Erre a a NAT m�dos�t�sa lehet�s�get ad, �m hi�nyoznak a vil�gos �tmutat�sok, k�vetelm�nyek – mondta a Nyelvtud�s�rt Egyes�let eln�ke, Rozgonyi Zolt�n a Napk�zben p�nteki ad�s�ban.

Az els� idegen nyelv oktat�sa legk�s�bb az �ltal�nos iskola negyedik �vfolyam�n kezd�dik. A Nemzeti alaptantervet (NAT) �rint� korm�nyrendelet m�dos�t�sa szerint amennyiben az els�, m�sodik, harmadik �vfolyamon az idegennyelv-oktat�sban k�pzett pedag�gus alkalmaz�sa megoldhat�, �s az iskola pedag�giai programja erre lehet�s�get ad, akkor az oktat�s m�r ezen �vfolyamokon is megkezdhet�. Az els� v�laszthat� idegen nyelv az angol, a n�met, a francia vagy a k�nai lehet.

Nyelvtud�s�rt Orsz�gos Nyelvoktat�si �s Nyelvvizsg�ztat�si Szakmai Egyes�let szerint is j�, ha a nyelvtanul�s megkezd�s�re m�r az �ltal�nos iskola els� h�rom oszt�lya is lehet�s�get k�n�l – persze, csak akkor, ha az ehhez sz�ks�ges felt�teleknek az adott tanint�zm�ny megfelel. �gy v�lik azonban, hogy olyan tanmenetet �s oktat�si strat�gi�t kellene kidolgozni, melynek seg�ts�g�vel a di�kok k�z�piskolai tanulm�nyaik v�g�re legal�bb egy idegen nyelvb�l t�nylegesen el�rhetik a k�v�nt szintet.

Ehhez kapcsol�dott az egyik Kossuth R�di�ba elhangzott sz�l� v�lem�nye, aki arra panaszkodott, hogy fi�t az �ltal�nos iskol�ban csup�n alapfok� nyelvvizsg�val rendelkez� tan�r tan�totta angolra. A sz�l� szerint ez „ciki”, illetve „nulla’. Egy m�sik, a Napk�zben p�nteki ad�s�ban nyilatkoz� sz�l� szerint a l�ny�nak nyolcadikos kor�ban magasabb szint� nyelvvizsg�ja volt, mint a nyelvtan�r�nak.

A budapesti VI. ker�leti V�r�smarty Mih�ly �ltal�nos Iskola igazgat�ja, Rak� J�zsef azonban azt hangs�lyozta, a di�koknak rettenetesen nagy munka az iskola, ez�rt egy kisgyerekn�l nem tartja fontosnak, hogy m�r az elej�n nyelv�r�kat tartsanak neki, szerinte el�g negyedikben megkezdeni az idegen nyelvek oktat�s�t.

Rozgonyi Zolt�n, a Nyelvtud�s�rt Egyes�let eln�ke a Napk�zben p�nteki ad�s�ban azt mondta, val�ban nem szabad er�ltetni a korai nyelvoktat�st, �m a sz�l�k r�sz�r�l ellenkez� ir�ny� nyom�s nehezedik az iskol�kra. �ppen ez�rt fontos a korai nyelvtanul�s felt�teleinek szab�lyoz�sa.

Ahhoz, hogy ez a fajta oktat�s el�rje a c�lj�t, a gyerekek �letkor�hoz, terhelhet�s�g�hez igazod� r�vid idej� �s min�l gyakrabban tartott foglalkoz�sok sz�ks�gesek. Ez a szakasz az idegen nyelvvel val� bar�tkoz�sr�l kell, hogy sz�ljon, arr�l a kisgyerekek sz�m�ra furcsa, �j jelens�gr�l, hogy ugyanazokat a dolgokat eg�szen m�sk�pp – idegen nyelven is – el lehet mondani.

�ppen ez�rt az iskola els� n�h�ny �v�ben m�g biztosan nem j�n el az ideje a nyelvtan elmagyar�z�s�nak. Nincs helye ebben az id�szakban a sz�dolgozatoknak sem, kisgyerekekkel ilyet �ratni „borzalom”. Ilyen fajta sz�monk�r�sek eset�n nagyon „j�” es�ly van r�, hogy a gyerek, mire a harmadikat befejezi, ut�lni fogja az idegen nyelvet. Ek�zben �pp az ellenkez�je lenne a c�l, hiszen a motiv�ci� alapfontoss�g� az idegen nyelvek elsaj�t�t�s�ban – hangs�lyozta a Nyelvtud�s�rt Egyes�let eln�ke.

Rozgonyi Zolt�n elmondta m�g, egy 2009-es felm�r�s szerint az �ltal�nos iskol�k t�bb mint fele foglalkozott m�r els� �s m�sodik oszt�lyban idegennyelv-oktat�ssal, tov�bbi negyed�k pedig tervezte. A szakember szerint pozit�vum, hogy a NAT m�dos�t�sa lehet�s�get ad az �letkor saj�toss�gait, a terhelhet�s�get, a gyerekek teljes tanul�si folyamat�t szem el�tt tart� m�dszerek alkalmaz�s�ra, �m �gy l�tja, a szab�lyoz�s emellett nem fogalmaz meg vil�gos �tmutat�sokat, k�vetelm�nyeket.