Glattfelder B�la fideszes eur�pai parlamenti k�pvisel�, mint az Ak�c-koal�ci� nagyk�vete, k�sz�nt�j�ben kiemelte: az egy�ttm�k�d�k legfontosabb teend�je annak megakad�lyoz�sa, hogy az Eur�pai Uni� betilthassa az ak�cot (a t�m�ban kor�bban megjelent cikk�nket a linken olvashatja). Az err�l sz�l� vit�k a k�vetkez� �vre is �th�z�dhatnak, s ezzel p�rhuzamosan az �v m�sodik fel�ben megkezd�dik az uni� erd�szeti strat�gi�j�r�l sz�l� dokumentum vit�ja is – eml�keztetett.

Az id�n janu�rban l�trej�tt, szakmai �s �rdekv�delmi szervezeteket, tudom�nyos m�helyeket �s fels�oktat�si int�zm�nyeket t�m�r�t� Ak�c-koal�ci� c�lja a hungarikumm� nyilv�n�t�s mellett, hogy fell�pjen azokkal az uni�s �s hazai t�rekv�sekkel szemben, amelyek az ak�c korl�toz�s�t, esetleges kiirt�s�t eredm�nyezhetik.

A k�pvisel� felid�zte, hogy az ak�cot t�mad�k szerint az ak�c �nmag�ban is vesz�lyes, mint nem �shonos n�v�ny. „Ezt a logik�t c�folj�k a mai al��r�k, akik k�z�tt egyetemi karok, tudom�nyos kutat�int�zetek �s sz�mos �rdekk�pviselet szerepel” – mutatott r�, hozz�t�ve, hogy a tudom�ny �s a k�zv�leked�s ki�ll az ak�c mellett.

Gyuricza Csaba, a SZIE Mez�gazdas�g- �s K�rnyezettudom�nyi Kar�nak d�k�nja megnyit�j�ban arra h�vta fel a figyelmet, hogy senki nem akarn� sz�m�zni p�ld�ul Hollandi�b�l a termesztett tulip�nt, vagy a haz�nkban szint�n nem �shonos kukoric�t, rozst, zabot, �szi b�z�t.

A feh�r ak�c alapvet�en a magyarok f�ja – mondta. Hozz�tette, az eur�pai �sszter�leten bel�l az ak�c�llom�nynak t�bb mint a fele Magyarorsz�gon tal�lhat�, �s fontos szerepet t�lt be haz�nkban t�bb ter�leten is. A d�k�n eml�keztetett arra, hogy ha p�ld�ul az 1700-as �vekben nem telep�tik be, akkor az Alf�ld bizonyos r�szei m�ra teljesen elsivatagosodtak volna. A p�nteki esem�nnyel kapcsolatban hangs�lyozta, hogy a hungarikumm� v�l�s �s a k�z�s fell�p�s jelent�s mun�ci�t adhat ak�r a hazai, ak�r az uni�s d�nt�sek meghozatalakor.

Ifj. Hubai Imre, a Nemzeti Agr�rgazdas�gi Kamara aleln�ke a Nak.hu k�rd�s�re hangs�lyozta: a feh�r ak�cnak nincs term�szetes k�rtev�je. A sov�ny talajon is gy�keret ereszt, sz�razs�gt�r�, hat�sos a talajer�zi� ellen, cs�kkenti a kl�mav�ltoz�s hat�sait. Az ak�cerd�ben otthonra tal�l sz�mos n�v�nyi �s �llati �letk�z�ss�g, ezzel a biol�giai soksz�n�s�g fenntart�s�t szolg�lja.

Gazdas�gi haszna kiemelked�, a vid�k „keny�rad� f�ja”, t�bb sz�zezer vid�ki munkahely fenntart�ja. J� �s olcs� t�zifa, kem�ny t�rzs�b�l k�sz�lnek �vsz�dok �ta a legjobb sz�l�kar�k, oszlopok, ker�t�selemek. Els�rend� tulajdons�gait a b�toriparban is haszn�lj�k, az organikus �p�t�szetben haszn�lt hajl�tott-r�tegelt, l�tsz� �p�letfa alapanyaga is ak�c.

Vir�ga �s k�rge gy�gyszer-alapanyag, kiv�l� m�hlegel�. A hazai m�ztermel�s t�bb mint 80 sz�zal�k�t ak�cvir�gb�l gy�jtik a m�hek, az ak�c visszaszorul�s�val t�bb ezer magyar csal�d meg�lhet�se forog kock�n. Az ak�c �l�ter�let�nek korl�toz�sa s�lyos k�rokat okoz a hazai m�hpopul�ci�ban, ami a mez�gazdas�gi termel�s biztons�g�t vesz�lyezteti.

Ifj. Hubai Imre hozz�tette: a kamara �ll�spontja szerint az ak�c v�delme �sszeur�pai �rdek, ez�rt megkeresi �s k�z�s fell�p�sre �szt�nzi az Eur�pai Erd�tulajdonosok Sz�vets�g�t (CEPF), az Eur�pai Fagazdas�gok Sz�vets�g�t, illetve a t�m�ban �rintett szlov�k, rom�n �s bolg�r agr�rszervezeteket.

A hungarikumm� nyilv�n�t�si k�relemhez m�sok mellett a Nemzeti Agr�rgazdas�gi Kamara, az Orsz�gos Magyar M�h�szeti Egyes�let, az Orsz�gos Erd�szeti Egyes�let, a SZIE, a Nyugat-magyarorsz�gi �s a Debreceni Egyetem, a Magyar Gazdak�r�k �s Gazdasz�vetkezetek Orsz�gos Sz�vets�ge csatlakozott, valamint k�zjegy�vel l�tta el Glattfelder B�la.