Az adenozin szerepét vizsgálták az immunsejtek, a gyulladási sejtek, az ereket kibélelõ endothelsejtek és a rákos sejtek között a daganatképzõdés során kialakuló bonyolult kölcsönhatásokban. Az eredményeiket összegzõ tanulmány a rangos Nature Reviews Cancer címû folyóiratban látott napvilágot.

"A rák olyan összetett betegség, amelyet a daganatos sejteken belüli és kívüli folyamatok egyaránt szabályoznak" – emelte ki az mta.hu-nak a kutatásokat irányító Haskó György, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének tudományos fõmunkatársa. Mint kifejtette, az adenozin egy õsi extracelluláris, azaz hatását a sejtközi térben kifejtõ jelátvivõ molekula. Élettani szerepét elsõként Szentgyörgyi Albert írta le, és a vegyület azóta is az orvosbiológiai kutatások érdeklõdésének homlokterében áll, a közelmúltban pedig több tanulmány is bizonyította, hogy az adenozin-jelátvitel döntõ szerepet játszik a rák kialakulása során végbemenõ, sejten belüli és kívüli folyamatok szabályozásában.

"A Nature Reviews Cancer címû folyóiratban megjelent áttekintõ tanulmányunk azt tárgyalja, hogy az adenozin és receptorai miként szabályozzák az immunsejtek, a gyulladási sejtek, az endothel- és a rákos sejtek közötti bonyolult kölcsönhatásokat a daganatos betegség kialakulása során" – mondta el Haskó György. Szerzõtársai közül ketten - Luca Antonioli és Corrado Blandizzi - a Pisai Egyetem kutatói, Pacher Pál pedig a washingtoni Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) részlegvezetõje.

Ismertetése szerint számos bizonyíték létezik arra, hogy az adenozin jelentõs szabályozó tényezõ az úgynevezett autokrin és parakrin kémiai jelátvitelben. A kémiai kommunikáció elsõ formájánál a jelátvivõ anyag "címzettje" a vegyületet kibocsátó sejt, amely önmagát "értesíti", hogy mekkora a kiürülõ anyag koncentrációja és aktivitása. Parakrin jelátvitel esetében a kibocsátott hírvivõ anyag a forrás közelében, de már nagyobb körzetben terjed szét, és üzenetét csak azok a sejtek fogják, amelyeknek az adott molekulára érzékeny receptoraik (jelfogóik) vannak. Az adenozin mennyisége normális körülmények között a sejteket körülvevõ szövetnedvekben, az intersticiális folyadékban igen alacsony, ugyanakkor felhalmozódása figyelhetõ meg a daganatok mikrokörnyezetében és más kórélettani folyamatokban, például oxigénhiányos állapotban (hypoxia), ischaemiánál, gyulladásokban vagy trauma esetén. "Az adenozin a sejtközi térbe kerülve vészjelzõként viselkedik: aktiválja a célsejteken a receptorokat, és olyan válaszreakciókat indít be, amelyek célja a szöveti homeosztázis, állandóság helyreállítása" – mutatott rá Haskó György.

Magyarázata szerint egy akut sérülés után az extracelluláris térben felhalmozódó adenozin védõ hatást fejt ki: megóvja a sejteket és a szöveteket a túlzott gyulladási és immun-válaszreakciók okozta károsodástól. Emellett támogatja a gyógyulási folyamatokat elõsegítõ, önszabályozó immunválasz kialakulását is. Ugyanakkor a tartósan magas adenozinkoncentráció károsíthatja a szöveteket, mivel elnyomhatja az immunválaszt (immunszuppresszió), vagy olyan szüntelen sebgyógyulási folyamatot indít be, amely végül fibrózishoz, a kötõszöveti sejtek felszaporodásához vezet.

Az adenozin tartós felhalmozódása a tumor közvetlen környezetében és a szomszédos kötõszövetekben (a stromában) kedvez a daganat növekedésének. Több tényezõ együttes hatására egyrészt csökkent immunitású (immunszuppresszált) közeg alakul ki, ami megakadályozza, hogy a szervezet immunrendszere kilökje a tumort, másrészt a tartósan emelkedett adenozinszint elõsegíti a véredényképzõdést, az angiogenezist.

A vegyület szerepet játszik a szerveket felépítõ szövetek, a parenchyma sejtjeinek regulációjában is: szabályozza szaporodásukat (proliferáció), "szakosodásukat" (differenciáció) és programozott halálukat (apoptózis). Ugyanilyen szerepet játszik az adenozin a rákos sejtek szabályozásában is. Így a jelátvivõ anyag amellett, hogy hatással van a stromára, ami indirekt módon kihat a daganatképzõdés folyamatára, a tumorok növekedését és az áttétek kialakulását is befolyásolja azáltal, hogy közvetlenül a rákos sejteken fejti ki hatását.

"Az adenozin nem csupán passzív terméke az olyan, a rák során kialakuló kóros folyamatoknak, mint a szöveti hypoxia, az ischaemia és a nekrózis, hanem képzõdésének mértéke a tumorsejtekben bekövetkezõ genetikai változások révén aktívan emelkedik is. Számos tumorsejt jellemezhetõ olyan megváltozott anyagcserével, ami elõsegíti az adenozin képzõdését, illetve csökkenti a bomlását, így a vegyület végsõ soron hozzájárul a daganat kialakulásához, növekedéséhez és az áttétek kialakulásához" – emelte ki Haskó György.