Balog Zoltán kiemelte: ha egy egész generáció abban a félelemben él, nem biztos, hogy "neki lesz helye", ha megszerzi a diplomát, az az egész ország közállapotára kedvezõtlenül hat. Egy ország akkor fejlõdhet, ha mindenkinek lehetõsége van arra, hogy képességeit a saját és a köz javára hasznosíthassa - tette hozzá a miniszter. Úgy látja, ennek hiányában egy ország nem lehet versenyképes, és "boldog sem tud lenni".

Kiemelte, azt az üzenetet kell közvetíteni, hogy mindenkire szükség van, "senkit nem hagyunk az út szélén". A fiatalok munkanélküliségének problémája azonban azt üzeni a fiataloknak, hogy "rád nincs szükség, neked nincs helyed". Ez súlyos probléma, amelynek komoly szociálpszichológiai következményei lehetnek - mondta a tárcavezetõ.

Balog Zoltán emlékeztetett: az EU területén a 25 év alattiak 24 százalékának nincs munkája, holott a teljes lakosság körében ez az arány 10 százalék. Németországban és Ausztriában a legjobb a helyzet, a legrosszabb pedig Spanyolországban és Görögországban, ahol a fiatalok több mint fele munkanélküli - ismertette. Hozzátette: Magyarországon 27 százalék az állástalan fiatalok aránya.

A miniszter szerint a helyzet megoldásához el kell fogadni, hogy "felsõoktatást a gazdaság érdekeivel szemben nem lehet csinálni". Nem jó, ha a felsõoktatási intézményekbõl kikerülõ fiatal diplomás olyan állásban helyezkedik el, amelyhez nincs szükség a diplomájára, nem tudja hasznát venni a végzettségének, más munkakörben dolgozik, mint amilyenrõl a diplomája szól.

A középfokú oktatással kapcsolatban a tárcavezetõ arról beszélt, hogy a duális rendszert komolyan kell venni: nagyon fontos a gyakorlati és az elméleti képzés helyes arányának megtalálása, továbbá az, hogy a gyakorlati képzés valós munkahelyen történjen, hogy a fiatalok igazi munkatapasztalatokat szerezzenek.

Balog Zoltán azt mondta, hogy nem könnyû és nem jó a helyzet Magyarországon sem, de remélhetõleg a kormány intézkedései eredményesek lesznek. Ezt segítheti, hogy a munkahelyteremtõ és munkahelyvédelmi akciótervekben külön hangsúlyt helyeznek a fiatalok helyzetére - tette hozzá.

Gulyás Gergely (Fidesz) országgyûlési képviselõ, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány fõigazgatója hangsúlyozta: olyan paradox helyzet állt elõ, hogy míg jelenleg hatmillió fiatal munkanélküli van Európában, vitássá vált "a munkaerõ-áramlás eddig szentnek hitt elve". Ezért egyértelmû és világos válaszokra van szükség - közölte. Mint mondta, Európának olyan megoldást kell találnia a kialakult helyzetre, amely figyelembe veszi a közép-európai régió szempontjait is.

A politikus kiemelte: több nyugat-európai ország ellenérzésekkel fogadja a szakmunkásokat, de az orvosokat szeretettel várja. Meg kell vizsgálni a szabad munkaerõ-áramlás fenntartásának lehetõségeit, de az biztos, hogy az egyes szakmák között nem lehet különbséget tenni - vélekedett. Gulyás Gergely arra is kitért, hogy a válság hosszabb ideig tart Európában, mint bárhol máshol, ennek ellenére a 35 év alatti munkavállalóknak világos perspektívát kell nyújtani.

Ralf Brauksiepe, a német munka- és szociális ügyekkel foglalkozó minisztérium parlamenti államtitkára elõadásában arról beszélt, hogy munkatapasztalat nélkül a fiatalok nem képesek kiváltani az idõsödõ szakembereket, és nem tudnak a piacon sikeres vállalatokat alapítani sem. Márpedig a válság következtében a legtöbb európai országban megugrott a fiatal munkanélküliek száma, így nehéz tapasztalatot szerezni - mutatott rá.

Úgy látja, az európai intézkedések nem válthatják ki, nem pótolhatják a nemzeti munkaerõpiacok reformját, legfeljebb kiegészíthetik azt. Nem arra van szükség, hogy általános mintát állítsanak fel minden ország számára, hogy Brüsszelbõl erõltessenek megoldásokat a tagállamokra, hanem minden országnak a saját útját kell járnia - fogalmazott. Hozzáfûzte: meglátása szerint Magyarország jó úton jár.

Ralf Brauksiepe kiemelte: az országonként eltérõ megoldások szükségességét mutatja az is, hogy a fiatalok munkanélkülisége eltérõen alakul az egyes országokban. Frank Spengler, a KAS képviseletvezetõje azt hangsúlyozta, ha ma egy fiatalt a jövõrõl alkotott elképzeléseirõl kérdeznek, általában azt válaszolja, hogy értelmes és jól fizetett munkára vágyik, és kevesen akarnak munkahelyeket teremteni, kevesen látják vállalkozóként a jövõjüket.