A parlament ez év elején úgy módosította a Polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépésérõl szóló törvényt, hogy a közkereseti-, valamint a betéti társaságoknak nem kell csak azért módosítaniuk társasági szerzõdésüket, hogy az a Ptk.-ra hivatkozást tartalmazza, illetve, hogy módosítsák a vezetõ tisztségviselõ elnevezését - hívja fel az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az érintettek figyelmét, a csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Már most látszik, hogy az új Ptk-ban a lehetséges kitagadási okok között szereplõ durva hálátlanság fogalma örökösödési vita esetén nehéz helyzetbe fogja hozni az igényérvényesítõket és a bíróságot is – mondta a Napközben címû mûsorban Kiss Márta, a Budapest Környéki Törvényszék kollégiumvezetõje.

Az új Polgári Törvénykönyv a költségviselés, a használat, a használat ellenõrzése, a bérleti díj és a törvényes zálog kapcsán nagyrészt fenntartja a korábbi szabályokat, de komoly változásokat is végrehajt, amelyekre érdemes odafigyelni.

Az új Ptk. szerint örökbefogadás esetében is hat hétig meggondolhatja magát a vér szerinti anya. Az gyerekre váró szülõk közül többen attól félnek, hogy megszeretik a picit és elveszik tõlük, de zsarolástól is tartanak.

A Magyar Iparszövetség elnöke szerint nem baj, hogy az új Ptk. szerint a cégek vezetõ tisztségviselõi a vagyonukkal is felelnek káros döntéseikért.

A magánjogi jogviszonyok lehetõ legteljesebb körét felölelõ kódex nyolc könyvbõl áll: bevezetõ rendelkezések, az ember mint jogalany, a jogi személy - azaz civil szervezetek és gazdasági társaságok -, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog - azaz a szerzõdésekre vonatkozó szabályozás -, az öröklési jog és a záró rendelkezések.

A magánjogi jogviszonyok lehetõ legteljesebb körét felölelõ kódex nyolc könyvbõl áll: bevezetõ rendelkezések, az ember mint jogalany, a jogi személy - azaz civil szervezetek és gazdasági társaságok -, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog - azaz a szerzõdésekre vonatkozó szabályozás -, az öröklési jog és a záró rendelkezések.

Március 15-én, szombaton lép életbe az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), a kódex a magánjogi jogviszonyok lehetõ legteljesebb körét öleli fel nyolc könyvében.

A március 15-én hatályba lépõ új Polgári törvénykönyv (Ptk.), valamint az annak kapcsán született hét jelentõsebb törvénymódosítás, a magyar jogrendszert alkotó 541 törvénybõl 228-at érint - mondta Zõdi Zsolt, a jogi információk szolgáltatásával foglalkozó Opten Kft. jogi szakmai igazgatója kedden sajtótájékoztatón Budapesten.

A március 15-étõl hatályba lépõ új polgári törvénykönyv több mint ötven év után hoz új szabályozást az emberek vagyoni és személyi viszonyaiban. Az új kódex az 1960 óta hatályos törvénykönyv jelenlegi szövegének csaknem felét õrizte meg, a negyedét korrigálta, ugyanekkora részét pedig lényegesen változtatta meg vagy teljesen megújította.

Március 15-étõl hatályba lép az új Polgári törvénykönyv. A Ptk.-ba bekerült új családjogi könyv a vagyonjogi szerzõdésre helyezi a hangsúlyt, és kimondja, hogy a felek alapvetõen bármit rögzíthetnek egy ilyen megállapodásban.

A jövõ március 15-tõl hatályos új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) kapcsolódó, a gondnokoltakról, a szomszédjogról és a jogi személyek átalakulásáról szóló jogszabályokat fogadott el az igazságügyi tárca javaslatára hétfõn az Országgyûlés.