2018. április 23. Hétfő, Béla.
 
Magyar agykutatók a gátló idegsejtek egyedülálló vizsgálati módszerét dolgozták kiForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-11-25 09:34:10
A gátló idegsejtek egyedülálló vizsgálati módszerét dolgozták ki az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) fiatal kutatói - Kisfali Máté és Lőrincz Tibor - Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas akadémikus irányításával.

A kutatásoknak hosszú távon komoly gyakorlati haszna lehet, mert az eljárás segítségével lehetőség nyílhat a skizofrénia és az epilepszia kezelésére szolgáló új gyógyszerek kifejlesztésére. A gátló idegsejtek egyedülálló vizsgálati módszerét dolgozták ki az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet fiatal kutatói – Kisfali Máté és Lőrincz Tibor – Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas akadémikus irányításával, az eredményeiket összefoglaló tanulmányt a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóirata, az 1878-ban alapított The Journal of Physiology London tette közzé. A kutatócsoport másik, a Brain Research Bulletinben publikált cikkét a pszichiátria különösen jelentős tanulmányai közé sorolták.

"Az agykéreg különböző területein, akár egyetlen idegsejten keresztül is vizsgálni tudjuk a gátló rendszer működését" – magyarázta az mta.hu-nak Vizi E. Szilveszter. Mint elmondta, az úgynevezett GABAerg agysejtekről van szó, amelyek a központi idegrendszer legfontosabb gátló vegyületét, a gamma-amino-vajsavat (GABA) használják ingerületátvivő anyagként. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (MTA KOKI), mint erre Vizi E. Szilveszter is felhívta a figyelmet, nagy hagyományai vannak a GABAerg idegsejtek kutatásának, korábban Freund Tamás igazgató, Agy díjas akadémikus vezetésével értek el nemzetközi sikereket.

"A vegyület kulcsfontosságú szerepet játszik az idegrendszer élettani működésének szabályozásában, a GABA-rendszer funkcionális zavarai pedig kognitív, viselkedési és memóriaproblémákhoz, epilepszia vagy skizofrénia kialakulásához vezethetnek. A vizsgálatokat az MTA KOKI-ban kifejlesztett kétfoton-pásztázó, azaz kétdimenziós lézermikroszkóp segítségével végeztük, amellyel 0,5-2 ezredmásodperces időskálán, vagyis valós időben lehet mérni a neuronok különböző szegmensein, nyúlványain zajló folyamatokat. A kutatásokhoz úgynevezett túlélő szeletpreparátumokat alkalmaztunk, az elaltatott állatok agyából frissen kivett szövetekből 300 mikrométer vastagságú preparátumokat készítve. Egy-egy ilyen szeletpreparátum akár százezer idegsejtet is tartalmaz, élő, működő neuronokat, amelyek tápoldatban néhány óráig megtartják kapcsolatrendszerüket. Az általunk kifejlesztett új eljárás pedig lehetővé teszi, hogy a szeletpreparátum százezer idegsejtje közül akár csak egyetlenegyet töltsünk fel olyan speciális festékanyaggal, amely lézersugár hatására képes érzékelni a sejt végkészülékébe belépő, az ingerületátvivő gátlóanyag felszabadulásáért felelős kalcium mennyiségét" – vázolta a kísérleteket az MTA volt elnöke. Hozzátette: a kutatásoknak, amelyek iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik, hosszú távon komoly gyakorlati hasznuk lehet, hiszen az eljárás segítségével lehetőség nyílik az adott kórképek kezelésére szolgáló új gyógyszerek kifejlesztésére.

"Nem bizonyult egyszerű feladatnak a gátló idegsejtcsoportok megtalálása, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a kalcium belépését a neuronok végkészülékein tanulmányozzuk. Mi azonban nemcsak a módszert állítottuk be, hanem a gátló idegsejtek működésében részt vevő belső fehérjék meghatározását is elvégeztük. Sokféle gátló idegsejt létezik, és valószínűleg többféle funkciót töltenek be. A továbbiakban azt szeretnénk meghatározni, hogy a GABA-rendszer különböző funkcionális zavarai milyen betegségek kialakulásában játszanak közre, sőt a terápiás lehetőségeket is ki szeretnénk deríteni. Ennek érdekében az Országos Klinikai Idegtudományi Intézettel tervezett együttműködés keretében tumoros betegek eltávolított agyszövetében vizsgáljuk majd a gátló idegsejteket, és megpróbáljuk feltérképezni, miként hatnak ezekre a neuronokra a skizofréniában és epilepsziában alkalmazott készítmények" - ismertette kutatási terveiket az akadémikus.

A kutatócsoport másik, a Brain Research Bulletin című, szakmailag lektorált (peer reviewed) folyóiratban publikált cikkét, amelyben bebizonyították, hogy egy forgalomban lévő antidepresszáns fluoxetin nevű hatóanyaga szelektív, az idegsejtek pusztulását gátló hatással bír, a pszichiátriai és pszichológiai tudományterület különösen jelentős tanulmányai közé sorolta a Psychology Progress Team. E szakmai csoport folyamatosan monitorozza a tudományterület kutatási eredményeit, hogy a legjelentősebbekre felhívja a világ legnagyobb tudományos intézményeinek és egyetemeinek a figyelmét.

"Felfedeztük, hogy a forgalomban lévő antidepresszáns hatóanyaga alkalmazható agyi ischaemiás megbetegedéseknél, például stroke esetében, mivel meggátolja a neurotoxicitásért, az idegsejtek pusztulásáért felelős NMDA-receptor hatását. A folyamat eredményeként mérséklődik egy serkentő vegyület, a glutaminsav hatása, ami az idegsejtekben a kalciumkoncentráció csökkenését vonja maga után. Ily módon a fluoxetin végső soron megakadályozza a neuronok elhalását, ugyanakkor agyvérzések után elősegíti a motoros funkció helyreállítását. Azt is sikerült kimutatnunk, hogy a fluoxetin hatása a szinapszisokon kívül elhelyezkedő, a glutaminsavra reagáló receptor gátlásán keresztül valósul meg" – emelte ki Vizi E. Szilveszter.

Kutatócsoportjának azt is sikerült bizonyítania, hogy a készítmény meggátolja a korral együtt járó kóros idegrendszeri folyamatok súlyosbodását, aminek nagy jelentősége lehet az orvosi gyakorlatban. A népesség elöregedésével párhuzamosan ugyanis rohamosan nő az időskori neurodegeneratív megbetegedések gyakorisága, ami óriási terhet ró az egészségügyre, a társadalomra és az érintett családokra egyaránt.

"A korral nő a depresszióra való hajlam is, így amikor felírják a készítményt, egyúttal ezeknek az agyi betegségeknek az előrehaladását is meggátolják. Az antidepresszáns készítménynek, amelyből évente tízmilliárd dolláros forgalmat bonyolítanak a világban, eszerint a jövőben új terápiás indikációja lehet" – fogalmazott az akadémikus. "A mi dolgozatunk egyike lett a kiválasztott tanulmányoknak. Ez nemcsak nagy megtiszteltetés, hanem egyben azt is jelenti, hogy cikkünk idézettsége, tudományos eredményeink elfogadottsága sokkal gyorsabban nő majd, mint ahogy az általában lenni szokott" – hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!