A fogmosás elsõ számú feladata az ételmaradékok, és még inkább a fogakon filmszerû réteget képezõ lepedékréteg eltávolítása. A lepedék a fogszuvasodást és fogínygyulladást okozó baktériumok melegágya. Hosszú távon a lepedékbe a nyál szervetlen anyagai is kicsapódhatnak, így létrejön a fogkõ, melynek eltávolítása már fogorvosi feladat.

Étkezés során az ételben található szénhidrátokat a szájban lévõ, fogszuvasodást okozó baktériumok savakká alakítják, a száj pH-értéke lecsökken, ez pedig gyengíti a fogzománcot. Ezek a folyamatok végsõ soron fogszuvasodáshoz vezethetnek. Azaz a fogak szempontjából is lehetõség szerint egészséges, alacsony szénhidráttartalmú étrendet válasszunk, és kerüljük az étkezések közötti nassolást. Gyerekeknek szintén inkább a fõétkezés után adjunk édességet, ami után el tud menni fogat mosni, mint hogy étkezések között kapjon desszertet.
Mikor és mennyit mossuk a fogainkat?

A szakmai ajánlások szerint legalább napi kétszer mossunk fogat, a fogmosások hossza legalább 2-3 perc legyen. Praktikus tanács, hogy a fogsorunkat képzeletben negyedekre osztva (felsõ jobb, felsõ bal, alsó jobb, alsó bal), minden egyes negyedre legalább 30 másodpercet szánjunk.

Ha magas savtartalmú ételt vagy italt fogyasztunk – ilyenek a gyümölcsök, gyümölcskészítmények, üdítõitalok, erjesztett termékek, bor -, nem javasolt fél órán belül fogat mosni, mivel a savas kémhatás által meggyengített zománc egy részét eltávolíthatjuk a fogmosás során. Ilyen esetekben vízzel való öblögetés vagy cukormentes rágó (a nyáltermelés fokozása révén) segíthet a száj pH-értékének helyreállításában.
Milyen fogkrémet válasszunk?

A szakmai ajánlások szerint a fluorid csökkenti a fogszuvasodás kockázatát, ezért érdemes jó minõségû, fluoridtartalmú fogkrémet használni. Ha azonban a száj környékén kiütések jelentkeznek, az lehet a fluorérzékenység tünete is. Ilyen esetben kérjük ki a bõrgyógyász tanácsát, és ha õ is fluorérzékenységre gyanakszik, a tüneteket meg lehet szüntetni fluoridmentes fogkrém használatával.

A fluoridtartalmú fogkrémeknél figyeljünk rá, hogy a gyerek minél kisebb mennyiséget nyeljen le belõle, általában a fogkrémen is szerepel, hogy csak egy borsónyit tegyünk a fogkeféjére. Ha a gyerek még nem tud köpni, használjunk fluormentes fogkrémet a fogmosáshoz.

Fontos a fogkefe is: válasszunk jó minõségû, puha/közepes és lekerekített sörtéjû, megfelelõ fejméretû fogkefét. A túl erõs sörtéjû fogkefe sértheti a fogínyt. A kínálat széles, és tartsuk fejben, hogy a drága, csúcsminõségû fogkefe semmit sem ér, ha nem megfelelõen gyakran és jó technikával mossuk fogainkat.
A leggyakoribb fogmosási tévhitek

Tévhit, hogy a hagyományos fogkefe ugyanolyan hatékony, mint az elektromos fogkefe.

Az elektromos fogkefe ellenzõi általában azzal érvelnek, hogy az automatikussá, rutinszerûvé teszi a fogmosást, kevésbé tudatosan, odafigyelve mossuk a fogainkat, mint ha hagyományos fogkefét választunk, és ezért nem is olyan alapos. A vizsgálatok szerint azonban hagyományos fogkefével, kiváló technikával sem érhetõ el hasonló tisztítóhatás, mint a jó minõségû elektromos fogkefékkel.

Bizonyos esetekben (pl. mozgásszervi betegségek) az elektromos fogkefe különösen nagy segítség lehet, mivel általában a feje kisebb, így jobban hozzáfér például a hátsó fogakhoz, és az intenzív körkörös tisztítóhatás érvényesülhet mindegyik fog mindhárom (rágó-, külsõ és belsõ) felületén.

Az elektromos fogkefék közül is a körkörös mozgást végzõket érdemes elõnyben részesíteni. A fogkefe fejét fel-le mozgató változatok a fogíny foggyökér felé “tolását” okozhatják, így azok nem javasoltak.

Összességében azonban mindegy, hogy hagyományos fogkefét használunk, vagy elektromosat, a lényeg a rendszeresség és a megfelelõ technika.

Tévhit, hogy a fogközkefét, fogselymet, fogzuhanyt nem szükséges mindennap használni.

A fogközkefe (interdentális fogkefe), a fogselyem és a fogzuhany is mind a nehezen hozzáférhetõ, szûk fogközök tisztítását célozzák. A szûk fogközök tisztítása – pláne nem optimális fogmosási technikával – hagyományos fogkefével elégtelen, így ott a lepedék és fogkõ megtelepedhet, mely rövidebb-hosszú távon fogszuvasodást és fogínybetegséget okozhat. Ezért javasolt ezeknek az eszközöknek a használata napi rendszerességgel.

Tévhit, hogy a szájvízzel történõ öblítés fogmosásnak minõsül.

A szájvizek antibakteriális hatásúak, így segíthetnek bizonyos fogágybetegségekben, és a kellemetlen szájszagot is megszüntethetik. Azonban közel sem annyira hatékonyak a lepedék eltávolításában, mint a fogmosás.

Tévhit, hogy a fogkefe akár évekig is jó.

A fogkefék egy idõ után elhasználódnak, a sörték széttérnek, így csökken a tisztítóhatás. Legalább három/négy havonta érdemes a csere, szükség esetén gyakrabban is. Egyes fogkefék indikátorcsíkkal is rendelkeznek, mely jelzi, ha már idõszerû a boltban új fogkefe után néznünk. A szakmai ajánlások szerint legalább évente egyszer látogassuk meg fogorvosunkat, még akkor is, ha nincsen panaszunk.