A k�tezres �vek k�zep�t�l folyamatosan emelkedik a k�szp�nz szerepe a gazdas�gban. A GDP-hez viszony�tva 7% k�r�l ingadoz� k�szp�nz�llom�ny el�bb 8% f�l� emelkedett, majd 2010-t�l meredekebb p�ly�ra v�ltott, �s 2014 els� negyed�v�nek v�g�n m�r a 11%-ot k�zel�ti. A n�veked�sben a f�szerepet az j�tssza, hogy az alacsony kamatszint mellett egyre kev�sb� k�lts�ges a k�szp�nz tart�sa, a bet�tekben tartott p�nz folyamatosan apad. Feltehet�, hogy ezen k�v�l a tranzakci�s illet�k �s az ingyenes k�szp�nzfelv�tel is ebbe az ir�nyba tereli a gazdas�gi szerepl�ket. �m hogy ez milyen m�rt�kben j�rul hozz�, hogy az 1994-es szintre emelkedett vissza a gazdas�g GDP-ar�nyos k�szp�nzig�nye, azt nem tudni pontosan.

Az egyre nagyobb k�szp�nzig�nyt �rtelemszer�en egyre t�bb bankjeggyel lehet kiel�g�teni. Ezzel p�rhuzamosan jellemz�en a k�szp�nz egyre nagyobb h�nyada jelenik meg a legmagasabb c�mlet form�j�ban. Ennek egyik nyilv�nval� oka az infl�ci�, ami az �rszintet egyre magasabbra tolva n�veli a 20 ezer forintos ir�nti ig�nyt. Nem csak a nomin�lis, hanem a re�lj�vedelem emelked�se is n�veli a keresletet De�k Ferenc "arck�pe" ir�nt, hiszen a dr�g�bb term�kek ir�nti fogyaszt�s n�vekszik, illetve a k�szp�nzben tartani k�v�nt megtakar�t�s is emelkedik (dac�ra, hogy enn�l nem nagyon van rosszabb �rt�k�rz� forma).

Tekintve, hogy imm�r 14. �ve a 20 ezer forintos a legnagyobb forgalmi c�mlet, ad�dik a k�rd�s: nem lehet, hogy m�r sz�ks�g lenne nagyobb �rt�k� bankjegyre? Ennek vizsg�lata nyilv�n sok szempont figyelembe v�tel�t ig�nyli, de kiindulhatunk azokb�l a felvet�sekb�l, amelyeket 2001-ben, a 20 ezer forintos forgalomba hozatalakor fogalmazott meg a jegybank. (Ezek az �rvek term�szetesen k�zvetve legink�bb k�lts�gszempontokra vezethet�k vissza. Egyr�szt a nagyobb c�mlettel kevesebb bankjegy is elenged� a k�szp�nzig�ny kiel�g�t�s�re. M�sr�szt alacsony �rt�k� c�mletek mellett egy id� ut�n annyira megn� a bankjegyek forg�si sebess�ge, hogy azok hamar t�nkremennek, nagy p�tl�si k�lts�get jelentve az MNB-nek.)


A 20 ezer forintos bankjegyet 2001 febru�rj�ban, csup�n n�gy �vvel a t�zezres megjelen�se ut�n vezette be a jegybank. "A forgalom ig�nyli a jelenlegin�l magasabb c�mlet� bankjegyet, hiszen a t�zezerforintos 1997. �vi bevezet�se �ta eltelt id�szakban a brutt� hazai term�k (GDP) foly� �ron jelent�sen n�tt, ezzel p�rhuzamosan a gazdas�gban l�v� k�szp�nz�llom�ny nagym�rt�kben, t�bb mint 50 %-kal b�v�lt." - �llt akkor a jegybank k�zlem�ny�ben. Az az�ta eltelt �vek alatt a fent megjel�lt k�t mutat� v�ltoz�sa nagyobb volt. A nomin�lis GDP a 74%-kal szemben 93%-kal b�v�lt, a k�szp�nz�llom�ny pedig nem a m�sf�lszeres�re, hanem csaknem a h�romszoros�ra n�tt. Vagyis ez a k�t szempont alapj�n b�ven t�l vagyunk azon az �llapoton, mint amikor a h�szezres bevezet�s�r�l kellett d�nteni.

Ugyanakkor egyel�re a h�szezres bankjegy nem annyira domin�ns a k�szp�nz�llom�nyban, mint annak idej�n a t�zezres volt. Az al�bbi �br�n j�l l�tszik, hogy 2001-ben a h�szezres megjelen�se mekkora v�ltoz�st hozott az �sszet�telben, �s ennek java tart�s hat�snak bizonyult. 2000-ben minden harmadik bankjegyen Szent Istv�n arck�pe volt, 2014 m�rcius�ban a h�szezres s�lya a darabsz�mban 28,5%. Az �rt�ket tekintve tizenn�gy �ve a t�zezresek adt�k a k�szp�nz�llom�ny 75,4%-�t, ma ez az adat m�g "csak" 59,1%. Ugyanakkor az �bra is azt mutatja, hogy a tendencia emelked�: az utols� negyed�vekben m�r mindk�t viszonylatban 1 sz�zal�kpontot meghalad� volt a n�veked�s. Ezzel a temp�val m�r a j�v� �v v�g�n megk�zel�theti a 20 ezresekben megjelen� k�szp�nz a teljes �llom�ny 70%-�t.

�rdemes m�g azt is megjegyezni, hogy a k�szp�nz�llom�ny ut�bbi id�ben megfigyelt n�veked�se (tekintettel a bet�tb�l val� ki�raml�sra) sokkal ink�bb megtakar�t�si c�lokat, mintsem tranzakci�s c�lokat szolg�l, amit egyszer�bbnek t�nik nagyobb c�mletekkel v�gezni.

�sszess�g�ben teh�t elmondhatjuk, hogy a 20 ezer forintos bevezet�s�t alapul v�ve egy�ltal�n nem t�nik �rd�gt�l val� �tletnek az 50 ezer forintos bevezet�se. Ugyanakkor term�szetesen l�teznek m�s szempontok is. P�ld�ul ha m�g sok 20 ezer forintos van rakt�ron, akkor kev�sb� s�rget az id�. Az is megfontoland�, hogy mennyire tart�s jelens�g az alacsony kamat miatti megn�vekedett k�szp�nzkereslet. �rdemes lehet azt is figyelembe venni, hogy a nagyobb �rt�k� bankjegyek a sz�rke �s fekete gazdas�got t�mogatj�k, �gy ak�r c�lszer� is lehet az eddigi �szt�nz�k mellett nem k�nny�teni tov�bb a k�szp�nzelsz�mol�sok lehet�s�g�t a gazdas�gban.


R�szben ez ut�bbi megfontol�sra is utalhat a jegybanki v�lasz: "A Magyar Nemzeti Bank p�nzkibocs�t�si feladatai k�z�tt nincs napirenden a jelenleg forgalomban lev� bankjegyc�mletekt�l elt�r� forintc�mlet forgalomba t�rt�n� kibocs�t�sa. Magyarorsz�gon a nagy �rt�k� fizet�sek z�kken�mentes lebonyol�t�s�ra a k�szp�nzk�m�l� fizet�si infrastrukt�ra megfelel� megold�st ny�jt." - �rta k�rd�s�nkre az MNB.

Ehhez kapcsol�dik, hogy p�ld�ul a nagyobb doll�rc�mletek elleni egyik legfontosabb �rv a p�nzmos�s megnehez�t�se. A 100 doll�ros bankjegy alig �r t�bbet a hazai 20 ezer forintosn�l, pedig az Egyes�lt �llamokban az �rsz�nvonal j�val magasabb. Az USA azonban kir�v� p�lda, sok orsz�gban vannak l�nyegesen nagyobb �rt�k� c�mletek. A szingap�ri �s a bahreini t�zezer doll�ros bankjegy �rt�ke m�sf�l milli� forint felett van, m�g az ezer frankos sv�jci bank� csaknem negyedmilli� forintot �r. �ket k�veti a szingap�ri ezerdoll�ros, illetve az 500 eur�s bankjegy (ut�bbi mintegy 150 ezer forint). Ezekhez k�pest az 50 ezer forintos bankjegy nem is lenne extr�m nagy �rt�k� fizet�eszk�z. (Azt m�r csak a pontoss�g kedv��rt jegyezz�k meg, hogy val�j�ban t�rv�nyes fizet�eszk�z az 5 �s 10 ezer doll�ros bankjegy is az Egyes�lt �llamokban, igaz, forgalomban m�r nem nagyon van, �s ahogy visszasz�lling�znak az �llamhoz, r�gt�n meg is semmis�tik �ket.)

Egyel�re teh�t nem j�n az 50 ezer forintos bankjegy, de ez nem jelenti azt, hogy ha a jelenlegi folyamatok a k�vetkez� 1-3 �vben kitartanak, akkor ne lenne racion�lis elgondolkodni a k�rd�sr�l. Egy m�sik �rdekes k�rd�s, hogy a p�nzforgalom n�veked�se nem tolja-e el az �rme �s a pap�rp�nz k�z�tti ide�lis hat�rt. Ha a p�nz forg�si sebess�ge gyorsul, ak�r f�m �tsz�zassal is tal�lkozhatunk egyszer.