2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
A T-sejtek jelentik a megoldást a rák ellen?Forrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-12-01 09:04:31
Márciusban egy rákkutató arról számolt be, hogy öt akut limfoblasztos leukémiában (ALL) szenvedõ beteg állapotán sikerült javítania egy általa kifejlesztett kezeléssel. Azóta további 11 ember részesült kezelésben, szinte ugyanilyen eredménnyel.

Miközben a rák más válfajai ellen folytatott kísérletei is reményt keltõek. Michael Sadelain, a New Yorki Sloan-Kettering Rák Központ munkatársa páciensei vérébõl származó, genetikailag módosított immunsejtjeivel vette fel a harcot a leukémia ezen típusával. Az egyik kísérleti alany daganatai 8 nap alatt eltûntek. A módszer lényege, hogy a test saját immunrendszere öli meg a rákos sejteket, eddig ugyanis általában gyógyszereket vagy sugárzást alkalmaztak, melyeknek komoly mellékhatásai voltak és az egészséges sejtek is megszenvedték azokat. Sadelain technikája genetikailag módosított immun T-sejteket vet be, ami elsõsorban a ráksejteket támadja, az egészségeseket viszonylag érintetlenül hagyva.

A T-sejtek normál esetben a testben cirkulálva megtisztítják szervezetünket a beteg vagy fertõzött sejtektõl, a rákos sejtek azonban idõnként elkerülik a figyelmüket, mivel receptorokat aktiválnak a felszínükön, melyek lefújják a T-sejtek támadását. Az ALL, a leggyakoribb gyerekkori rák, egy másik immunsejt-típust, a B-sejteket befolyásolja, ezért Sadelain betegei vérébõl a T-sejteket úgy módosította, hogy azok felismerjék a B-sejtek egyik felszíni proteinjét, a CD19-et, legyen az rákos vagy egészséges. Miután a vérbõl kinyert, majd a módosításon átesett T-sejteket visszajuttatta a véráramba, az újraprogramozott sejtek elpusztították a páciens testében az összes B-sejtet, az ALL ugyanis kizárólag a B-sejteket fertõzi meg, vagyis minden rákos sejt elpusztult, emellett azonban pótolni kell az elvesztett B-sejteket, ami egy csontvelõ átültetéssel oldható meg, újjáépítve az immunrendszerüket.

A Pennsylvania Egyetem csapata is hasonló eredményeket ért el ugyanezzel a technikával, miközben elõrelépésekrõl számoltak be a B-sejtes krónikus limfocitás leukémia kezelésében is, ez a leggyakrabban elõforduló felnõttkori leukémia. Más csapatok ennél is célzottabb immunterápiás megoldásokon dolgoznak, melyekkel a T-sejtek csak a ráksejtek által hordozott markereket tudják azonosítani. A T-sejtek nagy elõnye, hogy nem csupán a sejtfelszíni, de a sejtek belsejében végbemenõ folyamatokat is képesek felismerni, a sejtekben ugyanis a proteinek természetüknél fogva bomlanak, parányi törmelékeket, úgynevezett peptideket eredményezve, melyeket a humán leukocita antigének (HLA) a sejt felszínére szállítanak. Ezeket a peptideket veszik szemügyre az elhaladó T-sejtek, lehetõvé teszi az immunrendszernek a sejtek belsejében zajló folyamatok ellenõrzését, ami így nagymértékben bõvíti a potenciális célpontok körét.

Ha egy peptid töredék normálisnak tûnik, a T-sejt nyugtázza és tovább halad, ha valami azonban abnormális, például egy vírusfertõzés, vagy egy rákos elváltozás miatt, akkor a T-sejt megsemmisíti a sejtet. Néha azonban - ismeretlen okból - a mutálódott rákos peptidek egészségesnek tûnnek a T-sejteknek, ezért figyelmen kívül hagyják. Éppen ezért a kutatók úgy próbálják átprogramozni a T-sejteket, hogy csak a rák jegyeit magukon hordozó peptidekre reagáljanak.

A brit Adaptimmune cég által kidolgozott, az NY-ESO peptidre irányuló megoldás 20 mieloid leukémiában szenvedõ betegbõl 16 esetében eredményezett javulást, illetve két szinoviális szarkómával küzdõ beteg egyikénél is enyhítette a megbetegedést, elõször érve el bármilyen pozitív eredményt ennél a ráktípusnál. A NY-ESO sok más ráknál, köztük a melanómánál, a máj-, prosztata-, mell-, petefészek- és tüdõráknál is jelen van. Az Adaptimmune az év korábbi részében a petefészekrákkal kezdett klinikai kísérleteket. Mindezek mellett számos más peptid is célba vehetõ. Az Adaptimmune és egy másik brit cég, az Immunocore eddig 25 rákos sejtre jellemzõ peptidet azonosított. A nagy gyógyszergyárak is odafigyelnek ezekre az eredményekre, a Genentech és a GlaxoSmithKline megállapodásokat írt alá az Immunocore célpontjainak alkalmazására irányuló kezelések kifejlesztésérõl.

A német TeGenero "szuperantitestének" katasztrófába torkolló kísérlete után a cégek igen óvatosan közelítenek az új eljárások felé, a T-sejtek azonban a megfelelõ irányt képviselhetik, hangsúlyozta Bent Jacobsen, az Adaptimmune vezérigazgatója. "A T-sejtek okos, élõ gyógyszerek" - tette hozzá Sadelain, aki jövõre a prosztata- és a tüdõrákkal szemben is bevetné az átprogramozott sejteket. "Úgy vélem nagyon izgalmas évtizednek nézünk elébe, melyben a ráktípusok egyre növekvõ sorát vesszük célba".

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!