A vagyonjogi szerz�d�s, mint minden vit�t megel�z� eszk�z, �vek �ta l�tezik Magyarorsz�gon is, a h�zasod�k jelent�s r�sze m�gsem k�t ilyet. Szak�rt�k szerint azonban az effajta meg�llapod�sok nem a bizalmatlans�gr�l sz�lnak, sokkal ink�bb �vatos el�retekint�sr�l.

Baj�ky G�bor �gyv�d szerint a h�zass�gi szerz�d�s nagyon �rtelmes dolog lenne, ha a felek k�tn�nek ilyet. A baj csak az, hogy ha ezt a p�r valamelyik tagja felveti, akkor a m�sik megs�rt�dik – van, aki �pp ez�rt m�r eleve nem is mer vele el�hozakodni. K�s�bb azonban ennek borzaszt� nagy �ra van – tette hozz�.

A jog�sz, aki �tven �ve praktiz�l Miskolcon, rengeteg v�l�st �s vagyonmegoszt�st n�zett v�gig. � �gy l�tja, a magyar bont�perek �ltal�ban lak�sperek, az elj�r�sok legnehezebb k�rd�se ugyanis gyakran nem a gyerekek elhelyez�se, l�that�sa, hanem az ingatlanhaszn�lat. Ha a vagyonon kell osztozkodni, az �vekig elh�z�d� perhez vezet. Az �gyv�d szerint a mai vil�gban az a legjellemz�bb, hogy a fiatalok nehezen jutnak lak�shoz, ez�rt bankk�lcs�nt, illetve sz�l�i seg�ts�get vesznek ig�nybe. Ha pedig n�h�ny �v m�lva elv�lnak, akkor a nagy keservesen megszerzett vagyon probl�m�t okoz, mert a bank egyik�ket sem engedi ki az ad�st�rsi helyzetb�l, a sz�l�k pedig k�vetelik vissza a maguk�t. Ezek az esetek elk�peszt�en bonyolult perekhez vezetnek – mondta el a Napk�zben szerdai ad�s�ban a jog�sz.

A h�zasp�rok vagyonmegoszt�s�ban �j lehet�s�geket hoz a m�rcius 15-�t�l hat�lyba l�p� �j Polg�ri t�rv�nyk�nyv (Ptk.). Eszerint m�r nem kell elv�lni ahhoz, hogy megsz�nj�n a vagyonk�z�ss�g, ami k�l�n�sen akkor j�n j�l, ha a h�zast�rsak egyike p�ld�ul elad�sodott v�llalkoz� vagy �pp szerencsej�t�k-f�gg�.

K�sa Zsuzsanna, a F�v�rosi T�rv�nysz�k tan�cseln�ke elmondta, a Ptk.-ba beker�lt �j csal�djogi k�nyv a szerz�d�sre helyezi a hangs�lyt, kimondja, hogy a felek alapvet�en b�rmit r�gz�thetnek egy ilyen meg�llapod�sban. B�r vagyonjogi szerz�d�st eddig is lehetett k�tni, de m�rciust�l a kontraktus lesz az els�dleges. Ha a felek k�z�tt szerz�d�ses rendez�s van, akkor ennek megfelel�en kell a vagyoni viszonyaikat majd esetleg elsz�molni – a szerz�d�s�k lesz maga a t�rv�ny. A t�rv�nyes vagyonjogi rendszer csak akkor l�p be, ha a feleknek vagy nincs szerz�d�s�k, vagy a kontraktusuk bizonyos k�rd�sekre nem terjed ki.

Reg�sz M�ria �gyv�d szerint a h�zass�gi szerz�d�sek n�pszer�s�ge az �j Ptk. hat�lyba l�p�se ut�n sem fog megn�ni, mert az tov�bbra is kicsit fura lesz, ha valaki a le�nyk�r�n a gy�r� mell� egy pap�rt is ad, amely arr�l sz�l, hogy a feleknek nincs k�z�k egym�s vagyon�hoz. Emellett azok, akik k�t�ttek szerz�d�st, ut�lag �gy l�tj�k, nagyon j�l tett�k. Sokan a sz�l�k hat�s�ra mennek bele egy ilyen meg�llapod�sba, magukt�l nem k�t�ttek volna h�zass�gi szerz�d�st. Az �gyv�d szerint az egy�bk�nt j� hivatkoz�s lehet, hogy „anyu akarja, �s m�sk�pp nem h�zasodhatunk”.

K�sa Zsuzsanna hozz�tette, h�zass�gi vagyonjogi szerz�d�st nem csak az esk�v� el�tt, hanem az �letk�z�ss�g ideje alatt is lehet k�tni.