El�sz�r �rtett�k meg, mit mond egy delfinForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-04-17 11:28:32 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/11694
Címkék: Bihari h�rek, besz�d, kommunik�ci�, intelligencia, �llat, delfin
A delfinek szoci�lisan fejlett l�nyek, �rz�seiket hanggal �s mozg�ssal is k�pesek kifejezni. A kutat�k �vtizedek �ta pr�b�lj�k megfejteni, hogy a kommunik�ci�juk mennyiben hasonl�t az ember�hez, �s rendelkeznek-e saj�t nyelvrendszerrel.

Egy delfinkutat� azt �ll�tja, hogy el�sz�r siker�lt leford�tania delfinhangot emberi nyelvre, egy k�l�n erre a c�lra fejlesztett speci�lis ford�t�eszk�z seg�ts�g�vel. Egy ilyen tolm�csg�p nagy seg�ts�get jelentene a delfinek kommunik�ci�j�nak tanulm�nyoz�s�ban.

A delfin �s az ember k�z�tti kapcsolatfelv�telt m�r az 1960-as �vekt�l pr�b�lj�k el�rni k�pek �s hangok seg�ts�g�vel. Denise Herzing, a Vad Delfin Projekt igazgat�ja 1985 �ta tanulm�nyozza egy floridai delfincsapat hangjelz�seit, kapcsolatrendszer�t �s szok�sait. Kutat�s�nak leg�jabb c�lja az, hogy az �llatok saj�t hangjelz�seit felhaszn�lva kapcsolatot� teremtsen a delfinekkel: jellemz� angol szavakat pr�b�l megtan�tani nekik a delfinkommunik�ci�ra jellemz�, mesters�gesen kital�lt f�tty�kkel �s csetteg�sekkel.

Herzing m�g egy kor�bbi k�s�rlet sor�n egy �ltala kital�lt delfinf�ttyre ford�totta az angol sargassum sz�t. Ez egy olyan h�n�rfaj, amit j�t�kszerk�nt szoktak odaadni a b�v�rok a delfineknek. A jelz�st gyakran elism�telte az �llatoknak.

2013 augusztus�ban, az �ltala fejlesztett, delfinjelz�seket ford�t� g�p tesztel�se k�zben a tanulm�nyozott delfincsapat �ppen Herzing cs�nakja k�r�l j�tszott. Az egyik delfinf�ttyre a kutat�ra szerelt k�sz�l�k reag�lni kezdett. A jelz�st a szerkezet angol nyelven sargassum-nak ford�totta. Herzing is azonnal r�ismert a sz�ra, amelyet kor�bban � tan�tott az �llatoknak.


K�s�rletek a kapcsolatteremt�sre

Nem ez volt az els� eset, hogy kommunik�lni pr�b�ltak ezekkel a v�zi eml�s�llatokkal. 1990-ben p�ld�ul a Honoluluban tal�lhat� Kewalo Basin Tengeri Eml�s Laborat�rium kutat�ja, Louis Herman pr�b�lkozott kapcsolatba l�pni a delfinekkel. A k�s�rlet sor�n a fogs�gban tartott �llatoknak olyan mesters�ges nyelvrendszer haszn�lat�t tan�totta, amelynek seg�ts�g�vel k�pesek voltak meg�rteni k�l�nb�z� szimb�lumokat. A szavakat �s utas�t�sokat k�zjelekkel kommunik�lt�k a kutat�k. Legnagyobb megd�bben�s�kre a delfinekkel kapcsolatos eredm�nyek hasonl�ak voltak a f�eml�s�kn�l (gorill�k, csimp�nzok, bonob�k) tapasztaltakhoz, a delfinek k�pesek voltak t�bb mint sz�z k�l�nf�le sz�t is fejben tartani. Az is meglepet�st okozott, hogy ugyanazokat a szavakat haszn�lva a delfineknek k�l�nb�z� parancsokat lehetett adni, amelyeket az �llatok hib�tlanul teljes�tettek. Ez a kommunik�ci� azonban egyir�ny� volt, a delfinek nem tudtak inform�ci�t k�zvet�teni az emberhez.

K�tir�ny� kommunik�ci�ra ir�nyul� k�s�rleteket Herzing �s munkat�rsai m�r 1998 �ta v�geznek. Az els� ilyen pr�b�lkoz�s egyszer� szimb�lump�ros�t�son alapult: a kutat�k mesters�ges hangokat hoztak l�tre, majd hagyt�k, hogy a l�trehozott hangokat a delfinek n�gy nagy k�ppel p�ros�ts�k �ssze. A rendszer sikeres volt, mert �ltala az �llatok meg tudtak fogalmazni az emberek fel� bizonyos k�r�seket – p�ld�ul h�n�rt k�rhettek j�t�khoz. A m�dszer m�k�d�k�pess�g�nek ellen�re a kutat�k szerettek volna olyan kommunik�ci�s eszk�zt l�trehozni, amellyel sokkal term�szetesebb m�don besz�lgethetnek az �llatokkal.
Tolm�csg�p delfinekhez

Ez a sz�nd�k vezetett a CHAT (Cetacean Hearing and Telemetry) 2011-es kifejleszt�s�hez, amelyet a m�r kor�bban eml�tett 2013-as esetn�l teszteltek. A k�sz�l�k fejleszt�s�ben r�szt vett Thad Starner mesters�gesintelligencia-fejleszt� is, aki egy�ttal a Google Glass szem�veg tervez�s�nek egyik vezet� szakembere. Amikor a kutat�k a delfinekkel inform�ci�kat szeretn�nek k�z�lni, a mellkason hordozhat� berendez�s k�l�nb�z� s�pol� hangokat ad ki az �llatok fel�. Ezeket a hangokat a kutat�k mesters�gesen fejlesztett�k ki, a delfinhangok mint�j�ra. A rendszer �ltal kiadott hangjelz�seket t�rs�tj�k azokkal a kell�kekkel (k�t�l, h�n�r), amelyeket a kutat�k haszn�lnak a delfinekkel folytatott j�t�k k�zben.

Miut�n az �llat v�laszolt, a k�sz�l�k r�gz�ti a delfin �ltal kibocs�tott hangokat. A tal�lm�ny szoftvere k�pes arra, hogy bonyolult algoritmusok haszn�lat�val kisz�rje a h�tt�rzajokat, valamint meghat�rozza a delfin �ltal kibocs�tott hang keletkez�s�nek ir�ny�t �s sz�g�t. A CHAT nagyj�b�l 30 m�teres k�rzetben k�pes �rz�kelni a delfinhangokat, amelyeket a rem�nyek szerint azonnal le is ford�t majd angol nyelvre. Ennek els� sikeres l�p�se volt a kutat�k szerint a fent eml�tett h�n�ros eset.

Nem kiz�r�lag a delfinek kutat�s�ban haszn�lnak ilyen m�dszereket. Michael Coen, a Wisconsin-Madison egyetem biostatisztikusa p�ld�ul feh�rarc� gibbonok (Hoolock leuconedys) kommunik�ci�j�nak elemz�sekor 27 k�l�nb�z� gibbonh�v�st tudott megk�l�nb�ztetni egy CHAT-hez hasonl� technik�val.
K�telyek

B�r Herzing nagy rem�nyeket f�z a CHAT-hez, vannak, akik k�telkednek a k�s�rletsorozat sikeress�g�ben. A 2013-as eredm�nyt az elm�lt egy �vben nem siker�lt megism�telni.

Justin Gregg, a Delfin Kommunik�ci�s Projekt egyik kutat�ja �gy v�li, nincs elegend� bizony�t�k a delfinek kommunik�ci�j�nak fejletts�g�re, �s val�sz�n�leg csak t�rgyak jel�l�s�re vagy lelki�llapotuk kifejez�s�re haszn�lj�k hangjukat. Szerinte a delfinek magas intelligenci�ja csak legenda, ami egy sokat kritiz�lt neurol�gushoz, John Lillyhez k�thet�. Lilly t�bb vitatott k�s�rletet is folytatott, t�bbek k�z�tt LSD-t adott a delfineknek, hogy kommunik�ci�jukat hat�konny� tegye.

Herzing szerint azonban ink�bb technol�giai probl�m�k h�tr�ltatj�k a delfinek kommunik�ci�j�nak m�lyebb megismer�s�t, �s koll�g�ival jelenleg azon dolgozik, hogy a CHAT magasabb frekvenci�j� hangokat is �rz�kelni tudjon. Ez ut�bbi az�rt is fontos, mert a delfinek ak�r 200 kilohertzes hang kiad�s�ra is k�pesek (�sszehasonl�t�sk�pp: az ember hall�s�nak fels� hat�ra 20 kilohertz). A kutat�k els� eredm�nyeiket m�jusban fogj�k ismertetni Firenz�ben, a 39. International Conference on Acoustics, Speech, and Signal Processing nev� szakmai konferenci�n.

A delfinek a fogascetek k�z� tartoz� v�zi eml�s�llatok. �tven fajukat ismerj�k, amelyek h�t csal�dba sorolhat�k. Csoportokban �lnek, amelyek 40 egyedet foglalnak magukba. Szoci�lisan fejlettek, k�z�sen, prec�zen �sszehangolva vad�sznak a zs�km�nyukat jelent� halakra. A n�st�ny �vente egyszer sz�l, borj�t 10-12 h�napos vemhess�g ut�n hozza a vil�gra. Visszhang alapj�n t�j�koz�dnak, a hangot a fej�k el�ls� r�sz�n tal�lhat� k�pz�dm�ny seg�ts�g�vel bocs�tj�k ki. A legismertebb delfinfaj a palackorr� delfin (Tursiops truncatus) eset�ben meg�llap�tott�k, hogy egyedi f�ttyjelek sorozat�t haszn�lj�k egym�s azonos�t�s�ra �s az egym�s k�z�tti kommunik�ci�ra.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!