2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Magyar tudósok a lézeres szemsebészet élvonalábanForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-11-25 10:02:27
Két évtizedes múltra tekint vissza a lézeres szemsebészet, amely lehetõvé teszi a fénytörési hibák tökéletes korrigálását, valamint a szürkehályogmûtéteknek a korábbi eljárásoknál kímélõbb, kevesebb szövõdménnyel járó kivitelezését.

Bor Zsolt Széchenyi-díjas akadémikus, a lézerfizika és a femtoszekundumos optika neves kutatója az új gyógyászati lehetõségekkel ismertette meg hallgatóságát a Magyar Tudomány Ünnepe keretében "Lézeres szemsebészeti eljárások: utak az éles látáshoz" címmel megtartott nyilvános elõadásán.

"A Magyar Tudomány Ünnepének idei központi témája a velünk élõ tudomány. Azt szeretnénk bemutatni, hogy a tudományos eredmények valóban jelen vannak mindennapjainkban, ténylegesen meghatározzák életünk minden percét" – hangsúlyozta az Akadémia zsúfolásig megtelt Dísztermének közönsége elõtt elmondott köszöntõjében Pálinkás József, az MTA elnöke. Bor Zsolt tudományos munkásságát méltatva rámutatott, a lézerfizikus és munkatársai eredményeinek köszönhetõen betegek milliói nyerték vissza látásuk élességét. "A magyar kutatók jelentõs mértékben járultak, járulnak hozzá a világ tudományához, orvoslásához" – fogalmazott Pálinkás József.

Bor Zsolt bevezetõjében a szem fénytörési hibáival ismertette meg hallgatóságát, amelyek miatt az éles kép nem az ideghártyán, hanem rövidlátóknál a retina elõtt, távollátóknál pedig mögötte keletkezik, majd bemutatta a különbözõ lézersebészeti eljárásokat. Ezek során elpárologtatják a szaruhártyán a fénytörési hiba megszüntetéséhez szükséges szövetmennyiséget: a korrekció érdekében a rövidlátóknál a szaruhártya görbületét kell csökkenteni, a távollátóknál pedig a fénytörési mutatót kell növelni. Az idõk során többfajta eljárást alkalmaztak. A PRK (PhotoRefractive Keratectomy) esetében ledörzsölik a szaruhártya védõrétegét, a hámsejteket, és így végzik el a lézeres kezelést. A LASEK (Laser-Assisted Sub-Epithelial Keratectomy) esetében a felszíni hámréteget hígított alkohol segítségével meglazítják és felhajtják, a lézeres kezelés után pedig visszahelyezik.

Az elõbbi két eljárásnál sokkal kíméletesebb a LASIK (Laser-Assisted In Situ Keratomileusis) elnevezésû mûtéti technika, amelynél a sebész egy speciális, mechanikus eszköz, a mikrokeratom segítségével védõlebenyt képez a szaruhártya felsõ rétegeibõl. Ezt felhajtja, majd a lebeny alatti fájdalommentes rétegben elvégzi a lézerkezelést, végül visszahajtja a lebenyt, amely visszafekszik a mûtött területre. A tízperces ambuláns mûtét fájdalommentes és biztonságos, a beteg a mûtétet követõ napon már akár gépkocsit is vezethet. A magyar és magyar származású kutatóknak, így Bor Zsoltnak, Juhász Tibornak, az MTA doktorának, Ratkay Imolának, Ráksi Ferencnek, Peter Goldsteinnek, Christopher Horváthnak, meghatározó szerepük volt az IntraLASIK (FEMTOLASIK) elnevezésû eljárás kifejlesztésében. A mûtéti beavatkozás lényegében megegyezik a LASIK technikával, a különbség a védõlebeny képzésében van, amelyet az új eljárás során nem mikrokeratommal, hanem lézerrel alakítanak ki.

A csapat ehhez olyan, számítógép vezérelte lézeres berendezést alkotott, amely kis energiájú, rendkívül rövid ideig, 500 femtoszekundumig, azaz a másodperc ötbilliárdomod részéig ható impulzusokat bocsát ki. Minden impulzus energiája, pozíciója tökéletesen kontrollálható, az eszköz alkalmazása során rendkívül nagy a térbeli pontosság. A berendezést jelenleg már a világ 60 országában alkalmazzák sikerrel, évente mintegy egymillió mûtétet végeznek vele. "Naponta négyezer beavatkozást hajtanak velük végre, azaz óránként ötszázat" – emelte ki Bor Zsolt, hozzátéve, hogy a femtoszekundumos lézerrel végzett mûtétek során nem károsodik a szaruhártya hámszövete, így fájdalommentes a gyógyulási idõszak, és a szövõdmény is kevesebb.

Az akadémikus egy másik, sokakat érintõ szemészeti problémáról, a szemlencse elhomályosodását okozó szürke hályogról (katarakta) is beszélt, amelynek veszélye idõskorban ugrásszerûen megnõ. A probléma egyetlen megoldása a mûtét, az elhomályosult szemlencse eltávolítása és mûlencse beültetése. A jelenleg alkalmazott eljárás során a szaruhártyán, majd a szemlencse tokján ejtett parányi bemetszéseken keresztül ultrahangos eszközt vezetnek be, ez szétzúzza, elfolyósítja (emulgeálja) a lencsét, amelynek maradványait kiszívják, majd beültetik a protézist.

A magyar kutatók által kifejlesztett LenSx femtoszekundumos lézerimpulzusokkal mûködõ készülék lehetõvé teszi az ultrahangnak a lencse emulgeálásához szükséges energiaszintjét. A betegek egy kis százalékának ugyanis az ultrahang használata után lassabban tér vissza az éles látása. Az eljárás további elõnye, hogy igen pontos, szabályos kör alakú „ablakok" nyitását teszi lehetõvé. A berendezést Nagy Zoltán Zsolt, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem professzora alkalmazta elsõként a világon. A berendezéssel eddig 200 ezer mûtétet hajtottak végre, és Bor Zsolt professzor reményei szerint az új lézeres technika hamarosan kiszorítja a jelenleg alkalmazott eljárást.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!