285 devizahiteles peres eljárást függeszt fel soron kívül, a mai napon a Debreceni Törvényszék és járásbíróságai. A folyamatban lévõ perek tárgya részben vagy egészben az egyoldalú szerzõdésmódosítások, illetve az árfolyamrés alkalmazását elõíró szerzõdéses rendelkezések jogszabályba ütközése, tisztességtelensége. Az ügyek bírái ma minden érintett ügyben meghozzák az eljárást felfüggesztõ végzéseket.

Kihirdették a devizahiteleseket megsegítõ elsõ törvényt, amely semmisnek mondja ki az árfolyamrést, és ahelyett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamának alkalmazását írja elõ.

Keddtõl ítélkezési szünet lesz az ország bíróságain, de a soron kívüli ügyekben, amilyenek például a devizahiteles perek, folyamatos lesz a munka – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH).

A Magyar Bankszövetség méltánytalannak tartja az Országgyûlés által pénteken elfogadott, a fogyasztói kölcsönszerzõdésekre vonatkozó, a lakossági hitelezést alapjaiban újraíró törvényt, mert úgy véli, a jogszabály olyan elveket követel meg több mint egy évtizedre visszamenõen a szigorú felügyelet alatt álló bankoktól, amelyeket eddig sem a jogalkotó, sem a felügyelõ hatóság, sem a bíróságok nem dolgoztak ki, és nem tettek ismertté.

Az Országgyûlés elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó elsõ törvényt a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerzõdéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban.

Benyújtotta a Fidesz országgyûlési képviselõcsoportja a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslat módosító indítványát szerdán, amely az elévülés részletes szabályairól rendelkezik.

Az MTI által megkérdezett elemzõk szerint a devizahitelekrõl szóló, a kormány által az Országgyûlésnek pénteken benyújtott törvényjavaslat nagyobb terhet ró majd a bankokra, mint azt korábban várták.

Az Európai Bíróság gyakorlata alapján a kormány arra törekszik, hogy a devizahitel-szerzõdések tisztességtelen feltételeinek kiküszöbölésével tartsa fenn a megkötött szerzõdéseket – olvasható a pénteken az Országgyûlés elé benyújtott törvényjavaslat általános indoklásában.

A Kúria közzétette honlapján a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerzõdések egyes rendelkezéseinek a tisztességtelensége tárgyában hozott jogegységi határozatának indoklását, e szerint az egyoldalú szerzõdésmódosítást lehetõvé tevõ kikötés akkor felel meg a világos, az érthetõ megfogalmazás és az átláthatóság elveinek, ha a szerzõdéskötéskor felmérhetõvé, az egyoldalú szerzõdésmódosítás bekövetkeztekor pedig ellenõrizhetõvé teszi a fogyasztó számára a rá nézve hátrányos szerzõdésmódosítás indokoltságát, arányát, mértékét.

A devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelõ tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerzõdés erre vonatkozó része nem érthetõ. Az egyoldalú szerzõdésmódosítás lehetõsége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött – mondta ki a Kúria hétfõi jogegységi döntésében.

Meg kell várni a Kúria döntését az új devizahitelezést érintõ jogszabály megalkotásával – mondta Gulyás Gergely fideszes országgyûlési képviselõ kedden a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában, az Alkotmánybíróság hétfõi határozatára reagálva.

Hétfõn ismét tárgyalja a kormány devizahiteles indítványát az Alkotmánybíróság, az ügy folyamatosan a testület napirendjén van, és rövidesen megszülethet a döntés - mondta Bitskey Botond, az Ab fõtitkára az MTI érdeklõdésére.

Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi teljes ülésén tárgyalt a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványáról, de még nem született meg a határozat - közölte Bitskey Botond, az Ab fõtitkára az MTI-vel.

A devizahitelek ügyében elhárult a legrosszabb forgatókönyv veszélye az MTI által megkérdezett elemzõk szerint, akik ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy fontos kérdésekben még nincs döntés.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) több jogszabály-módosítási javaslatot tett a devizahitel-szerzõdéseket érintõ peres ügyekkel összefüggésben - közölte a szervezet hétfõn közleményben az MTI-vel.

A gyûjtõszámla megszüntetését, a végrehajtások azonnali felfüggesztését, a lakóhelyhez közeli bérlakás felajánlását és a biztosítékul szolgáló ingatlan értékcsökkenésének bank általi elismerését javasolja a többi között a Civil Összefogás Fórum (CÖF).

Orbán Gábor szerint még az idén elindulhat a devizaadósok újabb mentõprogramja, és az sem zárható ki, hogy erre állami pénz is lesz; a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelõs államtitkára a Heti Válasznak azt is elmondta: az IMF-hitel végtörlesztése miatt, a tartalékok visszaépítése érdekében újabb dollárkötvény-kibocsátással kell megjelennie a nemzetközi piacokon õsszel Magyarországnak.

A bedõlõ frankhitelek és az adósságcsapda réme olyan mértékben tette óvatossá a magyar fiatalokat, hogy ma már az sem vállal kockázatot, akinek amúgy a tudása és anyagi forrása is meglenne hozzá.

2013. június 7. A bankok nem számítanak arra, hogy az árfolyamgátra jelentkezés határidejének eltörlése komoly változást hoz. Az eddigi jelentkezõk aránya – tudta meg az Azénpénzem.hu – 16 százalék és 70 százalék között szóródik. A döbbenetes különbség érthetõnek tûnik, bár az ok valószínûleg nem az, mint amire elsõként gondolnánk.

2013. május 17. A deviza jelzáloghiteleknek már csak kevesebb mint a felénél nincs (legalább kilátásban) semmilyen törlesztési probléma. A helyzet azonban még romolhat, hiszen egyre több adóst a harmadik menetben „mentenek” a bankok. Másoknál éppen mostanában nõnek meg drasztikusan a törlesztõk. Megvizsgáltuk, mi mennyit jelent.

Budapest, 2012. január 16., hétfõ (MTI) – Az Index.hu portál szerint a hétfõi kormányülésre olyan elõterjesztést készített a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amely szerint 2 százalékpontos kamattámogatást kaphatnak a közszférában dolgozók – nagyjából 53 ezer alkalmazott – a devizahiteleik végtörlesztéséhez; az elõterjesztõ NGM számításai szerint az elsõ évben 3,7 milliárd forintos költségvetési kamattámogatás mellett akár 55 milliárdos banki veszteség is keletkezhet, ennek a harmadát az állam vállalná magára.

Budapest, 2011. október 13., csütörtök (MTI) – A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint a “drasztikus” minimálbér- és garantált bérminimum-emelés kigazdálkodhatatlan a vállalatok jelentõs hányadának, és az 5 százalékos béremelési elvárás is “indokolatlan és teljesíthetetlen” a legtöbb vállalkozásnál, többszöröse a termelékenység növekedési ütemének.