A jövõben csak azoknak a civil szervezeteknek lehet felajánlani a személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékát, amelyek elõzetesen regisztráltak az erre szolgáló nyilvántartásba.

Januártól több mint nettó ötezer forinttal, közel nettó 40 ezer forintra emelkedik az emelt összegû ápolási díj, és a kormány bevezeti a kiemelt ápolási díjat, melynek összege közel nettó 48 ezer forint lesz.

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggõ más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatban az élõmunkát terhelõ adót és járulékot érintõ módosítások is vannak.

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggõ más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatban a társasági adót és az illetékeket érintõ módosítások is vannak.

A parlamentben kedden kezdõdött az egyes adótörvények és azokkal összefüggõ más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításának általános vitája.

Egyetért az adóügyekért felelõs helyettes államtitkár és az adószakértõ abban, hogy a jövõ évi adórendszerben nincs radikális változtatás, az intézkedések a stabilitás és a kiszámíthatóság irányába mutatnak, és a családok szabadon felhasználható jövedelme nõ.

A kiskeresetûek adótörvénye a kormány jövõ évre vonatkozó jogszabálycsomagja, szinte csak adócsökkentés szerepel benne - hangsúlyozta pénteken a kormányszóvivõ és a Fidesz frakcióvezetõje.

Kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló egyezményt írt alá Magyarország Svájccal. Amint az egyezmény hatályba lép, a NAV a magyar adózók svájci jövedelmeirõl széles körben kaphat információt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken nyújtotta be az Országgyûlésnek a jövõ évre vonatkozó adótörvény tervezetét.

Adószakértõk szerint az adórendszer érdemi átalakításának végét jelzik a jövõ évi adótörvények az Országgyûlésnek benyújtott törvényjavaslat alapján.

A kormány pénteken benyújtotta a palamentnek a jövõ évi adótörvényekrõl szóló javaslatát, amely szerint 2014-tõl kiterjesztenék a családi adókedvezményt, tovább segítenék az elsõ lakáshoz jutást, és megtartanák a bankadót.

Jövõre már az egyéni járulékok, vagyis a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehetõ az eddigi családi adókedvezmény - számolt be a kormányszóvivõ a kabinet 2014-es adótörvényekkel kapcsolatos döntésérõl.

Szabadidejében buktatott le egy álpénzügyõrt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársa egy budapesti szórakozóhelyen. A valódi pénzügyõr észrevette, hogy egy magát a NAV munkatársának kiadó férfi éppen ellenõrzést végzett, de gyanús volt neki a módszer, ezért odalépett a férfihez, szolgálati igazolványával igazolta magát és ugyanerre kérte "kollégáját" is.

Összesen 70 257 vállalkozás választotta eddig az új átalányadózási lehetõséget, a kisvállalkozások tételes adóját (kata) - közölte a Pénzcentrum.hu kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Ugyan az év eleje óta jelentõsen, több mint 23 ezerrel nõtt a katások száma, még mindig jócskán elmarad az egymilliótól, amekkora réteget eredetileg megcélzott a kormány a mikro-, illetve kisvállalkozásokat megcélzó kedvezõ adózással. 

Továbbra is homály fedi, milyen formában tervezik a kormánypártok a gyermekek utáni adókedvezmény kiszélesítését, a frakcióvezetõk által közölt számok ugyanis ellentmondanak a korábban nyilvánosságra hozott elképzeléseknek.

Nem tett le a miniszterelnök a luxusáfa bevezetésérõl. Szakértõk viszont elképzelhetetlennek tartják az extra magas, 35 százalékos áfakulcs bevezetését. Így marad az újabb vagyoni típusú adó lehetõsége. Nagy kérdés azonban, hogy luxusnak számít-e például az esküvõi jegygyûrû, vagy a ballagásra ajándékozott ékszer. Az egyes vámtarifaszámokhoz tartozó termékcsoportokon belül pedig nem lehet érték alapján különféle áfakulcsokkal sújtani az egyes árucikkeket. A jelenlegi áfarendszeren belül is megvalósul az, hogy a nagyobb értékû termékek után több adót kell fizetni, hiszen a magasabb nettó árra nagyobb összegû forgalmi adó rakódik.

Nem hajlandó általánosságban figyelembe venni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Kúria ítéletét, amelyben kimondta: nem minõsül üzletszerûnek a 2012. január 1. elõtt eladott ingóságok értékesítése, ha a kapott ellenérték nem haladta meg az áfatörvényben meghatározott alanyi adómentességi határt (2008-ig évi 4 millió, 2008-tól 5 millió forint árbevételig). A legmegdöbbentõbb, hogy az adóhatóság elnöke nem a Kúria konkrét ítélete, hanem a Kúria Sajtótitkársága által kiadott, az ítélet perdöntõ fontosságú részét figyelmen kívül hagyó, hiányos tájékoztatóra hivatkozva utasított el nemrégiben egy felügyeleti intézkedés iránti kérelmet. A Pénzcentrum.hu több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy a Kúria hiányos állásfoglalást tett közzé, amely nem tartalmazza az alanyi adómentességi határig történõ ingó értékesítés megítélésére vonatkozó megállapításokat.

Nem emelhetné le a jövõben az adóhatóság szíre-szóra a folyószámlákról az adótartozásokat, amennyiben az Alkotmánybíróság figyelembe veszi az alapvetõ jogok biztosának kezdeményezését. Szabó Máté indítványozta, hogy a taláros testület semmisítse meg az adózás rendjérõl szóló törvénynek azt a passzusát, amely szerint a bankoknak akkor is teljesíteniük kell az adóhatóság által megjelölt pénzösszeg behajtását, ha egyáltalán nem mellékeli a NAV azt a jogerõs okiratot, amelyre alapozza a végrehajtást. Emiatt sérül a magánszemélyek tisztességes eljáráshoz, illetve jogorvoslathoz való joga. A pénzintézetek a hatósági átutalási megbízás adattartalmán kívül nem tudnak érdemi információt adni az ügyfeleknek arról, miért emelt le pénzt a számlájukról a NAV.

Nem kell bejelenteni az adóhatósághoz idén január elsejétõl, ha egyenesági rokonok (szülõ, gyermek, nagyszülõ, dédszülõ) bármekkora összegû ingóságot ajándékoznak egymásnak. A nem egyenesági rokonok (például tesvér, unokatestvér, nagynéni, nagybácsi) esetében viszont fennmaradt a bejelentési kötelezettség, ráadásul jelentõsen szigorodtak a tõlük kapott ajándékra vonatkozó illetékszabályok: már nemcsak a 150 ezer forintnál nagyobb értékû, ajándékba adott ingóságok, hanem az említettnél nagyobb összegû, bankon keresztül átutalt pénz után is meg kell fizetni a 18 százalékos illetéket, ellentétben a tavalyi illetékmentességgel. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) válaszolt lapunk kérdésére, miszerint valóban visszamenõlegesen illetékkel lehet-e sújtani azokat a magánszemélyeket, akik a múlt évben - például a devizahiteleik végtörlesztéséhez - nem egyenesági rokonoktól kaptak ajándékba átutalással pénzt, és azt nem jelentették be az adóhatóságnak.