Õsi babonák és modern kereskedelmi fogások találkoztak az életben egyszer adódó jelenség kapcsán. A történelemben valószínûleg soha sem néztek többen egy napfogyatkozást, mint most.

Az indiai Varanaszi városában több tízezren gyûltek össze a Gangesz partján, ahol szinte egyetlen felhõ sem zavarta meg a természeti tüneményt. Hindu papok külön imádságokat mondtak, és amikor a Nap újra elõbukkant, a tömeg örömrivalgásban tört ki, az emberek felemelt karral üdvözölték a Napot, majd lélektisztító fürdõt vetek a folyó szent vizében.

Bombayben százak gyûltek össze a Neru planetáriumnál speciális napfogyatkozási védõszemüveggel, de aztán kénytelenek voltak esernyõért és dzsekiért nyúlni a felhõszakadás miatt.

Sokan mások viszont otthon maradtak, és félelmükben bezárták az ablakokat is.

Egy új-delhi kórház nõgyógyásza elárulta, hogy sok kismama, aki erre a napra volt elõjegyezve császármetszésre, inkább más idõpontot kért.

Teljes napfogyatkozás nagyjából másfél évenként történik, de a mostani különleges, mert a teljes szakasza 6 perc 39 másodpercen át tartott. Ehhez foghatóan hosszú napfogyatkozás legközelebb csak 2132-ben lesz.

Kínában Nagy Jangcei Napfogyatkozásnak nevezték el a jelenséget, mivel az árnyék nagyjából a Jangce folyó medencéje mentén haladt elõre. Az állami tévé élõ közvetítést adott a jelenségrõl.

Kína dél-nyugati területein milliók élvezhették a felhõmentes látványt, de más területeken jobbára felhõ takarta el az eget.

Az észak-kínai Sanghajban felhõs volt az ég, és esett, amikor a hatalmas pénzügyi központ sötétbe borult helyi idõ szerint reggel 9 óra 36 perckor. A Huangpu folyó partján a szállodasoron tömve voltak a hotelek éttermei, ahol speciális napfogyatkozási reggelire lehetett befizetni.

A 258 kilométer széles árnyéksáv (amely azért keletkezik, mert a Hold a Nap és a Föld közé kerül) elõször a nyugat-indiai Gudzsarat államot érintette helyi idõ szerint nem sokkal reggel fél hét elõtt. Aztán az árnyék végigszáguldott Indián, Bangladesen, Nepálon és Bhutanon. Utána érte el Kínát, és Sanghajnál hagyta el a kontinenst. A tenger után a következõ szárazföldi pont, ahol teljes volt a napfogyatkozás, Japán déli, Rjuku-szigete.