Az gyed extra bevezetésével az édesanyák a gyermekük megszületése után ha akarnak, dolgozhatnak, és továbbra is megkapják a juttatásokat, jogosultak maradnak a gyed és a gyes összegére. Az új támogatási rendszernek kedvezõ hatása lesz a foglalkoztatásra is - hangzott el. Az anyák döntésük szerint akár rész -, akár teljes munkaidõben is elhelyezkedhetnek, így nem kell hosszú idõre kiesniük a foglalkoztatásból. Az egészségügyben például óriási segítséget jelent, ha az édesanyák hetente legalább egy napot dolgoznak – hangsúlyozta a fideszes országgyûlési képviselõ.

Hozzáfûzte: a családtámogatási rendszer, a kedvezmények azt a célt szolgálják, hogy megállítsák a lakosságszám csökkenését, amely egyébként egész Európára jellemzõ. Ösztönözni kell az elsõ gyermek megszületésének „elõbbre hozását” is; tavaly az édesanyák 54 százaléka 30 éves kor felett, vagy késõbb vállalta az elsõ gyermeket. Ha a családokban késõbbi életkorban születik meg az elsõ gyermek, a szülõk nehezebben vállalják a második, vagy éppen a harmadik gyermeket - magyarázta.

Rigó Csaba kormánymegbízott a „diplomás gyed-re” hívta fel a figyelmet, amelynek értelmében az édesanya, aki a szülést megelõzõ két évben felsõfokú képzés nappali tagozatán két félévet teljesített, a gyermek egyéves koráig jogosult a gyedre. Késõbb tovább folytathatja a tanulmányait, gyermeke hároméves koráig gyest kap, amely a minimálbér 70 százalékát jelenti.

Beszélt arról is, hogy a munkahelyvédelmi akciótervre mintegy 3 milliárd forintot fordított a kormány. Az év elsõ felében nõtt a 25 év alattiak és a szakképzetlenek foglalkoztatása, valamint bõvült a gyeden lévõ kismamák - akár rész-, akár teljes munkaidõs foglalkoztatása is. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében nyújtott kedvezmények 30 ezer kisgyermekes szülõ foglalkoztatását, ezen keresztül megélhetését tudta a kormány segíteni, a jövõben pedig az eddiginél nagyobb adókedvezményt kapnak a kisgyermekes édesanyákat foglalkoztató munkaadók – fûzte hozzá a kormánymegbízott.