Amikor cukros vagy sok keményítõt tartalmazó élelmiszereket fogyasztunk, nemcsak testünket „tápláljuk”, de a szánkban lévõ plakkokat is. A dentális plakk fõként baktériumokat, szénhidrátokat és fehérjéket tartalmazó vékony, filmszerû lepedékes képzõdmény, amely a szájüregben lévõ kemény felszíneken (fogakon, implantátumokon vagy protéziseken) alakul ki.

A plakkokban lévõ savképzõ baktériumok a szájba kerülõ cukrokat vagy keményítõket bontani kezdik, a folyamat melléktermékeként pedig beindul a fogszuvasodást elõidézõ savképzõdés. A folyamatos szénhidrát - és sav - támadás hosszú távon károsítja a fogzománcot, és fogszuvasodást vagy fogkõképzõdést eredményez. A dentális plakkokban emellett olyan baktériumok is találhatók, amelyek kellemetlen szájszagot, fogínygyulladást és a fogágy megbetegedését idézik elõ.

A fogak ellenségei

Nem meglepõ tehát, hogy az édességek, ezen belül leginkább a ragacsos nyalókák vagy cukorkák kiemelt pusztítást végeznek a szájban. A szakemberek azt javasolják, hogy ha már mindenképpen édességet kívánunk, válasszuk a szánkból gyorsan „kiürülõ” termékeket, és kerüljük a cukorkákat, nyalókákat vagy karamellákat, amelyeket sokáig lehet majszolni.

Ha ráadásul gyakran szopogatunk élénk színû cukorkát (ami a nyelvünket is színesre festi), ne csodálkozzunk, ha hosszabb távon a fogunk is elszínezõdik tõlük. A csokoládé ugyan édességnek számít, de a fogakra gyakorolt hatását illetõen ellentmondóak az eredmények: a jó minõségû, legalább 70 százalék kakaótartalmú étcsokoládé, úgy tûnik, nem olyan káros, mint a többi édes finomság.

Szintén kiemelt veszélyt jelentenek a fogakra nézve a magas keményítõtartalmú élelmiszerek, amelyek apró darabkái beragadhatnak a fogak közé. Idetartoznak a chipsek, a sült krumpli vagy a fehér kenyér, így ezek fogyasztása után mindenképpen érdemes fogat mosni. A gyermekek és tizenévesek fogproblémáinak hátterében a leggyakrabban a cukros üdítõk állnak, mert a cukor mellett az üdítõkben lévõ foszforsav és citromsav hatványozott terhelést jelent a fogzománcnak.

Végül szintén hozzájárulhat a fogszuvasodás kialakulásához az alkoholfogyasztás, de sok gyógyszer is tartalmaz a fogzománcot károsító összetevõt. Ha az általunk szedett gyógyszerek esetleg fokozzák a szájban a savképzõdést, érdemes fluoridtartalmú szájvízzel öblögetni a fogzománc erõsítése és az ásványi anyagok pótlása érdekében.

A „jófiúk”: tejtermékek, zöldségek és tea

A magas rosttartalmú zöldségek és gyümölcsök tisztító hatásúak, mivel fokozzák a nyálelválasztást. A megfelelõ nyáltermelés helyes szájápolási szokásokkal párosulva a lehetõ leghatékonyabb természetes védelem az ínybetegségek és a fogszuvasodás ellen. A tejtermékek, például a tej, a natúr joghurtok és a kemény sajtok szintén fokozzák a nyálelválasztást, a bennük lévõ kalcium és foszfor pedig mérsékli a fogak ásványianyag-veszteségét, ezáltal csökkenti a fogszuvasodás kockázatát.

A fekete és a zöld teában lévõ jótékony polifenolok megölik vagy ártalmatlanítják a dentális plakkokban lévõ baktériumokat, így megakadályozzák a szaporodásukat és a savtermelést. Bár a tea mindenképpen védi a fogak egészségét, esztétikai bosszúságot azért okozhat: fõként a fekete tea komoly színezõ hatással bír, ezért az, aki fehér fogakra vágyik, ne vigye túlzásba a teafogyasztást. Szintén fogbarát választást jelentenek a cukormentes rágógumik és a fluoridtartalmú élelmiszerek – például fluoridos ásványvizek, izotóniás italok, gabonapelyhek.

A helyes szájhigiéné

A fogkímélõ étrend mellett a helyes szájhigiéné is elengedhetetlen: naponta legalább kétszer mossunk fogat, és egyszer használjunk fogselymet is. Étkezés után segíthet, ha vizet iszunk, vagy a szánkat alaposan kiöblítjük. Cukros ételeket nassolás helyett inkább egy fõétkezés részeként fogyasszunk, az étel- és italfogyasztások között pedig legalább két órát várjunk, hogy a nyál kifejthesse tisztító hatását.