Ezeket az �si tan�t�sokat m�r a tudom�ny is al�t�masztjaForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-03-28 18:33:44 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/11376
Címkék: Bihari h�rek, pszichol�gia, l�lek, �letm�d
A r�gi b�lcseknek igazuk volt, legal�bbis a l�lek �s a test egy�ttgy�gy�t�sa ter�n. A modern tudom�ny a g�nek szintj�n igazolta vissza ezeket.

Aki m�soknak seg�t, mag�val is j�t tesz, �s arra is van m�r bizony�t�k, hogy tov�bb �l, aki megv�ltoztathatatlannak fogadja el azt, amire nincs r�hat�sa.

 

M�soknak seg�teni �letben tart. S�t, t�mogatja az eg�szs�g meg�rz�s�t is

A g�r�g filoz�fia k�tf�le boldogs�gr�l besz�l: a hedonizmus az �let �rz�ki �r�meinek �lvezete, a m�sik pedig az eudaimonia, ami a boldogs�gnak az a form�ja, amely az er�nyes �letb�l, a j� cselekedetek gyakorl�s�b�l, valamint a magasabb rend� ide�kra val� t�rekv�sb�l fakad. A g�r�g�k szerint a hedonizmus n�veli az �r�m�rzetet, �s cs�kkenti a f�jdalmat, hat�sa azonban �tmeneti. Az emberi l�t igazi c�lja szerint�k az eudaimonia.

Az amerikai North Carolina Egyetem kutat�i egy k�zelm�ltbeli kutat�sban azt vizsg�lt�k, hogy a k�tf�le boldogs�g hogyan hat az eg�szs�gre. Azt tal�lt�k, hogy b�r mindkett� n�veli a boldogs�gszintet, az ut�bbi er�teljesen t�mogatja az immunrendszert is. A k�tf�le boldogs�g ugyanis elt�r� g�nkifejez�d�si programot aktiv�l a szervezetben.

A kutat�s szerint azokn�l, akiknek az �nc�l� �lvezethajszol�s jelenti a boldogs�g legf�bb forr�s�t, magas a gyullad�skelt� g�nek kifejez�d�s�nek szintje, �s alacsony a v�rusellenes g�nexpresszi�. Ezzel szemben azokn�l, akik az �let �rtelm�t egy magasabb c�l megval�s�t�s�ban l�tj�k, alacsony a gyullad�sokat okoz� g�nkifejez�d�s, m�g az antivir�lis �s antitest-g�nexpresszi� magas szint�.

 

Az akupunkt�ra vissza�ll�tja a szervezet egyens�ly�t

A hagyom�nyos k�nai gy�gy�szat szerint a testet l�thatatlan energiarendszer h�l�zza be, �s a betegs�gek az energia�raml�s elakad�saib�l keletkeznek. Az akupunkt�ra seg�ts�g�vel azonban a test kiemelt pontjain hozz�f�rhet�nk az energiah�l�hoz, �s k�ls� seg�ts�ggel (t�kkel) vissza�ll�that� a kiegyens�lyozott energia�raml�s. A nyugati orvostudom�ny nem hisz az energiacsatorn�kban, de egy, az Archives of Internal Medicine c�m� belgy�gy�szati szaklapban k�z�lt friss tanulm�ny szerint az akupunkt�ra hat�kony a migr�n, valamint az �z�leti gyullad�s �s m�s kr�nikus f�jdalmak enyh�t�s�ben.

 

Ahhoz, hogy n�vekedj�nk, sz�ks�g van a k�z�ss�g t�mogat�s�ra

A buddhista tan�t�sok egyik kulcseleme, hogy a boldog, kiteljesedett �lethez sz�ks�g van a k�z�ss�ghez val� tartoz�sra is. Az amerikai North Carolina Egyetem �s a Brigham Young Egyetem kutat�sa szint�n al�t�masztja, hogy az eg�szs�ges t�rsas kapcsolatok, illetve a k�z�ss�gi �let meghosszabb�tja az �let�nket. A 148 tanulm�ny metaanal�zis�vel – k�zvetve 300 ezer r�sztvev� bevon�s�val – k�sz�lt vizsg�lat szerint a t�rsas kapcsolatok hi�nya jobban n�veli a hal�loz�s kock�zat�t, mint a mozg�shi�ny vagy az elh�z�s.

 

A tajcsi sz�mos, �regs�ggel j�r� betegs�g t�neteit cs�kkenti

T�bb tanulm�ny is meger�s�tette, hogy a mozg�smedit�ci�nak is nevezett tajcsi sz�mos �regkori betegs�gre gy�gyszer. Seg�t t�bbek k�z�tt az �z�leti gyullad�s, a csontritkul�s, valamint a sz�v- �s �rrendszeri panaszok kord�ban tart�s�ban.
A medit�ci� cs�kkenti a stresszt, �s seg�t a bels� b�ke megteremt�s�ben

Ismert, hogy a medit�ci� seg�t az elme lecsendes�t�s�ben, n�veli a tudatoss�g �s az �bers�g szintj�t, �s nem mellesleg j�t�konyan hat testi folyamatainkra is. A modern tudom�ny az elm�lt �vekben fokozatosan felt�rta e hat�sok fizikai h�tter�t.

A Harvard Orvosi Egyetem kutat�sa szerint a medit�ci� hat a stressz-szintet, valamint az immunrendszert befoly�sol� g�nek m�k�d�s�re. Amikor a Harvard Egyetem kutat�i nagy stresszben �l� embereknek receptre j�g�t �s medit�ci�t �rtak fel, n�h�ny h�t ut�n a gyakorlatoknak sejtszint� hat�suk volt. A sejtekben javult mind a mitokondri�lis energiatermel�s, mind az energiafelhaszn�l�s. Ismert tov�bb� az is, hogy a medit�ci�s technik�k sikeresek a magas v�rnyom�s, valamint az ismeretlen eredet� medd�s�gek kezel�s�ben is.

 

Az egy�tt�rz�s az �rtelmes �let kulcsa

A tibeti buddhista hagyom�nynak k�zponti eleme a szeretetmedit�ci� (vagy m�s n�ven metta). Az amerikai Emory Egyetem kutat�i tudom�nyos eszk�z�kkel t�masztott�k al�, hogy a tibeti szeretetmedit�ci� rendszeres gyakorl�sa seg�t az emberi kapcsolataink meger�s�t�s�ben: jobban tudjuk m�sok arckifejez�s�t k�dolni, er�teljesebben �rz�kelj�k a k�r�l�tt�nk l�v� bar�tok, k�z�ss�g erej�t, t�mogat�s�t, tudatosabb� v�lunk emberi kapcsolatainkban, valamint az �let�nket �rt�kesebbnek �s �rtelmesebbnek fogjuk tal�lni.
Elfogadni azt, amire nincs r�hat�sunk: meghosszabb�tja az �letet

Ugyancsak a buddhista tan�t�sok szerint, amit nem tudunk megv�ltoztatni, tanuljuk meg elfogadni, �s ez�ltal m�rs�kelhetj�k a szenved�s�nket. K�l�n�sen igaz ez az id�sekre. Az ausztr�liai Deakin Egyetem kutat�sa szerint azok az id�sek, akik el tudj�k fogadni, hogy id�vel r�szorulnak m�sok t�mogat�s�ra, �s csorbul a f�ggetlens�g�k, tov�bb �lnek, �s boldogabbnak is vallj�k magukat. A tanulm�ny szerint az, hogy egy id�s ember mennyire tudja elfogadni a megv�ltoztathatatlant, kulcsfontoss�g� a h�tral�v� �vek sz�m�t tekintve.

 

A legf�bb, amire sz�ks�g�nk van, az a szeretet

Minden b�lcs tan�t�s vallja, hogy a boldog, �rtelmes �let alapja a szeretet. A Harvard Egyetem kutat�i egy 75 �ven kereszt�l folytatott kutat�sban szint�n erre jutottak. A grandi�zus vizsg�lat 268 f�rfi �let�tj�t k�veti, rendszeresen meginterj�volj�k �ket szem�lyes fejl�d�s�kr�l, �rt�keikr�l, valamint c�ljaikr�l. Az eredm�nyek szerint a legt�bb boldogs�g a szeretettel teli emberi kapcsolatokb�l fakad.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!