Egyre több országban használnak mûanyag, pontosabban polimer bankjegyeket. Brunei, Új Zéland, Vietnam, Kanada, Malajzia, Izrael, vagy Románia után tegnap jelentette be a Bank of England, azaz a brit jegybank, hogy 2016-tól átállnak a polimer bankókra. A szigetországban a legnépszerûbb, 5 és 10 fontos papírpénzeket (pontosabban nem papír, hanem gyapot - ez a magyar bankjegyek alapanyaga is) cserélik elsõként. A mûanyag pénzt természetesen nem úgy kell elképzelni, mint egy bankkártyát, elsõ ránézésre a hagyományos bankjegyre hasonlít, igaz, más a tapintása, máshogy (szinte egyáltalán nem) gyûrõdik, és általában vékonyabb is.

Miért jobb a polimer bankjegy, mint a "hagyományos" papírpénz?

A Bank of England tanulmánya három fõ érvet említ a mûanyag bankjegyek mellett:

- Biztonságosak: sokkal nehezebb hamisítani õket, mint a papírpénzt, leginkább a különleges, hétköznapi emberek számára elérhetetlen nyomdatechnológia miatt.

- Tartósak: a hagyományos papírpénzek gyártása költséges, viszonylag könnyen elszakadnak, rongálódnak. Egy polimer bankjegynek az sem árt, ha kimossuk, sõt, sokáig megõrzi színét, jelzéseit. Bár gyártásuk költségesebb, hosszabb távon mindenképp megéri a használatuk.

- Tisztábbak: felmérések szerint pénzeink sok baktériumot hordoznak (természetesen azért, mert sok kézben megfordulnak). A mûanyag bankók ebben a versenyben is jobban teljesítenek.

Papír helyett mûanyagból készülnek az angol bankjegyek 2016-tól-jelentette be a Bank of England. Ezzel Nagy- Britannia lesz a legnagyobb gazdaság, amely mûanyag alapú bankjegyeket használ majd. A polimer, amelybõl az új pénzek készülnek majd, egyfajta mûanyag, amely jóval tartósabbá teszi a bankjgyeket, így akár akkor sem eshet bajuk, ha véletlenül a mosógépben kimossák õket. A pénzjegyek ezenkívül sokkal kevésbé koszolódnak papírból készült társaiknál.

A mûanyag pénz bevezetésérõl nyilvános konzultációt tartottak, és a felelõsök 87 százaléka elfogadta annak tervét. Elõzetes becslések szertin az új rendszer bevezetésével mintegy 100 millió fontos megtakarítás érhetõ el egy évtized alatt, méghozzá azért, mert a polimer bankjegyek kétszer annyi idõ alatt, hat év alatt használódnak el, mint a sima papírpénzek.

Elõször az ötfontos bankjegynek lesz új gúnyája, legkorábban 2016-ban, majd egy évvel késõbb a tízfontosoknak. Az ötfontoson Winston Churchill egykori brit miniszterelnök arcképe lesz látható, a tízfontoson pedig a 19. századi lányregényírók sztárja, Jane Austen. A bankjegyek másik oldalára továbbra is II. Erzsébet királynõ arcképét nyomtatják majd.

Az új bankjegyek elõnyei között tartják számon, hogy nehezebb õket hamisítani, köszönheteõen többek között a rajtuk lévõ átlátszó ablaknak is. A polimer bankjegyeket elõször Ausztrália vezette be 1988-ban, és ma már több mint 20 országban használják õket.


Nálunk mikor lesz?

Magyarországon jelenleg nincs napirenden a papír alapanyagú bankjegyek felváltása polimer bankjegyekre - tájékoztatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mint írták, a polimer bankjegyek néhány országban évek óta jelen vannak ugyan, mégis a világ jegybankjainak meghatározó többsége továbbra is a papír alapú, esetleg papír-mûanyag kombinációjú bankjegyek alkalmazását részesíti elõnyben (például a két "világpénz" mint az amerikai dollár, vagy az euró esetében is).

A nemzetközi kibocsátói tapasztalatok szerint a papírgyártási és nyomdaipari technológiák folyamatos fejlõdésének köszönhetõen a papír alapú bankjegyek esetében továbbra is magas fokú hamisítás elleni védettség érhetõ el, továbbá az elmúlt évek során jelentõsen növekedés volt elérhetõ a bankjegyek élettartamát illetõen, miközben elõállításuk is költséghatékony - véli az MNB.

Tulajdonképpen a miénk sem papír

A Magyar Nemzeti Bank 1997-tõl kezdte meg a jelenleg forgalomban lévõ bankjegyek kibocsátását. A bankjegyek papír alapanyaga a Diósgyõri Papírgyár Zrt.-ben készül, a bankjegyek nyomtatása a Pénzjegynyomda Zrt.-ben történik. A bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusmûvész tervezte. A bankjegypapír alapanyaga gyapot (Ez teszi lehetõvé, hogy a bankjegy kézrõl- kézre járva, hajtogatva, gyûrve is sokáig felismerhetõ és forgalomképes maradjon), alapszíne fehér, címleteinek mérete azonos (154 mm x 70 mm).

A bankjegyek a hamisítás elleni védelem biztosítása érdekében több biztonsági elemet is tartalmaznak. Ezek között vannak szabad szemmel láthatók, és olyanok is, melyek speciális segédeszköz alkalmazásával azonosíthatók. A bankjegyek tartalmaznak olyan hasonló megjelenésû biztonsági elemeket, amelyek minden címleten megtalálhatóak és olyanokat is, amelyek csak egyes címleteken kerültek alkalmazásra.