A Space.com �rport�l �ssze�ll�t�sa szerint az egyik legelk�peszt�bb v�ltoz�s az, hogy a testmagass�g t�bb mint h�rom sz�zal�kkal is n�het az �rben. Hosszabb ideig tart� s�lytalans�g eset�n ugyanis a gerincoszlop enyh�n megny�lik. A F�ldre t�rt�n� visszat�r�s ut�n n�h�ny h�nap telik el, m�g az �rhaj�sok visszanyerik eredeti magass�gukat.

Jellemz� tapasztalat az asztronaut�k k�r�ben, hogy a F�ldre visszat�rve gyakran elejtenek t�rgyakat. T�bb h�napos s�lytalans�g ut�n nem k�nny� �jra megszokni, hogy az elengedett t�rgyak nem lebegnek, hanem a f�ldre zuhannak.

A vil�g�rben nincs sz�ks�g az izmokra test tart�s�hoz. Az asztronaut�k izmai az els� napokt�l elkezdenek ehhez alkalmazkodni, �s megkezd�dik az izomt�meg le�p�l�se. Ennek elker�l�s�hez egy �rhaj�snak napi k�t �r�t is kell edzenie.

A m�sik gyakori probl�ma a csonts�r�s�g cs�kken�se. Ennek elker�l�s�hez is folyamatos edz�sre van sz�ks�g, az �r�llom�son k�t fut�pad �s k�t szobaker�kp�r �ll rendelkez�s�re. Testmozg�s hi�ny�ban ugyanis havonta ak�r egy sz�zal�kkal is cs�kkenhet az asztronaut�k csonts�r�s�ge.

Nem l�tnak majd �lesen a Marson?

F�ldi k�r�lm�nyek k�z�tt a testfolyad�k egyenetlen�l oszlik el az emberi testben: a gravit�ci� miatt a legnagyobb mennyis�gben az als� v�gtagokban �sszpontosul. Az �rben ez pont ford�totva t�rt�nik, a folyad�k a fels� testf�lbe �ramlik. Az els� hetekben a fej megduzzad, a l�bak azonban v�konyak lesznek a folyad�k�trendez�d�s miatt. Kis id� eltelt�vel viszont a test hozz�szokik az �j k�rnyezeti viszonyokhoz, �gy a puffad�s elt�nik.

Az �rben n� a gerincvel�i folyad�k nyom�sa is, �s val�sz�n�leg ezzel magyar�zhat�, hogy sok �rhaj�snak romlik az �lesl�t�sa az �rben (ez az �r�llom�son dolgoz�k 60%-�ra jellemz�). Egyel�re nem lehet megmondani, hogy m�g hosszabb k�ldet�sek, p�ld�ul egy Mars-utaz�s sor�n mennyivel lesz s�lyosabb ez a probl�ma.

A sug�rz�s a f� probl�ma

Az �lmatlans�g tal�n az egyik leggyakoribb probl�ma az �rben, amellyel szinte minden asztronauta szembes�l. Ennek egyik oka, hogy az �rhaj�sok sokszor sz�molnak be f�nyvillan�sokr�l, mik�zben pihenni pr�b�ln�nak. Ezek a villan�sok val�j�ban a kozmikus sug�rz�s miatt alakulnak ki. Az �rb�l, illetve a Napb�l �rkez� nagyenergi�j� r�szecsk�k az �r�llom�st eltal�lva m�sodlagos sug�rz�sokat ind�tanak el, ami sug�rterhel�st jelent a szervezet sz�m�ra. A kozmikus sug�rz�st�l a f�ldfelsz�nen a l�gk�r is v�d benn�nket, az �r�llom�son, 400 kilom�ter magasan ez m�r teljesen hi�nyzik. Az �r�llom�son val� tart�zkod�s idej�nek f�leg ez a probl�ma szab hat�rt.

M�g vesz�lyesebb lesz a helyzet, ha sor ker�l a bolyg�k�zi emberes �rutaz�sokra (egy kisbolyg�hoz, illetve a Marshoz), mert itt m�r a m�sodik v�d�pajzson, a felsz�nt�l 500 kilom�terre kezd�d� sug�rz�si �vezeten (van Allen-�v) is k�v�lre ker�lnek majd az �rhaj�sok. Ez�rt mindenk�ppen v�deni kell majd �ket, f�leg er�s naptev�kenys�g idej�n. A NASA most dolgozza ki a hosszabb ideig tart� �rrep�l�s biztons�gi alapelveit, ennek keret�ben 2015-ben egy�ves k�ldet�st hajt v�gre az �r�llom�son egy amerikai �s egy orosz �rhaj�s (a jelenlegi f�l�ves helyett).