2006-ban egymásnak adták a kilincset az ügyfelek, hogy devizahiteleket vegyenek fel. Akkor például a svájci frank alapú hitelek kamata még a 6 százalékot sem érte el, a forint hiteleké viszont 10 százalék körül mozgott. A lakást vásárlók közül a legtöbben, éppen ezért, és persze a bankok javaslatára is, az olcsóbb hitelt választották. A nyertesek mégis a bankok lettek.

Kézdi Zsolt, a RISK Gazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezetõ igazgatója azt mondta nagyon olcsón, szinte ingyen jutottak forrásokhoz, így a forinthiteleknél jelentõsen alacsonyabb kamatokkal is jelentõsebb haszonra tettek szert, másrészt pedig jelentõs mennyiségû ilyen forrással rendelkeztek az anyabankjaiktól, ezért volt elkölteni való pénzük.

A 2008-ban kirobbant válság miatt a törlesztõrészletek annyira megemelkedtek, hogy ma már csaknem 200 ezren egyáltalán nem tudják fizetni hiteleiket. Ez a szám jóval magasabb is lehetne, ha a kormány az elmúlt években nem dobott volna, többször is, mentövet a devizaadósoknak.

A törlesztõrészletek megugrása és az egyoldalú kamatemelések miatt az elmúlt években jelentõsen visszaesett a lakásvásárlásra, építésre felvett hitelek nagysága is, amit leginkább az építõipar sínylett meg. Amíg 2006-ban még 40 ezer új lakás épült, addig idén jó, ha 8 ezer. A helyzet azonban a közeljövõben várhatóan gyökeresen változhat.

A tavaly nyár óta tartó alapkamat csökkentésnek köszönhetõen mára a forint alapon felvett lakáshitelek teljeshiteldíj-mutatója elérte a svájci frank alapú hitelek 2006-os szintjét. A Nemzeti Bank szerdán újabb történelmi mélypontra, 3,2 százalékra csökkentette az alapkamatot.

A Bankmonitor.hu legfrissebb elemzése szerint jelenleg egy 10 millió forintos, 20 éves futamidejû lakáshitelt már 5,89 százalékos THM-mel is fel lehet venni, míg 2006-ban a svájci frank alapú hitelé 5,82 százalék volt.
A forint hitelek csökkenõ kamata révén ma egy tízmilliós lakáshitelt már akár 69 ezer forintos havi törlesztõ részletért lehet kapni 20 éves lejáratra. A híradó által megkérdezett szakértõ szerint a kamatcsökkentés számtalannak elõnnyel járhat.

„Az már látszik, hogy a bankok is egyre jobban és egyre szívesebben hiteleznek, ennek megfelelõen az ügyfelek is egyre inkább érdeklõdnek a jelzáloghitelek iránt. Ennek az a fõ iránya, hogy ma már nem csak a használtlakás vétel van középpontban, hanem egyre inkább érdeklõdnek az új lakásvásárlás iránt is” – fogalmazott Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center ügyvezetõ igazgatója.

Ennek a folyamatnak az egyik legnagyobb nyertese az építõipar lehet, amely már idén is jól teljesít, de most elsõsorban az állami megrendelések miatt. Az igazi nagy áttörést a lakások építése jelentheti az ágazat számára, ami a gazdaság teljesítményét is megdobhatja.