A tudom�ny gyerekcip�ben j�r az alv�s �s az �lmok szerep�nek meg�rt�s�ben, egyel�re m�g az alapk�rd�sekre is hi�nyoznak a v�laszok. A mai napig nincs egy�ntet� v�lasz p�ld�ul arra, hogy egy�ltal�n mi�rt alszunk, mi�rt �lmodunk, illetve, hogy b�rnak-e b�rmif�le jelent�ssel az �lmaink. Ugyancsak rejt�ly, hogy egyesek mi�rt eml�keznek szinte minden reggel az �lmaikra, m�g m�sok szinte soha.
Egy francia kutat�csoport �vek �ta erre a k�rd�sre keresi a v�laszt. Legfrissebb kutat�suk szerint az �lmaikra rendszeresen eml�kez�kn�l az agy k�t kiemelt ter�lete, – a medi�lis prefront�lis agyk�reg �s a tempor�lis �s pariet�lis lebenyek hat�rter�lete -, �brenl�tben �s �lomban is sokkal akt�vabb, mint az �lmaikra rendszerint nem eml�kez�kn�l. A tempor�lis �s pariet�lis lebenyek hat�rter�lete a k�ls�, valamint a bels� (testb�l �rkez�) inform�ci�k feldolgoz�s��rt felel�s agyter�let. (A kutat�sba egyr�szt olyanokat vontak be, akik hetente legal�bb �tsz�r eml�keztek az �lmaikra, m�sr�szt olyanokat, akik havonta csak k�r�lbel�l k�tszer tudtak �lmot felid�zni �bred�s ut�n. A r�sztvev�k agyi aktivit�s�t pozitron emisszi�s tomogr�fi�val m�rt�k.)
Aki t�bbet meg�bred, t�bb �lomra eml�kszik
A m�r eml�tett francia kutat�csoport egy kor�bbi vizsg�lata kimutatta, hogy azok, akik gyakrabban eml�keznek az �lmaikra, a hangokra is intenz�vebben reag�lnak mind az alv�s, mind az �brenl�t sor�n. A k�s�rletben a r�sztvev�ket nev�k�n sz�l�tott�k olyan hanger�vel, amelyre a t�bbs�g jellemz�en nem �bred fel alv�s k�zben. Az �lmaikra eml�kez�k a hangra gyakrabban �bredtek fel, illetve agyuk intenz�vebben reag�lt, mint az �lmaikra nem eml�kez�k.
Val�sz�n�leg a hangokra val� nagyobb �rz�kenys�ggel is magyar�zhat�, hogy az �lmaikra eml�kez�k egy �jszaka sor�n t�bbsz�r �brednek meg – igaz, ezek jellemz�en olyan �bred�sek, amelyekre reggel nem eml�kez�nk. A kutat�sok szerint az �lmaikra eml�kez�k egy nyolc �r�s alv�s sor�n k�r�lbel�l 30 percet t�ltenek �bren, m�g a nem eml�kez�k csak �tlagosan 14 percet. Az �brenl�t pedig az�rt fontos az �lmokra val� eml�kez�s szempontj�b�l, mert egy �lomra gyakorlatilag csak akkor eml�kez�nk, ha ut�na r�gt�n meg�bred�nk, �s elkezdj�k tudatosan felid�zni – egy�bk�nt pillanatok alatt elillan.
Hogyan eml�kezhet�nk �lmainkra?
Egy teljes alv�si ciklus k�r�lbel�l m�sf�l �ra, �jszak�nk�nt 5-6 ciklust j�runk be. Minden ciklus �t f�zisb�l �ll: az els� f�zis, amikor az �brenl�tb�l �tker�l�nk az alv�s �llapot�ba, a k�vetkez� f�zisban lelassul a l�gz�s�nk �s a sz�vver�s�nk. Ut�na k�vetkezik a 3. �s a 4. f�zis, amelyek az alv�s legm�lyebb szakaszai, v�g�l az �t�dik f�zis az �gynevezett REM-alv�s, azaz a gyors szemmozg�ssal, �lommal j�r� szakasz. Nyolc �ra alv�s sor�n �sszesen k�r�lbel�l 90-100 percet t�lt�nk az �loml�t� f�zisban.
Az alv�s els� ciklusaiban az �lomszakasz m�g r�videbb, a legels�ben n�ha csak 5 perc, hajnalban, reggelente azonban m�r 45-60 perces is lehet az �lomf�zis. Az els�, r�vid �lmokra szinte k�ptelens�g eml�kezni, �bred�skor rendszerint a reggeli hossz� �lmaink r�szleteire eml�kez�nk. Ez�rt, ha valaki �jszak�nk�nt csak 5-6 �r�t alszik, pont a hossz� REM-f�zisokt�l fosztja meg mag�t, ez�ltal pedig cs�kkenti annak az es�ly�t, hogy b�rmire is eml�kezzen �lmai k�z�l. Egy�bk�nt is megfigyelhet�, hogy �lmainkra ink�bb akkor eml�ksz�nk, amikor agyunk kipihent. Azaz, aki szeretne eml�kezni �lmaira, a legfontosabb, hogy aludja ki mag�t rendszeresen.
A kutat�k szerint az is megfigyelhet�, hogy azok eml�keznek jobban az �lmaikra, akiket azok jobban �rdekelnek, azaz van bels� motiv�ci�juk �lmaik megismer�s�re. A t�bbs�gn�l viszont az �lmod�s �llapota legink�bb ahhoz hasonl�that�, mint amikor egy aut�p�ly�n r�juk a kilom�tereket: nem okoz nagy er�fesz�t�st, nem ig�nyel koncentr�ci�t, ez�rt k�zben nem is figyel�nk igaz�n. A k�s�rletek szerint azonban, ha valakinek az �rdekl�d�s�t felkeltik az �lmai, �s �nhipn�zissal, medit�ci�val tren�rozni kezdi mag�t arra, hogy megjegyezze �ket, egyre t�bb �lm�ra kezd eml�kezni.
�lomeml�kek �breszt��r�val
A tudatos �lmod�s szak�rt�i szint�n aj�nlanak m�dszert arra, hogy megtanuljunk eml�kezni �lmainkra. Az eml�kez�s egyik fontos felt�tele, hogy r�gt�n az �lomf�zis ut�n �bredj�nk fel. Ezt el�rhetj�k p�ld�ul �gy, hogy a v�rhat� elalv�sunk idej�hez k�pest felh�zzuk az �breszt��r�t 4,5 �ra m�lv�ra. Ekkor j� es�llyel �pp egy �lomf�zis v�g�n lesz�nk. Amikor fel�bredt�nk, pr�b�ljuk meg min�l r�szletesebben felid�zni �lmunkat, tudatos�tsuk a t�rt�net�t, hangulat�t, szerepl�it, majd lehet�s�g szerint �rjuk is le r�viden, egy�bk�nt j� es�llyel reggelre csak t�red�k�re fogunk eml�kezni. Elk�pzelhet�, hogy az elalv�sunk ut�n 4,5 �ra m�lva m�gsem �lomf�zisban vagyunk, ilyenkor h�zzuk fel az �r�t 90 perccel k�s�bbre (ilyen hossz� egy �jabb alv�si ciklus), �s pr�b�ljunk visszaaludni. 90 perc m�lva pedig felh�zhatjuk az �r�t �jabb 90 perccel k�s�bbre.
Ezzel a m�dszerrel az alv�s 4,5., 6. �s 7,5. �r�j�ban pr�b�ljuk elkapni az �lmainkat. Az �breszt�sekkel hozz�szoktathatjuk magunkat, hogy egy-egy �lomf�zis v�g�n meg�bredj�nk, �s �lmainkat tudatos�tsuk. Fontos, hogy �bred�s ut�n csak az �lmunk felid�z�s�re koncentr�ljunk, ha ugyanis hagyjuk, hogy egy�b gondolatok is bet�rjenek tudatunkba, p�ld�ul a napi teend�ink, az �lmok elvesznek. �rdekess�g, hogy a kutat�sok szerint a 10 �v alatti gyerekek kevesebbet �lmodnak, mint a feln�ttek. Egy vizsg�lat szerint a kisgyerekek a REM-f�zisnak csak 20 sz�zal�k�ban �lmodnak, a jelens�g okai egyel�re nem ismertek.