Jön a mikulás és a karácsonyi idõszak, ami egyúttal a csokoládévásárlás szezonja is. Nem mindegy azonban, hogy mit veszünk, milyen minõségû csoki kerül a csizmába – a drágább gyakran nemcsak finomabb, de egészségesebb is.

Mészáros Gábor, a chocoMe csokoládékészítõ mûhely tulajdonosa a Napközben csütörtöki adásában elmondta, tapasztalataik szerint a vásárlók egyre tudatosabban döntenek a boltban, amikor csokoládét választanak.

A szakember szerint öt-tíz évvel ezelõtt a kifejezetten a mikulási vagy a húsvéti ünnepekre készült csokoládék jelentõs része nem is igazi csokoládé volt, hanem valamilyen bevonó masszából elõállított, és emellett egészségtelennek mondható termék. Ugyanakkor hozzátette, az sem feltétlenül igaz, hogy minél magasabb egy csokoládé kakaószárazanyag-tartalma, annál egészségesebb. Ez attól is függ, milyen minõségû az alapanyag, honnan érkezett a felhasznált kakaóbab.

Mészáros Gábor arról is beszélt, hogy a magyarországi cukrászképzésben sosem kapott nagy hangsúlyt a csokoládékészítés, ellentétben Nyugat-Európával, ahol ezért sokkal több ilyen szakember mûködik.

Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke a Kossuth Rádió mûsorában azt mondta, egyre bõvül a hazai csokoládéválaszték, és erõsödik a prémium termékek piaca. Táblás csokikból decemberben sem fogy lényegesen több, mint például augusztusban, a mikulásfigurákból és szaloncukorból azonban igen, sõt, nem meglepõ módon ezeket csak ilyenkor veszik az emberek. Utóbbi termékekbõl 650 tonna fogy, vagyis egy magyar vásárlók átlagban egy közepes méretû csokimikulást vesz. Megjegyezte: az év végi formázott termékek piaca jóval kisebb, mint a táblás csokoládéké, amelyekbõl egész évben 10-11 ezer tonnát értékesítenek.

A karácsonyi piac mérete egyre csökken, öt évvel ezelõtt még 900 tonnát lehetett eladni, az értéke azonban stabil, az emberek nagyjából minden ünnepi idõszakban 2,5 milliárd forintot költenek el a csokimikulásokra. A tendencia oka az, hogy egyre nagyobb arányban veszik a vásárlók a valódi csokoládét, és visszaszorulóban vannak az esetleg egészségtelen transzzsírokat is tartalmazó bevonó masszás termékek.

Sánta Sándor hangsúlyozta, utóbbiak gyengébb minõségû növényi zsírokból és kakaóporból készülnek, míg a csokoládék nemes anyagokból, kakaóvajból, kakaómasszából. Erre a szaloncukroknál is érdemes figyelni, amelyek piacán még nem történt meg az a pozitív változás, ami a csokimikulásoknál az utóbbi években jellemzõ volt. A szaloncukrok között még sajnos nagyon sok a gyenge minõségû termék, de azért ezen a piacon is egyre gyakrabban találkozni jobb termékekkel.

Nem csak az a fontos, azonban, hogy a szaloncukor valódi csokoládéba legyen mártva, hanem az is, mit tartalmaz a tölteléke. Gyakran találkozni azzal, hogy csupán egy természetes töltelékanyag ízét utánzó aromát, valamint a gyengébb minõségû összetevõket tartalmaz egy termék. Egy jó kókuszos szaloncukorban legalább 20 százaléknyi valódi kókusznak kellene lenni, a vajkaramellásban pedig valódi fõzött hozzávalónak – mondta a Kossuth Rádióban Sánta Sándor, az édességgyártók szövetségének elnöke.