Az államnak mint a nemzeti és emberi szolidaritás legfõbb szervezõdésének és letéteményesének garantálnia kell az emberi jogokat - mondta Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere a Szabadságjogok Magyarországon ma címû konferencián kedden Budapesten.

A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány rendezvényén tartott elõadásában a miniszter kiemelte: az államnak olyan keretnek kell lennie, amely az életnek és az emberi méltóságnak biztonságot nyújt.

Az államnak nemcsak felelõsséget kell vállalnia, hanem segítenie kell polgárainak is felelõsséget vállalni az emberi jogok ügyében - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az állam egyúttal kockázatközösség is, amelynek az a feladata, hogy megvédje minden állampolgárát, akit sérelem, jogtalanság ért.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a 2006. õszi tüntetések alkalmával tanulta meg a társadalom, hogy akkor kerülnek az érdeklõdés középpontjába az emberi jogok, amikor sérülnek. Hét éve pedig az állam sértette meg csoportok és személyek emberi méltóságát. Az államnak is van tehát felelõssége, a felelõsségre vonás azonban a bûnüldözõ szervek és az igazságszolgáltatás dolga - jelentette ki.

Az államnak a felelõsségvállalásból következõen kell kárpótolnia egyebek mellett a romagyilkosságok áldozatainak hozzátartozóit, és ez történt a 2006. augusztus 20-ai viharról szóló tájékoztatás elmulasztása miatt kárt szenvedõk kárpótlása esetében is.

Paczolay: az emberi jogok érvényesítése folyamatos küzdelem

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt, hogy az 1945-ben megalkotott ENSZ-alapokmány áttörést hozott az emberi jogok nemzetközivé válásában. Megemlítette, hogy az emberi jogok egyetemességének koncepciója és az érvényre juttatása közötti feszültség keletkezik akkor, amikor az államok saját szuverenitásukra hivatkozva nem engednek beavatkozást ügyeikbe, még ha az emberi jogok megsértésének alapos gyanúja áll is fenn.

Hozzáfûzte: az ENSZ emberi jogi törekvésének eredményei a külvilág számára töredékesen jelennek meg, miközben "a jogok érvényesítése folyamatos küzdelem".

Szólt arról is, hogy a konkrét ügyekben helye van vitának, a nemzetközi felelõsség létjogosultsága pedig nem kérdõjelezhetõ meg. Megjegyezte, az EU bírósága egyre inkább alapjogi bíróságként is mûködik, az EU pedig megerõsítette elkötelezettségét a jogállamiság és az alapvetõ emberi jogok mellett.

Helsinki Bizottság: a hatalmi ágak elkülönülését tiszteletben kell tartani

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke úgy fogalmazott, a végrehajtó hatalomnak az igazságszolgáltatással való viszonya jelenleg Magyarországon "némiképp aggodalomra ad okot".

Méldaként említette azt, amikor a veszprémi kézilabdás Marian Cozma meggyilkolásának ügyében a miniszterelnök túl enyhének találta a másodfokú ítéletet, illetve azt is felidézte, hogy a kormányzó párt részérõl a döntés meghozatalakor azt nyilatkozták, hogy "a Kúria a bankok oldalára állt" a devizahitelesekkel szemben. Hangsúlyozta: a hatalmi ágak elkülönülését tiszteletben kell tartani a jogalkotás és a politikusok nyilatkozatának szintjén is.

Péterfalvi:  az állammal vagy önkormányzatokkal szemben is fellépünk

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról beszélt, hogy az új intézmény mûködési keretei a korábbinál nagyobb jogot adnak arra, hogy kényszerítõ formában lépjenek fel a jogellenes adatkezelés ellen.

Azt mondta, 72 hatósági ügyben 46 millió forintnyi bírságot szabtak ki 2012-ben és 2013-ban, függetlenségüket pedig alátámasztja, hogy az állammal vagy önkormányzatokkal szemben is fellépnek, ha jogsértést tapasztalnak.

Balatoni Monika: az emberi jogok a közvetlen környezetünkben kezdõdnek

Az emberi jogok a közvetlen közelünkben, otthon, az iskolában, a munkahelyen kezdõdnek. Ezeken a helyeken minden férfi, nõ és gyermek azonos jogokra, bánásmódra és esélyegyenlõségre jogosult - mondta Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkára az emberi jogok napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón kedden.

Az államtitkár, a kormány emberi jogi munkacsoportjának vezetõje hangsúlyozta: vannak olyan alapvetõ emberi jogok, amelyek igazi értelmüket épp a mindennapokban nyerik el, ilyen a családhoz, a tanuláshoz vagy a munkához való jog. Hozzátette: emberi jogaink nem azért vannak, mert törvényhozók, politikusok vagy filozófusok valamikor így döntöttek, és a civil társadalom sem attól lesz, hogy döntéshozók, hatalomgyakorlók így határoznak. Úgy fogalmazott: akkor is élhetjük kisebbségi létünket, kultúránkat, gyakorolhatjuk vallásunkat, szervezõdhetünk civil közösségekbe, ha ehhez elismerést, segítséget az államtól, a politikától nem vagy csak keveset kapunk.

Az emberi jogi munkacsoportról azt mondta: létének az az értelme, hogy az Országgyûlésben olyan törvények szülessenek, amelyek könnyebbé teszik az emberek életét, függetlenül attól, hogy Magyarországon élõ magyar vagy nem magyar állampolgárok vagy épp határon túli magyarok. A munkacsoport figyelemmel kíséri az emberi jogokat, és munkájához tartozik annak ellenõrzése is, hogy miként érvényesülnek az emberi jogok a mindennapokban.

Tizenkét tematikus csoport létezik, ezekben többek között a roma ügyi, a menekültügyi és migrációs, a nõk és gyermekek, valamint a fogyatékossággal élõk jogaival foglalkozó, valamint a véleménnyilvánítás szabadságáért felelõs csoport. Munkájukat 45, pályáztatással kiválasztott civil szervezet, valamint szakértõk, például az Egyenlõ Bánásmód Hatóság, az Alapvetõ Jogok Biztosának Hivatala és a Századvég Alapítvány segíti.

Répássy: több jogszabályt is szigorított a kormány

Répássy Róbert igazságügyért felelõs államtitkár a sajtótájékoztatón a kormány emberi jogokkal összefüggõ lépései közül fontos elõrelépésnek nevezte a nõk jogainak védelme érdekében, hogy az Országgyûlés a nyáron elfogadta a büntetõ törvénykönyv módosítását, megalkotva a kapcsolaton belüli erõszak büntetõjogi tényállását.

A gyermekek jogainak védelmével kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a tárca 2013-at a gyermekáldozatok védelmének és a gyermekbarát igazságszolgáltatásnak szentelte, továbbá zárószavazás elõtt áll egy, a gyermekek büntetõjogi védelmét megerõsítõ jogszabálytervezet.

Az idõsek jogainak védelmével kapcsolatban az áldozatsegítõ programokat emelte ki.

A fogyatékossággal élõkrõl szólva pedig arról beszélt, hogy az eddigi kizáró rendelkezések felülvizsgálata során - az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint - 2012. január 1. óta több mint 1300 gondnokolt választójogi korlátozását oldották fel. Hozzátette: ez az érintettek húsz százaléka. Az új polgári törvénykönyv hatálybalépése utáni öt évben pedig minden gondnokolt esetében felülvizsgálják a korlátozást.

Az LMBT-közösség szempontjából arról szólt, hogy az új büntetõ törvénykönyv a közösség tagja elleni erõszak tényállásában szigorúbban rendeli büntetni a nemi irányultság és a nemi identitás alapján szervezõdött csoportokkal szemben elkövetett bûncselekményt.

Az állampolgári jogok közül a választójogi változásokat emelte ki, elsõsorban a határon túl élõ magyarok szavazati jogát.

A Századvég kutatási eredményei

Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója azt ismertette, hogy kétezer ember megkérdezésével lefolytatott felmérésük szerint az emberek 98 százaléka tartja fontosnak vagy nagyon fontosnak az emberi jogokat. A kutatás arra irányult, hogy feltérképezze, mennyire ismerik, mennyire tartják fontosnak az emberek az emberi jogokat.

A megkérdezettek 69 százaléka tudott megnevezeni legalább egy emberi jogot, második említésre 1152, harmadik említésre 786 érdemi válasz érkezett.

A kutatás azt is igazolta, hogy a válaszadók nem vagy nem kizárólag az alaptörvényben rögzített, illetve az alkotmányjog-tudományi értelemben kiemelt státusú emberi jogokat tudják megnevezni. Erre példaként említette, hogy míg a válaszok alapján a legtöbben az emberi méltósághoz és az élethez való jogot említették, a második helyen a tulajdonhoz és a lakhatáshoz való jogot, addig a harmadik helyen egyéb, nagyobb csoportba nem rendezhetõ jogok szerepelnek. Ilyen például az egészség, az adatvédelem, a gyerekjog, a családjog. Ezt klasszikus szabadságjogok, így a véleménynyilvánítás szabadsága, a szabadsághoz való jog, továbbá a lelkiismereti és vallásszabadság követi.

Az ENSZ Közgyûlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta.