A nemzetgazdasági miniszter szerint meg kellene fontolni a jegybanki, rendkívül kedvezõ kamattal nyújtott hitelprogramjainak kiterjesztését magánlakások építésére. A végül magánvéleménynek minõsített javaslat a szakértõknek sem tetszett. Sem akkor, sem azóta nem került azonban szóba, hogy a devizahitelesek (köszönhetõen az újabb és újabb történelmi mélységbe ejtett alapkamatnak, amit a pénzpiac is elfogadott) tartozásuk egy részére már tulajdonképpen csak az NHP keretében alkalmazott kamatszinttel összemérhetõ teher rakódik.

A konstrukcióra jelentkezés a kedvezõ változások ellenére nem ugrott meg, pedig az alacsony kamat különösen a fizetési késedelemben levõket érintheti kedvezõenAz árfolyamgát konstrukcióban résztvevõ devizahiteles ügyfelek az idén októberig összesen 20,44 milliárd forintot nyertek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyanis ennyi volt a rögzített árfolyam feletti kamat, amitõl az adósok végleg megszabadultak. Számítások szerint azonban nem csak ennyivel javult a fixálást választó adósok pozíciója. Az eltérõ kamatok is legalább 0,6 milliárdot hozhattak számukra. Az ilyen nagy számok persze az ügyfelek számára nehezen értelmezhetõk. Õket az érdekli, hogy nekik mit jelentene a konstrukció választása. Több olvasónknak is kiszámoltuk a dolgot, most az elméleti példán vezetjük le a helyzetet.

Pontosan mennyi is az annyi

A hatmillió forintnak megfelelõ svájci frank hitelt 2007-ben 7,2 százalékos teljes hiteldíj (THM) 20 éves futamidõre felvett adós induló törlesztõrészlete 47240 forint volt. A bank a kamatot többször emelte, az egyszerûség kedvéért mostanra az eredetinél két százalékponttal magasabbat állítottunk be. Ennek a növekedésnek és az árfolyamváltozásnak a hatására a havi törlesztõ jelenleg 82,1 ezer forint. Az adósnak hátraléka nincs.

Amennyiben õ belép az árfolyamgát alá, a havi fizetendõje azonnal 60,2 ezer forintra csökken. Emellett nem mellékes, hogy öt éve fizeti a hitelt, de így is csak a részlet harmada megy el tõketörlesztésre, a többi a kamatot fedezi. A piaci és a fixált árfolyamon számolt törlesztõ különbözete 21,9 ezer forint, amibõl viszont 14,6 ezer végleg elszáll. A gyûjtõhitel számlára csak 7,3 ezer forint kerül. Ez az összeg pedig jóval kedvezõbben kamatozik, hiszen a jogszabály szerint a bank csak a háromhavi bubort (jelenleg 3,18 százalék) teheti rá. Az példában szereplõ számok szerint öt év alatt körülbelül félmillió forintnyi tõketartozás jöhet össze a gyûjtõszámlán, ami az eredeti frankhitel feltételei alapján 626 ezer forintba kerülne. A mostani irányadó kamattal viszont még 542 ezer forintot sem kell kifizetnie az adósnak.

A kamatkülönbség óriási jelentõségû lehet a fizetési hátralékot felhalmozottak esetében (az új szabályozás szerint õk is szerzõdhetnek az árfolyamgátra, az az összeg pedig, amit eddig nem tudtak kifizetni, gyûjtõhitellé válik). Számukra milliós megtakarítást hozhat maga a gyûjtõszámla is. (A hitelelengedés és a törlesztési könnyítés mellett.) Öt év után a piaci forintkamatot kell megfizetniük, ennek mértéke azonban – minden riogatás ellenére – nem lehet akármennyi. A jelzáloghitelek árazását ugyanis törvény határozza meg. Tény, hogy ennyi idõ alatt nagyon kedvezõtlen folyamatot is jöhetnek, de ez nyilvánvalóan érinti a védernyõ alá nem belépõket is. Õk viszont lemondanak a példánkban „nyereségként" besöpörhetõ mintegy egymillió forintról, ami a havi majdnem 15 ezer forint kamatelengedés és a kamatkülönbözet révén jön ki.

Az árfolyamgát ellen leginkább az ügyvédek (pontosabban a jogászok bizonyos köre) ágálnak. Nem szeretnénk feltételezni, hogy azért, mert a fix törlesztés után kevésbé lehetne perelésre rávenni az adósokat. Az mindenesetre tény, hogy nem egy jogász szabja a munkadíját a havi törlesztõhöz. Ez praktikusan azt jelenti: az adós a bank helyett inkább neki fizessen. A jelenlegi információk alapján azok, akik mindenáron inkább perelni akarnak, egyelõre jobban teszik, ha nem lépnek be az árfolyamgátba. A hozzánk érkezett jelzések alapján ugyanis õket (ha mégis a jogi eljárás mellett döntenének) nem fogadják szívesen az ügyvédek.