Ezt mondta el a Kossuth Rádióban  az Emberi Erõforrások Minisztériumának illetékes fõosztályvezetõje. Mindenki megnyugodhat, aki attól fél, hogy a közétkeztetés jövõ évi megreformálása után szegényesebb lesz a kínálat, kevésbé finom ételek kerülnek az étlapra – mondta a Napközben keddi adásában Kissné Horváth Ildikó, az Emberi Erõforrások Minisztériuma egészségpolitikai fõosztályának vezetõje. A tisztségviselõ szerint jövõre is össze lehet állítani olyan étlaptervet, amivel elégedettek lesznek a fogyasztók. Az rémhír, hogy eltûnik a menzákról a rántott hús vagy a túrógombóc. A tervek szerint jövõ szeptemberben hatályba lépõ rendelet egyebek mellett a bõ zsiradék használatát korlátozza, így az valóban nem lesz lehetséges, hogy valaki mindennap olajban tocsogó rántott húst adjon a menzáján. Más, egészségesebb módon elkészítve azonban nincs akadálya ennek a fogásnak sem.

A Magyar Hírlap múlt hétfõi számában azt írták, a közétkeztetés reformja az egészséges táplálkozás irányába tett elsõ lépésként csökkenti az ételek só-, cukor-, és zsírtartalmát, de több fehérjét, zöldséget és gyümölcsöt ír elõ.A lap írása szerint a Magyar Közétkeztetõk Szövetsége támogatja az Emberi Erõforrások Minisztériumának közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi elõírásokról szóló rendelettervezetét. Tettinger Antal, a szervezet elnöke a lapnak elmondta: közös érdek, hogy a rászorulók asztalára egészséges ételek kerüljenek. Hozzátette: a rendeletet kísérleti jelleggel néhány helyen már bevezették, így a hatálybalépés elõtt kiküszöbölhetõk az esetleges hibák. A tervezet szerint visszaszorítanák a hagyományos só és a cukor használatát.

Tettinger Antal a Kossuth Rádió mûsorában azt mondta, az eddigi tapasztalatok alapján látható, hogy menzán is lehet egészségesen fõzni, úgy, hogy a tradicionális ízek is megmaradjanak. A szövetség törekvése, hogy minél nagyobb arányban magyar termékek kerüljenek az asztalra. A szervezet hasznosnak tartana egy olyan termelõi értékesítõi szövetkezeti formát is, amely révén meg lehet oldani, hogy õstermelõk árui bekerüljenek a közétkeztetésbe. Kissné Horváth Ildikó elmondta, a minisztérium is támogatja, hogy lehetõség szerint nagy számban használjanak fel a menzákon magyar termékeket, ám annál, hogy hazai vagy külföldi az áru, fontosabb szempont az, hogy egészséges vagy sem – tette hozzá a fõosztályvezetõ.

A szakértõ egyetért azzal, hogy vissza kell szorítani az úgynevezett "három fehér port" a lisztet, a cukrot és a sót illetve a zsírt az élelmiszerekben, hiszen köztudott, hogy a lakosság egészségi állapotának az egyik legmeghatározóbb kockázati tényezõje a táplálkozás, megfelelõ élelmiszerekkel viszont nagyon sok betegség megelõzhetõ. A rántott hús is felkerülhet az étlapra, ha egészségesen, minimális olajjal van elkészítve - hangsúlyozta a Magyar Közétkeztetõk Szövetségének elnöke. Az is fontos a szakember szerint, hogy egy-egy étel milyen gyakran kap helyet a kínálatban, a rendelet ezt is meghatározza majd. A szövetséget is azért hozták létre, hogy a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi EMI -rendelettel kapcsolatban hangot tudjanak adni a véleményüknek. Több észrevételüket meghallgatták és azok be is kerültek a rendelet-tervezetbe.

Januártól ismét szigorodnak a szabályok

Se szeri, se száma azoknak az újságcikkeknek, amelyek az elmúlt években tevezett menzareform kísérletekrõl szólnak. Szinte minden kormány zászlajára tûzte-tûzi az egészséges táplálkozás megvalósítását a közétkeztetésben, ám a programok, akciók csak ideig-óráig tartanak. Egy idõre felkerül a heti étlapra például a brokkolikrémleves, a párolt csirke, zöldségekkel, s desszert gyanánt a sütõtök, ám sok gyerek fenntartással fogadja az új ízeket. Hiába, aki otthon megszokta az erõsen fûszeres, zsíros ételeket, a gyakori tésztafogásokat, az nehezen barátkozik meg a kalóriában és ízekben szerényebb változattal.

Bárhogy is van, minden hasonló törekvést méltányolni kell, elvégre az egészséges fogások tálalása még mindig hasznosabb, mint az ehetetlen, agyonsózott „mindentbele levesek”, netán a zsíros szaftban úszó, mócsingos húsból készült pörköltek, szétfõtt spagettivel körítve. Reform ide, reform oda, a szülõk változatlanul sokat panaszkodnak arra, hogy a gyerekek rendre farkaséhesen érkeznek haza az iskolából, az óvodából, arra hivatkozva, hogy a menzai koszt kevés és ehetetlen.

Az Emberi Erõforrások Minisztériumának „menzaügyi rendelete” a tervek szerint egyszer s mindenkorra rendet tesz a közétkeztetés frontján. Jövõ évtõl még szigorúbban szabályozzák, hogy mennyi kalóriát és mennyi cukrot kaphat az, aki nap mint nap a tömegétkeztetés élvezõje, vagy áldozata. A rendelet szinte teljes egészében számûzi az étlapról a cukros dolgokat. Ezentúl példul nem lehet fõételként édességet kiadni, azaz lõttek a mákos, diós tésztának, a kakaós cukorral meghintett tejberizsrõl nem is beszélve. Leáldozik a pudingporból tákolt vaníliasodónak, a tojásporból készült piskótatésztának is. Csak olyan desszert kerülhet a tányérra, ami legalább 1/3 részben tejet vagy gyümölcsöt tartalmaz. A közétkeztetés újabb reformja csökkenti az ételek só-, cukor-, és zsírtartalmát, és jóval több fehérjét, zöldséget és gyümölcsöt ír elõ. A kérdés az, hogy egy átlagos menzai konyhán rendelkezésre állnak-e az újításhoz szükséges feltételek.

Januártól italként csak ásvány-, vagy ivóvizet és teát szabad kiadni, a cukros üdítõ és a nem gyümölcs alapú szörp végleg tilos lesz. Érdekesség, hogy hat éves kor fölött viszont édesítõszerrel is szabad élelmiszert készíteni, mivel állítólag a gyerekek így kevésbé híznak el. A töltött káposztára és a túrós tésztára a rendelet értelmében nem szabad tejfölt tenni, azt csak ételkészítésnél lehet használni, feltétként tehát nem. Jó hír viszont, hogy ezentúl több lesz a zöldség és a gyümölcs. Azoknak a gyerekeknek, akik naponta háromszor esznek az iskolában, ezentúl két adag gyümölcsöt vagy zöldséget kell kapniuk.

Hús is többször kerül majd az asztalra: a bölcsõdések kivételével minden korosztálynak kell majd húst „állati fehérjét” kapnia valamelyik fõétkezés részeként. A legkisebbek pedig minimum egy kisétkezésben kell, hogy ilyesmit kapjanak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal több menzát is megvizsgált Budapest környékén. A szakemberek megnézték, milyen ételeket kapnak az üzemi konyhában étkezõ gyerekek és felmérték, mennyi kerül a szemétbe a különbözõ alapanyagokból. A krumplinak például 60 százaléka a moslékban végzi, szinte holtversenyben a „karottás rizzsel’, ahol ez az arány 56 százalék. A levesek több mint felét is ki kellett önteni.