyetem a Horai óriáscéggel. A neves tudós a nemzetközi tudományos együttmûködésekrõl, a tradicionális magyar-japán közös kutatásokról beszélt, és magas szintûnek minõsítette a kétoldalú agrárkapcsolatokat is.

Nagy Endre, a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a mangalica nem ismeretlen a japán piacon, hiszen a Pick termékei révén 2009 óta már forgalmazzák a szigetországban. A Pick Szeged hisz a mangalica jövõjében, amelynek jelen pillanatban a legfontosabb szerepe a megkülönböztetés. Nagy Endre megemlítette, hogy a cég vezérterméke, a téliszalámi 145 éve van jelen a magyar és a világpiacon, ennek alapanyaga a nagysúlyú, magas minõségû sertés. Az elmúlt évtizedekben ez az alapanyag nagy veszélybe került. Nagyon fontos, hogy az alapanyag sztenderd minõségben álljon rendelkezésre. Hozzátette: a világban nagyon komoly kutatások zajlanak, errõl gyõzõdhetünk mg a konferencián is.

Dr. Kovács Ildikó, a Nemzeti Innovációs Hivatal osztályvezetõje ezzel kapcsolatban elmondta, hogy néhány évtizeden belül 9 milliárd embert kell élelmezni a Földön, ezért az agrárium egyre fontosabb szerepbe kerül. Ennek elengedhetetlen része a kutatás-fejlesztés, amely a világ talán leginkább globalizált területe. Magyarországnak például több mint negyven országgal van kutatás-fejlesztési megállapodása. Nem véletlen, hogy azokkal az országokkal, ahonnan a konferencián résztvevõ tudósok érkeztek mind kormányzati szinten is együttmûködünk.

Tóth Péter, a Mangalicatenyésztõk Országos Egyesületének és az Õshonos Háziállatok Génerõforrás Tanácsának elnöke a modern kornak megfelelõ piaci szemléletet hangsúlyozta. A génállomány változásmentes megõrzése mellett kiemelte a fogyasztói igényekre reagáló, egyenletesen magas színvonalú termelést, a profi „márkaépítést”, marketinget. A mangalica szerinte az elmúlt húsz év sikertörténete a magyar állattenyésztésben.


A mangalicáéhoz rendkívül hasonló módon alakult a világ számos pontján jelen lévõ zsírsertések sorsa – mondta el Tóth Péter. Az õsi fajták a kihalás szélére kerültek, majd néhány lelkes tenyésztõ – a minõségi húsra támadt igény megjelenésével párhuzamosan – újraélesztette azokat, szinte autodidakta módon tanulva meg mindent, amit errõl az állatról tudni érdemes. Ezután kapcsolódtak be a kutatóintézetek és a gazdasági élet szereplõi. Nem véletlen, hogy a zsírsertéskutatás elitje jelen pillanatban Herceghalmon van.

Dr. Péntek István, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állattenyésztési Igazgatóságának igazgatóhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi sikerekhez elengedhetetlen az adott ország állategészségügyi és minõségellenõrzési rendszerének elismertsége. Ez nálunk adott, a minisztérium az egész élelmiszerbiztonsági láncot felügyeli. Ahogy a résztvevõk közül többen is hangsúlyozták: egy prémiumtermék piacon való sikeres szerepléséhez a hamisítások kiszûrése érdekében elengedhetetlenül hozzátartozik a nyomon követhetõség, amely többek között a megfelelõ háttérvizsgálatok, molekuláris-genetikai kutatások révén valósulhat meg. Ezt a célt szolgálta a MANGFOOD-projekt is, amelyrõl a legutóbbi herceghalmi tanácskozáson számoltak be a résztvevõk.

Micsinai Adrienn, a WESSLING Hungary Kft. független vizsgálólaboratórium és a Mezõgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont közös vállalkozásaként létrejött Biomi Biotechnológiai Szolgáltató Kft. ügyvezetõje elmondta, hogy több más vállalkozással és tudományos mûhellyel együttmûködve a MANGFOOD-projekt során találták egy olyan, csak a mangalicára jellemzõ génszakaszt, amely alapján gyorsan és nagy biztonsággal meg tudják állapítani, hogy az adott termék valóban mangalicából származik-e. A mangalicákat az egyéb sertésektõl így sikerült genetikai alapokon elkülöníteni. Ez a megoldás nemcsak színhúsokra, hanem a kevert termékekre, például a kolbászra is alkalmazható, sõt, százalékos értéket is lehet rendelni a mangalica-tartalom mellé.

Ez a módszer jelentheti a magas szintû minõség- és eredet-ellenõrzés alapjait a mangalica termékek vonatkozásában. Meggyõzõdése, hogy a nemzetközi prémium piacokon nélkülözhetetlen a fogyasztók részére hiteles, tudományos háttérrel bíró minõség-biztosítás. Bízik benne, hogy ez a konferencia is továbblépést jelent a hazai agrártermékek exportpiacain. A jelenlegi rendezvény a második Herceghalomban tartott Fatty Pig konferencia, amelyet – szintén a herceghalmi magyar kutatók kezdeményezésére – egy európai és ázsiai szakértõkbõl álló szakmai találkozó elõzött meg 2009-ben, Vietnamban.