A Parlament által 2011 szeptemberében elfogadott devizaadósokat mentõ törvény azoknak kínált menekülést az adósságcsapdából, akik vállalták, hogy 180 forintos svájci frank-, illetve 250 forintos euró árfolyamon egy összegben visszafizetik a hiteleiket. Az adósok közül sokan új forinthitelt vettek vagy vettek volna fel, hogy abbõl rendezzék a végtörlesztést, csakhogy 2011 õszén több banknál szinte egy idõben emelkedtek a kamatok és a Teljes Hiteldíj Mutatók, azaz a THM-ek.

A GVH az OTP-t több mint 3,9 milliárd forintra bírságolta, az Erste 1,7 milliárd forintos, a Kereskedelmi és Hitelbank 983,3 milliós, a CIB Bank 835,4 milliós, az MKB 783 milliós, a Raiffeisen 583,6 milliós, az UniCredit 306,3 milliós, az UCB Ingatlanhitel Zrt. 63,2 milliós, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank 1 millió forintos, a Citibank pedig 800 ezer forintos bírságot kapott.

A versenyhivatal megállapította, hogy a bankok összehangolták magatartásukat annak érdekében, hogy a veszteséget okozó végtörlesztés lehetõségével minél kevesebben éljenek. A hatóság vizsgálata szerint a hitelintézetek üzleti titkokat is megosztottak egymással. A legnagyobb büntetést az OTP kapta, csaknem 4 milliárd forintot kell befizetnie az államkasszába. A legkevesebb bírságot 800 ezer forintot a Citibanknak kell kifizetnie. A bankok végig tagadták, hogy összejátszottak volna, így várhatóan mindegyik bank bíróságon támadja meg a döntést.

Dr. Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a tekintélyes bírság kiszabása után elõször a Közbeszédnek nyilatkozott. Elmondta, hogy a végtörlesztéssel kapcsolatban a hitelt kiváltó hitelek nyújtását korlátozták a bankok, s e korlátozás miatt indította meg a versenyhivatal az eljárást, majd szabta ki a bírságot. A GVH elnöke közölte, hogy számos bizonyítékuk van, például belsõ feljegyzések, levelezések, e-mail váltások. Ezek azok a bizonyítékok, amiket a rajtaütéskor a hivatal talált, s ezekre alapozta döntését. Emellett tanúkat is meghallgattak. A dokumentumok és nyilatkozatok értékelése vezetett oda, hogy a versenytanács ilyen döntést hozott.

A bizonyítékokkal kapcsolatban Dr. Juhász Miklós elmondta, hogy a dokumentumoknál a bankok vezetõi arról írtak feljegyzéseket, hogy milyen stratégiát követnek, illetve milyen elképzelései vannak a többi pénzintézetnek. Ezek az elemek arra utaltak, hogy a stratégia összehangolása megtörtént – mondta. Hozzátette: maguk a tények is alátámasztották ezt a logikát, mert a kamatok 50-200 százalékponttal emelkedtek a kérdéses idõszakban. Arra a kérdésre, hogy a védett tanú vallomása mennyit nyomott a latba a bírság kiszabásakor, a GVH elnöke közölte: nem hiszem, hogy az õ vallomása lett volna perdöntõ az eljárás során, alapvetõen az okiratok voltak a fõ bizonyítékok. A védett tanú megerõsítette a találkozók tényét, bizonyos információk, kijelentések elhangzását – mondta Dr. Juhász Miklós.

A GVH jogsértõnek minõsítette az FHB Jelzálogbank magatartását is, vele szemben azonban mellõzte a bírság kiszabását, errõl az elnök azt mondta: az FHB viszonylag passzív magatartást tanúsított, az elsõ találkozón ugyan részt vett, de a továbbiakon nem. Ami mégis versenyjogilag aggályos volt, hogy nem határolódott el markánsan a többiektõl – tette hozzá. Dr. Juhász Miklós határozottan cáfolta azt, hogy kormányzati kérés, vagy nyomás hatására döntött a versenyhivatal a bírságról még a választások elõtt. Nem igaz, hogy a büdzsé befoltozására indítottunk az eljárást – hangsúlyozta. Hozzátette: nekünk a törvényes határidõ az irányadó, azt betartottuk és annak megfelelõen hoztuk meg a döntést.

Az OTP és az MKB bírósághoz fordul

Az OTP Bank nem követte el a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa által terhére rótt cselekményeket, a határozatban megfogalmazott megállapításokat megalapozatlannak tartja, ezért a bírósághoz fordul - közölte a pénzintézet az MTI érdeklõdésére szerdán. Az OTP közleménye szerint semmilyen módon nem hangolta össze stratégiáját más pénzintézetekkel a fix árfolyamú végtörlesztések korlátozása érdekében. A végtörlesztés kapcsán a bank döntései piaci racionalitáson alapultak.

Az Erste Bank jelenleg vizsgálja a GVH határozatát, az esetleges jogi lépésekrõl késõbb születik döntés. A bank továbbra is fenntartja az eljárás során végig képviselt álláspontját, amely szerint az Erste a végtörlesztés kapcsán nem hangolta össze a stratégiáját a többi érintett bankkal, nem osztott meg üzleti titkokat és semmilyen átfogó tervben nem állapodott meg a többi bankkal.

Teljes mértékben megalapozatlannak tekinti a határozatban foglaltakat az MKB Bank: a hitelintézet továbbra is fenntartja a fix árfolyamú végtörlesztésekkel kapcsolatos versenyfelügyeleti eljárásban következetesen képviselt álláspontját, amely szerint a végtörlesztéssel kapcsolatos tevékenysége során mindenben a jogszabályi feltételeknek megfelelõen, jogszerûen járt el, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmára vonatkozó szabályokat semmilyen módon nem sértette meg. Ezen a véleményen a GVH mostani, tetemes bírságot kiszabó határozata sem változtat. Álláspontja védelme érdekében az MKB bírósághoz fordul.

A GVH teljes közleménye

A GVH a rendelkezésére álló információk, különösen okirati bizonyítékok alapján (e-mail levelezések, belsõ feljegyzések) megállapította, hogy a fent említett pénzintézetek egységes, átfogó terv keretében a hitelkiváltás intenzitásának csökkentése és a rögzített árfolyamú végtörlesztések visszafogása érdekében összehangolták magatartásukat. Ennek részeként a végtörlesztéssel kapcsolatos stratégiára és az érdeklõdõ ügyfelekre vonatkozó információkat is megosztottak egymással, emellett egyes bankok között kétoldalú egyeztetésekre is sor került.Mindezek alkalmasak voltak arra, hogy összehangolják a végtörlesztések korlátozására irányuló egyedi stratégiájukat.

A Gazdasági Versenyhivatal az egyes bankok esetében a 2011. évben az ingatlanfedezetû jelzálog-hitelezésbõl elért kamat-, jutalék- és díjbevételek összegébõl indult ki. A kiszabott bírságok közötti nagyságrendi különbségek abból adódnak, hogy a pénzintézetek ezen bevételei között jelentõs különbségek mutatkoznak, és az egyes bankok jogsértésben betöltött szerepe is eltérõ volt.

A közlemény szerint a bírság meghatározásánál súlyosító körülményként értékelte a GVH, hogy az érintett pénzintézetek többsége az összehangolt stratégiát végrehajtotta, valamint azt, hogy a vállalkozások a hazai bankrendszer legnagyobb piaci szereplõi, együttes piaci részesedésük meghaladja a 90 %-ot. Felróható továbbá a vállalkozásoknak, hogy összehangolt magatartásuk eltér az elvárható magatartástól, mivel jelentõs mértékben korlátozta az érintett pénzintézetek közötti versenyt. Enyhítõ körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a fix árfolyamú végtörlesztés miatt a bankok veszteségeket szenvedtek el, valamint rövid idõ alatt jelentõs likviditási, munkaerõforrás és egyéb kapacitási korlátokkal kellett szembenézniük.

A GVH jogsértõnek minõsítette az FHB Jelzálogbank Nyrt. magatartását is, vele szemben azonban mellõzte a bírság kiszabását, alapvetõen két ok miatt. Egyrészt azért, mert az FHB passzív résztvevõje volt a kartellnak. Másrészt pedig azért, mert az FHB eddig nem került elmarasztalásra hasonló jogsértés miatt, míg a többi pénzintézet jogsértését a GVH a bankközi jutalékot vizsgáló eljárásban korábban már megállapította.

A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy a bankok részvételével tartott egyeztetéseken (ún. "retail risk" reggelin) résztvevõ személy nem a Magyar Cetelem Bank Zrt., hanem a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó UCB Ingatlanhitel Zrt. nevében nyilatkozott, így ez utóbbi vállalkozás jogsértését állapította meg a GVH, ezzel együtt a Magyar Cetelem Bankkal szemben megszüntette az eljárást. Az eljárás kettõs jogalapon, egyrészt a magyar versenytörvény, másrészt pedig - a tagállami érintettségre tekintettel - az uniós jog alapján volt folyamatban.