2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Indul a Szabad a gazdi programForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-12-08 21:17:23
A felelõs állattartás ösztönzése, az állatok örökbefogadásának népszerûsítése érdekében hosszú távú programot indít Szabad a gazdi elnevezéssel a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal - jelentette be a tárca élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelõs államtitkára.

Kardeván Endre a Fõvárosi Önkormányzat rendészeti igazgatósága Illatos úti állat-egészségügyi szolgálatának telepén külön is felhívta a figyelmet a kedvtelésbõl tartott ebek ivartalanításának fontosságára.

Hozzátette: e területen szemléletváltásra van szükség, a kedvtelésbõl tartott állatokkal kapcsolatban ugyanis "még nincs rend a fejekben". Kardeván Endre kitért arra, hogy Magyarországon jelenleg mintegy tízezer ebrõl gondoskodnak állatmenhelyen. Az ebrendészeti telepekre került kutyák száma viszont tavaly meghaladta a 28 ezret. Ezek csak valamivel több mint a fele talál gazdára, míg a menhelyre kerülõk 80 százalékát fogadják örökbe. További problémának nevezte az államtitkár, hogy a kutyák mintegy 20 százalékától a gazdáik válnak meg.

Jelezte ugyanakkor, hogy a kutyák chipezésének bevezetése nem okozott akkora gondot, mint ahogyan többen vélelmezték. Semmivel nincs ugyanis több kóbor kutya ma Magyarországon, mint a chipjelölés kötelezõvé tétele elõtt. Kardeván Endre szerint Magyarországon jelenleg 26-30 ezer kutya kóborolhat - becslések alapján - közterületen.

Az államtitkár utalt arra, hogy a nem kívánt ebszaporulat megelõzésének egyetlen biztos eszköze az állatok ivartalanítása. Ezért a VM és a Nébih közösen 10 millió forintot ajánlott fel nemrégiben a Szent István Egyetem állatorvos-tudományi karának azért, hogy ebbõl a pénzbõl menhelyrõl származó kutyákat lehessen ivartalanítani.

A kóbor ebek problémájának megoldását társadalmi érdeknek nevezte az államtitkár, mivel az közegészségügyi, természetvédelmi és vadgazdálkodási gondokat is felvet. Emellett az önkormányzatoknak is jelentõs feladatot adnak a kóbor kutyák. Az ezzel járó költségek önkormányzatonként milliós nagyságrendûek, az országban évente összességében 2-3 milliárd forintot is kitesznek.

György István fõpolgármester-helyettes emlékeztetett: a fõvárosi önkormányzat 2011-ben 23 millió forintot biztosított az Illatos úti ebrendészeti telep fejlesztésére. Jelezte ugyanakkor, hogy a telepet bõvíteni kellene, de erre nincs lehetõség, ezért a fõvárosnak el kell gondolkodnia egy új, a 21. század követelményeinek megfelelõ ebrendészeti telep létesítésén. A fõpolgármester-helyettes szerint az új telep építésére rövid idõn belül Budapestnek nem lesz anyagi lehetõsége.

Kozma Tamás, az Illatos úti állat-egészségügyi szolgálat vezetõ állatorvosa többek között arról szólt, hogy 2001-ben az Illatos úti telepre mintegy ötezer állat került be, és ebbõl négyezer nem hagyta el élve a telepet. A múlt évben viszont már a telepre kerülõ mintegy 3100 állatból 3000 állat gazdára talált. Ezt óriási eredménynek nevezte a vezetõ állatorvos.

Megemlítette, hogy a 94 férõhelyes telepen évente 3000-3500 állatot kell elhelyezni. Mindez azt mutatja, hogy a telep lehetõségei szûkösek. Rámutatott: tavaly augusztus óta nem altattak el kutyát helyhiány miatt. Fontosnak mondta az örökbefogadás népszerûsítését, ennek érdekében vasárnap is nyílt napot szerveztek a telepen.

Schell Judit színmûvész, a program nagykövete is fontosnak tartotta a felelõs állattartás népszerûsítését. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy kutya 15 évig is élhet, a felelõs kutyatartónak erre tekintettel kell megszerveznie az életét, ha kutyatartás mellett dönt.û

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!